A béke mint üzleti modell, a háború mint melléküzemág

ENSZ-2 született Davosban: ki állt be Trump mögé, és ki marad kívül a Balkánról?

Új nemzetközi rend formálódik Davosban, tagsági díjjal, alapító okirattal és amerikai elnöki ambíciókkal, a neve pedig egyszerű, mint a paszuly: Béketanács. Donald Trump új „békeprojektje” azonban nem aratott osztatlan sikert, a nagyhatalmak többsége kivár vagy elutasít, Koszovó és Bulgária viszont már is aláírt, az utóbbi eléggé titokzatos körülmények közepette.

A testület hivatalosan a konfliktusövezetekben kötött megállapodások végrehajtását felügyelné, első körben a Gázai övezetben, valójában azonban már a megalakulása pillanatában geopolitikai törésvonalak mentén rendezte újra a térképet.

A részvétel ára sem pusztán politikai: az állandó tagságért több mint egymilliárd dolláros hozzájárulást kérnek, ami sokak szerint inkább emlékeztet egy exkluzív klub belépődíjára, mint klasszikus nemzetközi együttműködésre.

Az ENSZ esetében nincs egységes tagsági díj, az egyik legalacsonyabb hozzájárulást Szenegál fizeti 238 ezer dollárral, az Egyesült Királyság 136,8 milliót tesz be a közös kasszába, míg az Egyesült Államoknak 700-800 milliót kellene leperkálnia, viszont az USA nem fizette be a 2025‑ös kötelező hozzájárulását, így a teljes amerikai hátralék kb. 1,5 milliárd dollárra rúg.

Ezért eléggé jó ötletnek tűnhet, hogy ehelyett létrehozzák az úgynevezett Béketanácsot, amelybe a többiek tesznek be egymilliárdot.

Koszovó ismét Washingtonhoz igazodik

Koszovó nyíltan és látványosan vállalta az igazodást Washingtonhoz, Bulgária viszont egy „bizalmas kormányhatározattal”, parlamenti vita nélkül csúszott be az alapítók közé, ami már önmagában is kérdéseket vet fel arról, hogy a Béketanács valójában mennyire a békéről, és mennyire egy új, amerikai központú politikai hálózat kiépítéséről szól.

Mondd csak, Kedves! Mit csináljunk a szerbekkel?! Szállodát már nem kapnak, vegyük el tőlük az EXPÓ-t is? (Forrás: Facebook, Vjosa Osmani, a szöveg fiktív!)

Vjosa Osmani koszovói elnök csütörtökön, a svájci Davosban tartott ünnepségen aláírta Koszovó csatlakozását Donald Trump amerikai elnök által kezdeményezett Béketanácshoz.

Az aláírást megelőzően Osmani kezet fogott Trumppal, és néhány szót is váltottak egymással.

A Béketanács alapításának napján összesen 19 ország írta alá a részvételi nyilatkozatot. Az alapító tagok között szerepel Argentína, Örményország, Bulgária, Bahrein, Azerbajdzsán, Magyarország, Indonézia, Jordánia, Kazahsztán, Katar, Koszovó, Marokkó, Pakisztán, Paraguay, Szaúd-Arábia, Törökország, az Egyesült Arab Emírségek, Üzbegisztán és Mongólia.

Osmani az esemény után közös fényképet tett közzé Trumppal, a következő felirattal: „Mert az Amerikával való szövetség az egyetlen út!”

Osmani: a parlament ratifikálja majd a csatlakozást

A koszovói elnök közölte, hogy az ország csatlakozását a parlament elé terjeszti ratifikálásra, az alkotmányos előírásoknak megfelelően.

Facebook-bejegyzésében Osmani úgy fogalmazott: az Egyesült Államok által vezetett nemzetközi békeszervezetekhez való csatlakozás Koszovó „legfőbb nemzeti érdeke”.

„Az ilyen szervezetekben való tagság erősíti szuverenitásunkat, nemzetközi pozíciónkat, és a Koszovói Köztársaság legmagasabb érdekét szolgálja. Ezért ezt a történelmi megállapodást a parlament elé terjesztem ratifikálásra, hogy a nép képviselői adják meg a végső jóváhagyást” – írta Osmani.

Új nemzetközi szerv Trump kezdeményezése alapján

A Béketanács egy új nemzetközi testület, amelyet Donald Trump kezdeményezett azzal a céllal, hogy felügyelje a béketervek végrehajtását a konfliktusos övezetekben. A kezdeti fókusz a Gázai övezetre irányul.

Trump gázai béketervében a tanácsot „átmeneti nemzetközi szervként” írják le, amely a palesztin enklávé újjáépítésének ellenőrzésében játszana szerepet. A testület tagjai várhatóan állam- és kormányfők lesznek, az elnöki posztot Trump töltené be.

Én vagyok a világ örökös elnöke, ez szuverén jogom! Van valakinek valamilyen kifogása? (Forrás: BALK Magazin)

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa novemberben hivatalos határozattal támogatta a tanács létrehozását egy amerikai kezdeményezésű rezolúció révén, ezzel nemzetközi legitimitást biztosítva az új mechanizmusnak.

A javasolt statútum szerint a tanács célja, hogy „tartós békét biztosítson a konfliktus által érintett vagy azzal fenyegetett térségekben”, nemcsak Gázában, hanem globálisan is, egy „rugalmasabb és hatékonyabb nemzetközi békeépítő struktúra” létrehozásával.

