Óriási horvát győzelem, még a Politico is meghökkent

A FAZ szerint Boris Vujčić jó választás a jegybank alelnöki posztjára

Míg az európai politikai elitet Trump sarkantyúinak pengése tartja rettegésben, s nemkülönben az övéről lelógó, túlméretezett 45-ös Coltjainek látványa, a szerencsés Horvátország – felix Croatia – csendben munkálkodik a háttérben, de ebből is kijöhet egy győzelem.

Az történt ugyanis, hogy az eurózóna pénzügyminiszterei Boris Vujčićot, a Horvát Nemzeti Bank elnökét választották meg az Európai Központi Bank (European Central Bank, ECB) új alelnökévé, ezzel szembeszállva az Európai Parlament várakozásaival, illetve nyílt felhívásaival egy másik jelölt megválasztására.

Szinte senki sem számított erre – írja a Politico a „Horvátország meglepő győzelmet aratott az ECB-ért folytatott versenyben” című cikkében.

Vujčić a harmadik és egyben utolsó szavazási fordulóban megelőzte Olli Rehnt, a finn nemzeti bank kormányzóját, akit a fő esélyesnek tartottak az alelnöki pozícióra. Ezt megelőzően olyan komoly támogatást élvező személyek, mint a portugál kormányzó Mário Centeno és a lett Mārtiņs Kazāks, akiket a parlament preferált a posztra, kiléptek a versenyből, az észt Madis Müller és a litván Rimantas Šadžius pedig már az első fordulóban kiesett.

Egy volt kommunista ország „ölébe hullott” a győzelem

Akárhogy is volt, Boris Vujčićot, a Horvát Nemzeti Bank elnökét/kormányzóját hétfőn hivatalosan is jelölték az Európai Központi Bank következő alelnökének, így ő az első egykori kommunista keleti régióból érkező személy, aki a blokk legfontosabb pénzügyi intézményének igazgatótanácsába kerül.

A horvát jegybankelnök jelölése az EKB alelnökévé technikailag megalapozott. És nyitva hagyja a német jelöltséget az igazgatótanácsban betöltött pozícióra – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung online kiadása (Forrás: FAZ)

Miután megszerezte az eurózóna 21 pénzügyminiszterének támogatását, Vujčić várhatóan június 1-jén átveszi a spanyol Luis de Guindos helyét, így Christine Lagarde után az EKB második embere lesz.

„A döntés lehetőséget ad Európa egyik legkisebb gazdaságának is, hogy vezető pozíciót szerezzen az EKB-nél, ami viszonylag ritka egy olyan intézmény esetében, amelyet a blokk négy legnagyobb országa uralt több mint egy negyed évszázadon át” – írja a Reuters, de hozzáteszi, hogy az EKB megfigyelői szerint az alelnökség nem a legkívánatosabb állások közé tartozik, és Európa legnagyobb országai azért nem szálltak versenybe, mert nagyobb szerepekre koncentrálnak.

Jövőre ugyanis megüresednek az elnök, a vezető közgazdász és a piaci műveletek vezetőjének pozíciói, és a Reuters jelentése szerint Németország, Spanyolország és Franciaország várhatóan versenyben lesznek ezekért.

Az európai politikai elitet Trump sarkantyúinak pengése tartja rettegésben (Forrás: BALK Magazin)

Természetesen Vujčić amellett, hogy szakmai körökben nagy tiszteletnek örvend, és már kezdetben is jó jelölt volt önéletrajza, szakmai munkássága miatt, hathatós támogatást is élvezett.

Marko Primorac miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter „tárcatestvéreinél” is lobbizott, Andrej Plenković miniszterelnök pedig jelentős szerepet játszott az eurózóna legbefolyásosabb kormányfőinek megdolgozásában.

Tavaly év végén Plenković egy mini körúton volt a kulcsfontosságú eurózóna-tagállamokban, Olaszországtól és Giorgia Meloni miniszterelnöktől Franciaországig és Németországig, valamint Luc Friedenig, Luxemburg miniszterelnökéig, akit Zágrábban fogadott. Beszélgetései folyamán mindenkit megkért arra, hogy támogassák Vujčić jelöltségét.

Plenković nemkülönben néhány nappal ezelőtt levelet intézett az eurózóna-tagállamok vezetőihez, amelyben felhívta a figyelmet Boris Vujčić jelöltségére, és támogatást kért kinevezéséhez.

Vujčić Željko a horvát pénzügyi legenda tanítványa és utódja

Vujčić kinevezése előtt a harmadik megbízatási idejét töltötte a Horvát Nemzeti Bank élén, képzett monetáris közgazdász, aki 2023-ban felügyelte országa belépését az eurózónába.

Željko Rohatinski, a horvát pénzügyi legenda, aki Horvátországot nem egy nehéz időszakon segítette át a Nemzeti Bank elnökeként, egyben Vujčić mentorának is számított.

Kapcsolódó cikk

A Horvát Nemzeti Bank elnöke a digitális euróról

Amikor halála előtt leköszönt funkciójáról, Vujčić ott folytatta, ahol Rohatinski abbahagyta. Vujčić az utóbbi években következetesen figyelmeztetett a fennmaradó inflációs kockázatokra, és a politika fokozatos enyhítését szorgalmazta, hogy teljes mértékben megszüntessék az árak nyomását.

Több mint 25 éven át kormányzóként vagy helyettes kormányzóként kulcsszerepet játszott Horvátország 2013-as Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalásaiban is.

Az Európai Parlamentnek valószínűleg kifogásai lesznek irányában, különösen a nemi kérdések miatt, mivel az EKB irányító tanácsának 27 tagjából 25 férfi, de a törvényhozók nem tudnak érdemben beleszólni a választási folyamatba.

Végül, a nagy keleti kérdés: mennyit keres majd Vujčić?

Ha van ember, akit a következőkben nem fog legalább egy icipicit kerülgetni a sárga irigység, azt ezennel felterjesztem Őszentsége szentté avatása ügyében.

Ugyanis – kapaszkodjanak a fejfedőikbe, hölgyeim és uraim – az Európai Központi Bank alelnökének fizetését havi 33 ezer euróban szabták meg! De ez még nem minden, mert mindenféle juttatások, kedvezmények, jutalmak és egyéb fityfenék formájában még legalább egy tízest hozzá lehet csapni ehhez az összeghez, azaz havi jövedelme meghaladja majd a 40 ezer eurót.