Connect with us

Horvátország

A Horvát Nemzeti Bank elnöke a digitális euróról

Amennyiben a digitális euró kibocsátása mellett döntenek, az emberek a bankszámlájukról digitális euróval tölthetik meg az elektronikus pénztárcájukat, a jelenlegi javaslat szerint legfeljebb háromezer euró lehet a pénztárcában tartható összeg

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Boris Vujčić, a HNB elnöke a "Digitális euró és központi banki digitális pénz" című konferencián
Boris Vujčić, a HNB elnöke a "Digitális euró és a központi banki digitális pénz" című konferencián (Forrás: HRT)
A cikk meghallgatása

Bár az euró bevezetésének kapcsán, az év elején a horvát televíziónak adott interjújában Philip Lane, az Európai Központi Bank egyik vezetője a digitális euró bevezetését még meglehetősen távoli lehetőségnek találta, valami azonban történhet ezen a téren. Boris Vujčić, a Horvát Nemzeti Bank (HNB) elnöke egy szerdai tanácskozáson éppen ennek fejlesztéséről tartott előadást. A félreértések, fakenews-ok és egyebek elkerülése érdekében hangsúlyozzuk, hogy a digitális euró csak még egy fizetési lehetőség lesz, a papírpénz megszűntetése nincs tervben.

Vujčić szerint a digitális euró szuper dolog

– Ami a mindennapi életet illeti, a digitális eurónak a készpénz lehető legközelebbi helyettesítőjének kell lennie, és célja semmiképpen sem az emberek és kiadásaik nyomon követése

– mondta Boris Vujčić, a HNB elnöke a “Digitális euró és a központi banki digitális pénz” című konferencián. Véleménye szerint, amit a készpénzzel meg lehet tenni, arra a digitális euró is alkalmas lesz.

– Az embereknek tudniuk kell, hogy a központi banki pénz egyetlen formája az, amit közvetlenül a zsebükben tartanak, vagyis a készpénz, míg az elektronikus digitális fizetés egyéb formái lényegében magánpénzek, amelyeket többnyire kereskedelmi bankok hoznak létre. Amikor egy bank valakinek hitelt ad, és a pénz megjelenik a számlán, az lényegében magán digitális pénz

– mondta Vujčić, illusztrálva a digitális euró projekt egyik indítékát. Konkrétan, a digitális euró egy mobiltelefonon lévő alkalmazás, egy számítógépes vagy táblagépen lévő interfész vagy egy pénztárcában lévő kártya formájában valósul meg, és előnyei között szerepel egy biztonságos, garantált és ingyenes fizetési mód egész Európában, mivel mindenkinek, aki elfogadja a digitális fizetés bármely formáját, el kell fogadnia a digitális eurót.

A HNB elnöke alaptalannak tartja azokat az aggodalmakat, hogy ez ismét a polgárok magánéletét támadja. Vujčić szerint, a digitális euró biztonságosabb magánéletet tesz lehetővé, mint más fizetési formák.

– Az eurorendszer nem fogja tudni megmondani, hogy ki fizet kinek, az adatok anonimok lesznek. És természetesen a GDPR-t és más európai előírásokat teljes mértékben tiszteletben tartja – mondta a HNB elnöke, aki ugyanakkor arról is beszélt, hogy a digitális pénztárcánkban legfeljebb 3000 euró lehet, valamint azt is megemlítette, hogy a digitális euró offline üzemmódban is használható lesz, azaz utalhatunk telefonról telefonra a rendszer, illetve az internet igénybe vétele nélkül.

Magyarán, ha az ember vesz öt kiló kolbászt a szomszédtól, ezt digitálisan is megteheti, ugyanúgy senki sem üti bele az orrát, mintha készpénzzel fizettünk volna.

Egyelőre még fejlesztés alatt áll

Az Európai Központi Bank most hajtja végre a projekt fejlesztésének második szakaszát, amely várhatóan 2025 végéig tart, amikor a Kormányzótanácsnak döntenie kell arról, hogy folytatja-e az első kérelmek benyújtását egy korlátozott területen.

Amennyiben a digitális euró kibocsátása mellett döntenek, a polgárok bankszámlájukról digitális euróval tölthetik meg elektronikus pénztárcájukat, korlátozva a pénztárcában tartható összeget, a jelenlegi javaslat szerint ez legfeljebb háromezer euró lehet.

Vujčić magyarázata szerint a pénz bármikor be- és kiléphet a számláról, de az egyszeri összeg nem lehet több háromezer eurónál, ami annyit tesz, hogy 3000 eurónál nagyobb összeget is kifizethetünk, csak több részletben.

A Horvát Nemzeti Bank elnöke szerint a digitális euróval kapcsolatos projekt egyik legfontosabb mozgatórugója a “stratégiai autonómia”. Európa felismerte, hogy a fizetési megoldások terén túlnyomórészt az EU-n kívüli vállalatoktól függ, amelyeket az új geopolitikai körülmények között új prizmán keresztül szemlélnek, többek között a finanszírozás rendelkezésre állása és a kibertámadásokkal szembeni biztonság szempontjából.

104 éves a titokzatos szolga

Miután így ügyesen és szándékosan elkerültem a horvát választásokkal kapcsolatos ügyeket – mert Zoki Bond azóta is nyilatkozik szorgalmasan, és mint az istennyila, hol itt, hol ott csap le – a hétvégi vidám sztorinak Josip (Joža) Manolić, a horvát hírszerzés legendájának 104. születésnapját választottam, amelyet éppen ma március 22-én ünnepeltek meg.

Több mint egy évszázadba nyilván sok fér bele, de dióhéjban talán csak annyit, hogy Manolić részt vett a népfelszabadító háborúban, méghozzá annak kezdetétől, 1941-től, a háború után jobbára az állambiztoságnál dolgozott, majd képviselő volt a Horvát Szocialista Köztársaság parlamentjében.

Joza Manolic

1971-ben, a Horvát Tavasz nevezetű nacionalista jellegű megmozdulás után az öreg Jožát jegelték. 1989-ben került vissza a politikai életbe, a Franjo Tuđman vezette Horvát Demokratikus Közösség kiemelkedő tagjaként.

A rendszerváltás után, illetve a háború idején, Manolić a horvát állambiztonsági szervek felállításánál segédkezett, 1990 és 1991 között miniszterelnök volt. 1994-ben kilépett a HDZ-ből, pártot alapított, de 2002-ben végképp visszavonult.

A 104 évesen is jó egészségnek örvendő öregúr, többek között arról ismert, hogy 100 éves korában kijelentette, nem akar már még egyszer nősülni, nem szeretne ugyanis még egyszer özvegyen maradni. A nép körében viszont bevett mondás, amikor a világ visszáságait kommentálják, hogy: „Ejnye-bejnye, milyen világot hagyunk mi Joža Manolićra!“

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Öt nap legjava