Beneš-dekrétumok: kezd kellemetlenné válni a némaságtörvény végrehajtása

A Beneš-dekrétumok kritikájának kriminalizálása nem belügy, hanem precedensértékű uniós probléma

A Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos „némaságtörvény” tiltakozó megmozdulások számos formáját váltotta ki Szlovákiában: az önfeljelentés és petíció után alkotmánybírósági beadvánnyal, konferenciával, nemzetközi fórumokkal, nyílt levelekkel és tüntetésekkel folytatódik az ügy.

Az Orosz Örs, Fiala-Butora János és Stubendek Attila nevével fémjelzett önfeljelentési lépés – amelyről egyik korábbi cikkünkben már szó esett – az elmúlt hetekben technikai szakaszába lépett.

Kihallgatások: kényszerből cselekvő rendőrök

Formailag Fiala-Butora tette a feljelentést, ezért a másik két érintettel is kapcsolatba lépett a rendőrség. Orosz Örsöt már kihallgatták és Stubendek Attila is megkapta az idézését.

Fontos azonban pontosítani: a rendőrség részéről ennek semmi köze nincs a politikai buzgalomhoz, jogi kényszerhelyzetben mozognak.

Egy hatályos törvényt kaptak az asztalukra, amelyre bejelentés érkezett, és amíg az Alkotmánybíróság nem lép, addig adminisztratív értelemben „dolgozniuk kell”.

Éppen ezért volt tapintható a megkönnyebbülés a jogi közegben, amikor az ellenzék alkotmánybírósági indítványa nyomán világossá vált: reális esély van a jogszabály alkalmazásának gyors felfüggesztésére.

Ez a rendőrségnek is kiutat jelentene egy olyan helyzetből, ahol történelmi vitákat kellene büntetőjogi eszközökkel „kezelni”.

Az önfeljelentők által indított petícióhoz majdnem 8000-en csatlakoztak.

Alkotmánybírósági vészfék

Ahogy arról korábban is írtunk, az ellenzék jelezte, hogy az Alkotmánybírósághoz kíván fordulni, amit jogászokkal és alkotmányjogászokkal megtámogatva meg is tett.

Kapcsolódó cikk

Újév, újabb csörte a Beneš-dekrétumokról

Azóta több szlovákiai szakértő is arra hívta fel a figyelmet: a beadvány szokatlanul alapos, és kifejezetten a jogalkalmazás azonnali veszélyeire koncentrál.

A várakozás most az, hogy a bíróság felfüggeszti a törvény hatályos alkalmazását, még mielőtt érdemi ítéletet mondana róla.

Ez klasszikus „alkotmányos vészfék”: a jogszabály papíron marad, de nem lehet rá hivatkozva eljárni.

Egy ilyen döntés hónapokra, akár évekre befagyaszthatja az egész ügyet – és közben politikailag is kifulladhat.

Fico nélkül, Fico ellenében

Az egyik legkínosabb fejlemény a Kisebbségi Tanácshoz kötődik. A testület formális elnöke Robert Fico miniszterelnök, aki szinte napra pontosan egy éve tölti be ezt a tisztséget – márpedig a kormánytöbbség kezdeményezte a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos büntetőjogi szigorítást.

A Beneš-dekrétumok világa. A filmben említésre kerülő (Karol) Pazúr által elkövetett gyilkosságok megelőzték a magyarok és németek jogfosztását kimondó dekrétumok egy részét, de ugyanannak a politikai légkörnek a hatására történtek (Forrás: X platform)

Ehhez képest a tanács Fico távollétében olyan elítélő állásfoglalást fogadott el, amely kimondja: a törvény sérti a kisebbségek biztonságérzetét, jogbizonytalanságot teremt, és ellentétes az európai emberi jogi normákkal.

A szöveg nem konfrontatív, de világos üzenetet hordoz: még a kormány tanácsadó szerve sem tudott politikailag azonosulni a jogszabállyal.

„A börtön ablakában?” – amikor a szakma nem marad csendben

A Magyar Szövetség konferenciája nemcsak címében volt provokatív. A rendezvényen a dekrétumok hátterét megrajzoló Simon Attila és Popély Árpád történészeken kívül felszólalt a már említett Fiala-Butora János, Gubík László a Magyar Szövetség elnöke és Tárnok Balázs, a Magyar Szövetség külügyi szakértője, valamint Vincze Lóránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője.

Fiala-Butora egyik legerősebb állítása az volt, még 2005-ben az igazságügyi minisztérium utasította a közjegyzőket, hogy olyan telkeket, ahol fennáll az elkobzás lehetősége, vegyenek ki az örökösödési eljárásból, 2018 után pedig a Szlovák Földalap szisztematikusan keresni kezdte a nem végrehajtott elkobzási határozatokat, és négyfős munkacsoportot hozott létre külön erre a feladatra.

