Bulgária
Miniszterelnöknek készülhet a lemondott bolgár államfőRumen Radev, a bolgár Apostol – nehéz a hatalomtól búcsút venni
Rumen Radev lemondott a bolgár államfői tisztségről, hogy utat nyisson pártpolitikai ambícióinak – sokan úgy vélik, hogy a miniszterelnöki posztra tör. Bár korábban más volt elnököknek nem jött be a politikai főnixkedés, Radev tízéves elnöksége alatt meghatározó szereplővé vált, és most a bolgár közélet megújítását tűzte zászlajára. De nem kizárt, hogy ez számára is téves csatatér lesz
Január 20-án távozott hivatalából Rumen Radev bolgár államfő, és ugyan nem közölte lemondásának az okát, Szófiában sokan biztosra veszik, hogy pályáját pártpolitikusként kívánja folytatni, és célja, hogy miniszterelnök váljon belőle. Korábban többen is próbálkoztak hasonlóval, nekik nem jött be, viszont Radev tíz évig a bolgár belpolitika egyetlen biztos pontja volt.
Ha valakinek esetleg olyan kényszerképzete lett volna, hogy a 62 éves Rumen Radev azért mondott le az államfői posztról, mert élvezni kívánja a nyugdíjas életet, azonnal kijózanodhatott, amikor meghallgatta, mivel indokolta távozását a 2017 óta hivatalban lévő elnök.
Egy pártba tömörítené az összes demokratát
A jövőbeli pártról csak ennyit árult el, hogy „Bulgáriának olyan pártra van szüksége, amely összefogja az összes demokratát – baloldalit és jobboldalit, függetlenül attól, hogy melyik párthoz tartoznak, és hogy egyáltalán politizálnak-e, mert mindannyiunknak szükségünk van tisztességes választásokra és demokratikus, szabad fejlődésre”.
„A jelenlegi politikai elit elárulta a bolgárokat, akik már nem bíznak sem a médiumokban, sem pedig az igazságszolgáltatásban. A bolgár polgárok kétharmada már nem veszi a fáradtságot, hogy elmenjen szavazni. Új társadalmi szerződésre van szükség, a demokrácia nem éli túl a válságot, ha korrupt és szélsőséges emberek kezében hagyjuk a hatalmat” – hangsúlyozta a politikus.
Miközben már ez a beszéd is azt sugallta, hogy Radevnek esze ágában sincs visszavonulni, korábbi sejtelmes nyilatkozatai is arra utaltak, folytatni fogja a politizálást.
„Bármerre járok, az emberek ezt kérik” – mondta többször is, amikor megkérdezték, nem akar-e egy új politikai mozgalmat indítani.
Radev – aki az alkotmány értelmében 2026 végén lejáró második mandátuma után nem szállhat versenybe harmadszor is az államfői székért – az utóbbi közel tíz évben meglehetősen egyértelmű politikai vonalat vitt. 1985 és 1990 között a halódó Bolgár Kommunista Párt tagja volt, ám amikor a balkáni országot is elérte a rendszerváltozás, nem csatlakozott egyetlen politikai tömörüléshez sem.
Nem is tehette, hiszen az új törvények értelmében a fegyveres erők tagjai nem lehettek párttagok, Radev viszont a légierőben szolgált, és végül egészen a tábornoki rangig emelkedett.
Balról jött, ott is maradt
Bár nem volt párttag, államfővé választási kampányát a Bolgár Szocialista Párt támogatta, s bár hivatalosan függetlenként diadalmaskodott, sok mindenben képviselte a baloldali párt programját.
Egyebek mellett Moszkva-barát nézeteket képviselt. Ellenezte, hogy hazája csatlakozzon az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt Oroszországot sújtó nemzetközi szankciókhoz, kifogásolta, hogy Szófia fegyvereket szállított Ukrajnának, és egy utolsó pillanatban javasolt népszavazással meg akarta akadályozni, hogy a balkáni ország 2026 január elsején a leváról áttérjen az euró használatára.
A kísérlet ugyan meghiúsult – az EU szabályai szerint az euró bevezetése kötelezettség, ha az adott ország teljesíti a szükséges gazdasági és pénzügyi feltételeket – ám a referendum-ötlet miatt fellángolt a vita az euró hasznosságáról.
Radev akkor jött elő a referendum ötletével, amikor már roskadozott a legújabb, Roszen Zseljazkov vezette szófiai kormány, amely nem sokkal később le is mondott az ország több városában tartott tömegtüntetések hatására.
Nem sokkal később Zseljazkov be is nyújtotta lemondását, így most Bulgáriában ismét ügyvezető kormány irányítja az országot. Az újabb törvényhozási választást – öt év alatt már a nyolcadikat – három hónapon belül kell megrendezni, a lemondás januárra időzítésével Radevnek bőven van ideje arra, hogy megszervezzen egy új mozgalmat vagy pártot.
Elemzők szerint Radev – bár az alkotmány viszonylag szűkre szabja az államfői jogköröket – folyamatosan megpróbál kilépni a keretek közül, s ezt általában azzal érte el, hogy a neki tetsző politikusokat igyekezte támogatni, s végül nekik adott kormányalakítási megbízást.
A vetélytársaival viszont kemény volt. Például a hosszú évekig miniszterelnökösködő Bojko Boriszovval, a nacionalista GERB-párt vezetőjével: 2020 nyarán olyan képek láttak napvilágot, amelyeken Boriszov látszott egy pisztoly és egy euroköteg társaságában.
Boriszov szerint a képeket készítő drónt Radev parancsára irányították a miniszterelnök háza fölé, s az államfő volt az is, aki „ráretusáltatta” a képekre a fegyvert és a pénzköteget.
Figyelmeztető jelek
Bár az államfői székben eltöltött tíz évben Radev komoly politikai kapcsolatokat alakított ki, s meghatározó befolyásra tett szert hazájában, könnyen előfordulhat, hogy ő sem lesz sikeres pártpolitikusként.
Ahogy nem váltak be a számításai Petar Sztojanovnak, aki 1997-2002 között töltötte be ezt a hivatalt. Miután elvesztette a második mandátumért vívott versenyt, a Demokratikus Erők Szövetségében (UDF) folytatta a politizálást.
Kapcsolódó cikk
Derült égből Milanović, aki államfőként indul a parlamenti választásokon, és a cirkusz világnapja
Előbb megfúrta a párt akkori vezetőjét, ám amikor átvette a pártelnöki tisztséget, pártja kimondottan gyenge eredményt ért el a 2007-es európai parlamenti választáson. A kudarc következtében Sztojanov lemondott a pártelnöki posztról és otthagyta a pártpolitikát.
Sztojanov utódja, a 2012-2022 között hivatalban volt Georgi Parvanov sem járt jobban. Miután letöltötte második mandátumát, létrehozta a cirill ábécé első három betűjét felhasználó ABV mozgalmat.
A tömörülés vezetőjeként végighaknizta Bulgária városait, ám a közvélemény-kutatásokból kiderült, nem lett volna esélye arra, hogy párttá szerveződve az ABV bejusson a törvényhozásba. Ezt követően Parvanov teljesen elszürkült, és gyakorlatilag teljesen kivonult a pártpolitikából.