Milliárdos tagsági díj, visszautasító nagyhatalmak

A meghívott országok listáján Albánia, Oroszország és több más állam is szerepel. Eddig Franciaország, Norvégia, az Egyesült Királyság és Olaszország elutasította a részvételt.

Több állam a pénzügyi feltételek miatt is szkeptikus: az állandó tagság elnyeréséhez az első évben több mint egymilliárd dolláros hozzájárulást kellene fizetni a tanács működésének finanszírozására, bár hároméves, díjmentes tagsági forma is létezik.

Bulgária is csatlakozott Trump Béketanácsához

Bulgária annak ellenére is tagja lett Donald Trump amerikai elnök újonnan létrehozott Béketanácsának, hogy több vezető európai uniós ország megtagadta a részvételt a kezdeményezésben.

Kapcsolódó cikk

Miniszterelnöknek készülhet a lemondott bolgár államfő

A meghívást Rumen Radev leköszönő államfő kapta Trumptól, aki óvatosan reagált a felkérésre. Ennek ellenére Rosen Zseljazkov ügyvivő miniszterelnök részt vett a davosi Világgazdasági Fórumon, ahol hivatalosan is jóváhagyta Bulgária csatlakozását.

Az ország így alapító tagja lett az új testületnek, amelyet informálisan többen ENSZ–2-ként (ENSZ 2.0) emlegetnek, arra utalva, hogy bizonyos értelemben az ENSZ funkcióinak egy részét kívánja átvenni.

Bulgária részvétele három évre szól, és nem jár azzal az egymilliárd dolláros hozzájárulással, amelyet más államoktól az állandó tagságért elvárnak.
Egyelőre nem világos, hogy a bolgár kormány vagy a parlament hivatalosan jóváhagyta-e a csatlakozást. A Minisztertanács szerdán egy „bizalmas határozatot” fogadott el, amely nagy valószínűséggel ehhez az ügyhöz kapcsolódik.

Szlovénia nem lépett be a Vámkirály béketanácsába

Szlovénia nem lépett be Donald Trump úgynevezett Béketanácsába (más néven Board of Peace), miután Robert Golob szlovén miniszterelnök kifejezetten elutasította a csatlakozási meghívást, mert szerinte a testület mandátuma túl széles, és alááshatná a nemzetközi rendet, az ENSZ-alapú rendszert.

Golob többször hangsúlyozta, hogy Szlovénia az EU- és NATO-kereteket tekinti elsődlegesnek, és ezért nem kíván részt venni a kezdeményezésben.

Közben a legbefolyásosabbnak számító ljubljanai Delo napilap és hírportál „illetlennek nevezte Trump béketanácsának meghívását”.

Az újkori Sam bácsi: Téged is akarunk! A nagybetűs cím: az USA nem foglalja el erővel Grönlandot

A Szlovéniához intézett trumpi felkérést kommentálva a Delo azt írta, hogy a lehető legjobb válasz az „éktelen javaslatra” az lenne, ha Szlovénia csatlakozna Dél-Afrika Izrael elleni keresetéhez a hágai Nemzetközi Bíróságon.

Ez a per arról szól, hogy Dél-Afrika népirtás vádjával perli Izraelt a Gázai övezetben zajló háború miatt. A Delo szerint Szlovénia ezzel erkölcsi állásfoglalást fogalmazna meg, és világossá tenné, hogy nem kíván részt venni olyan alternatív „béketanácsokban”, amelyek gyengítik a nemzetközi jogot.

Gáza újjáépítése és Rafah megnyitása

A fórumon felszólalt a kelet-európai származású ortodox zsidó családban született és nevelkedett Jared Kushner „first vej” is, aki Gáza újjáépítésére vonatkozó terveket vázolt fel: fokozatos fejlesztéseket, munkahelyteremtést, ipari beruházásokat és tengerparti turizmus kialakítását említette.

Videóüzenetben jelentkezett Ali Shaath, a palesztin technokrata bizottság vezetője is, aki bejelentette: a Rafah átkelőhelyet jövő héten újranyitják Egyiptom és a Gázai övezet között. Az átkelő 2024 májusa óta volt zárva, Izrael döntése nyomán.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter Trump vezetői szerepét méltatta, és a Béketanácsot a nemzetközi problémamegoldás új modelljeként mutatta be. A dokumentumok ünnepélyes átadásával és aláírásával a tanács hivatalosan is megkezdte működését.

A Vámkirály a davosi fórumon tartott beszédében az általa javasolt Béketanácsot a globális stabilitás új eszközeként méltatta.

Állítása szerint közvetítésével sikerült megakadályozni egy háborút India és Pakisztán között, amivel „tíz-, vagy talán húszmillió ember életét mentették meg”.

Az amerikai elnök beszélt a Níluson tervezett etiópiai gát körüli egyiptomi–etióp vitáról is, mint folyamatban lévő közvetítési ügyről.

Az amerikai elnök emellett bejelentette: a NATO-tagállamok többsége vállalta, hogy a GDP öt százalékára emeli védelmi kiadásait, kivételként Spanyolországot említve – ha nem tévedünk, akkor ez is a béke célját szolgálná. Csak nehogy odakozmáljon a paszuly.