A börtön ablakában – tudományos konferencia a velünk együtt élő kollektív bűnösségről

Gubík László – a Magyar Szövetség elnöke felhívta a civil szervezeteket, hogy ne maradjanak passzívak, lépjenek fel a szólásszabadság, a történelmi emlékezet és az igazságosság mellett még akkor is, ha a szlovák jogszabály büntető jellegű következményekkel fenyegeti a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését.

Egyúttal polgári engedetlenségre és kreatív jogi-nyilvánossági akciókra ösztönözte őket, hogy ezeken keresztül ráirányítsák a figyelmet a törvény „abszurditására” és a közvéleményben nevetségessé tegyék az olyan szabályozást, amely szerinte korlátozza a szólásszabadságot.

Mivel a szlovákiai magyar pártok 2019 óta nem képviseltetik magukat az EP-ben, azóta gyakorlatilag Vincze Lórántra hárult a feladat, hogy európai szinten is ismertté tegye a határontúli, így a szlovákiai magyarokat ért jogsérelmeket.

Kapcsolódó cikk

Nemkívánatos csomag került a felvidéki karácsonyfák alá

Ezt az ügyet is következetesen viszi az Európai Parlamentben: kérdésekkel, háttérbeszélgetésekkel, szakbizottsági egyeztetésekkel. Vincze Loránt kulcsszerepet játszik az Európai Parlament frakcióközi munkacsoportjában, az úgynevezett Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek Intergroupjában, amely a parlament egyik legjelentősebb, több frakciót átfogó találkozó- és együttműködési fóruma kisebbségi ügyekben, ezért is kerülhetett sor a konferencia előtti napon arra az ülésre is, amelynek fő témája a Beneš-dekrétumok voltak.

A Kisebbségi Intergroup január 22-i strasbourgi üléséről Tárnok Balázs elmondta, a testület több tagja rendkívül meglepődött, amikor meghallották, hogy a szlovák hatóságok a dekrétumok alapján indult vagyonelkobzásokat most végzik be.

Tárnok a szakmai fórumon hangsúlyozta: a Beneš-dekrétumok kritikájának kriminalizálása nem belügy, hanem precedensértékű uniós probléma.

Magyarországi reakciók: pontosítások és félreértések

A Ficonak küldött levél és a szlovák köztársasági elnökkel, Pellegrinivel folytatott pengeváltás mellett Strasbourgban Magyar Péter is napirenden tartja az ügyet, míg a magyar kormány – hosszas hallgatás után – óvatosan mozdult és a múltkor tárgyalt Szili-levél után Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár is tárgyalt Gubík Lászlóval, aki Sulyok Tamás köztársasági elnökkel is beszélt a kérdésről.

Kapcsolódó cikk

Újra szól a régi sláger Szlovákiában: a Beneš-dekrétumok ismét árkokat vájnak

Nem sokkal később bejelentették, hogy Magyarország jogi, intézményi és diplomáciai támogatást nyújt a felvidéki magyaroknak az egyéni tulajdonelkobzások és diszkriminatív jogalkalmazás elleni fellépéshez, beleértve a bírósági és nemzetközi jogi eljárásokat is.

A magyar kormánytagok „a felvidéki magyarok vezetője”-ként utaltak Gubíkra, aki azonban mindössze – még ha a legnépszerűbb is – de csak az egyik magyar párt elnöke. A szlovákiai magyar politikai tér ennél összetettebb: léteznek más formációk is, például a Simon Zsolt vezette Fórum, amely az SaS listáján reális bejutási eséllyel indulhat a következő parlamenti választáson.

A magyarországi ombudsman, Kozma Ákos, az ügy kapcsán nyílt levélben kereste meg Christophe Kampot, az EBESZ nemzetiségi kisebbségekkel foglalkozó főbiztosát, Maria Telaliant, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala igazgatóját, Roberta Metsolát, az Európai Parlament elnökét és Róbert Dobrovodskýt, a Szlovák Köztársaság Emberi Jogi Biztosát, amelyben jelezte: elfogadhatatlan lenne, ha magyar állampolgárok Magyarországon tett kijelentései miatt Szlovákiában indulhatna eljárás.

Tüntetés: új szövetségek, új hangok

A történet következő állomása január 30-a, Pozsony. A Fő térre bejelentett tüntetésen nemcsak szlovákiai magyar civil és politikai szereplők szólalnak fel, hanem Gubík László is, valamint Dubéci Péter, a Progresszív Szlovákia egyik vezető politikusa.

Ez több mint gesztus. Egyrészt egyértelmű jelzés arról, hogy a Beneš-dekrétumok körüli vita túlmutat az etnikai kereteken, és egyre inkább jogállamisági kérdéssé válik és ha így folytatódik, a törvény nemcsak alkotmánybírósági, hanem politikai értelemben is tarthatatlanná válhat, másrészt újra egy színpadon állhat a legnagyobb szlovákiai magyar párt elnöke az ellenzék egyik legfontosabb politikusával, azaz lassan a Fico távozását követelő ellenzék részévé válhat a magyar párt.