Montenegró
Zavarosan indul a politikai év MontenegróbanAnnak ellenére, hogy a 2026-os évet sokan a belpolitikai nyugalom évének várták
Alig kezdődött el a 2026-os év, máris megbillenthet a montenegrói kormánykoalíció: a szerb orientációjú Demokrata Néppárt ultimátumot adott saját partnereinek, és kilépéssel fenyeget. Bár sokan nyugodt esztendőt reméltek, identitáspolitikai követelések és egy vidéki tiltakozás rendőri felszámolása újra megmutatta a törésvonalakat
Elindult a politikai év Montenegróban is, és rögtön erős rajtot vett. Sokan 2026-ra belpolitikai szempontból kifejezetten nyugodt esztendőt vártak: nem volt napirenden választás, és a tervek szerint kormányátalakítás sem látszott. Ehhez képest már január elején megremeghet a kormánykoalíció, miután Milan Knežević és a szerb Demokrata Néppárt (Demokratska narodna partija, DNP) nyíltan belengette, hogy akár boríthatják a felállást.
A feszültség nem a semmiből jött: a történet egyik közvetlen előzménye a Zeta önkormányzat Botun településén tervezett szennyvízgyűjtő ügye, ahol a rendőrség 2025. december 30-án erővel vetett véget a két hónapig tartó tiltakozásnak. Innen jutottunk el az ahhoz, hogy a DNP most konkrét követelésekkel szorítaná sarokba saját koalíciós partnereit.
Az ultimátum
Van rá esély, hogy a kormány két DNP-s (Demokrata Néppárt) tagja rögtön az év első hónapjában boríthatja a kormánystruktúrát, hiszen a pártvezetés kijelentette, hogy két miniszterük ultimátummal fordul a kormányhoz, amelyek nem teljesülése esetén a DNP nem csak a kormányzatból, hanem a podgoricai városi közgyűlésből is kivonulhat.
Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy miért most és milyen követelésekkel áll elő a kormányt alkotó egyik párt vezetése. Az okok nem újkeletűek, az ide vezető útról többször is beszámoltunk a BALK-on, azonban a megoldás egyelőre hiányzik.

Maja Vukićević montenegrói közlekedési miniszter azt reméli, hogy Montenegró az első negyedévben lezárja a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséről szóló csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, hacsak közben nem lép ki a kormányból (Forrás: YouTube, Screenshot)
Az előzetes hírek szerint a montenegrói DNP két politikusa – Milun Zogović miniszterelnök-helyettes és Maja Vukićević közlekedési miniszter – a kormány soron következő ülésén identitáspolitikai követeléseket terjeszt elő: kezdeményeznék az alkotmány módosítását, hogy a szerb nyelv hivatalos nyelvi státuszt kapjon, továbbá módosítanák az állampolgársági törvényt, és az állami jelképekről szóló szabályozást is úgy változtatnák meg, hogy a trikolórt nemzeti zászlóként ismerjék el.
A „trikolór” itt nagy valószínűséggel a piros–kék–fehér vízszintes sávos zászlót jelenti – vagyis azt a „szerb trikolórként” is emlegetett lobogót, amelyet Montenegróban a szerb identitáspolitikai tábor gyakran „történelmi zászlóként” emleget, miközben a magukat montenegróinak vallók sokszor a szerbség szimbólumaként kezelik.
Egy jó ürügy?
December 30-án Milan Knežević, a DNP elnöke már a fenti követeléseket megelőzően is bejelentette, javasolni fogja, hogy a párt lépjen ki a hatalomból mind országos szinten, mind pedig Podgoricában.

Knežević – aki a Crvena zvezda logójával ellátott pólót viselt – a rendőrautóból bejelentette, hogy kezdeményezi a „véres kormány” elhagyását (Forrás: Vijesti)
A bejelentés közvetlen kiváltó oka a Zeta önkormányzatban fekvő Botunban végrehajtott rendőrségi akció volt, amely véget vetett a zetai lakosok két hónapja tartó tiltakozásának a tervezett szennyvíztisztító/gyűjtő megépítése ellen.
A rendőrség fellépése során őrizetbe vette a tiltakozókat, és biztosította, hogy az építőipari gépek bejuthassanak a botuni telekre a munkálatok megkezdéséhez. Knežević a tüntető lakosokkal együtt a helyszínen tartózkodott.
A fent említett követelések és felvetések korántsem tekinthetők újkeletűnek. Már 2025 végén jelezte Andrija Mandić, a montenegrói szerb politika nagy doenje, a parlament házelnöke, hogy itt lenne az ideje, hogy felülvizsgálják a szerb nyelv státuszát. De már korábban, a 2025-ös esztendőt végig kísérték a montenegrói szerbek ilyen irányú törekvései, amelyekről részletesen beszámoltunk mi is.
Figyelembe véve, hogy Knežević már korábban belengette a kormányzatból való kivonulást, a szennyvíztisztító projekt kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy valóban melyik cél lehet az, amelyet a politikus ténylegesen el akar érni.
Megdől-e a nyugodt politikai év forgatókönyve?
A podgoricai Fővárosi Közgyűlésben 59 képviselő van, és a városvezetés megalakításához legalább 30 támogatói szavazat kell; a jelenlegi kormányzó többség 31 főből áll. Ha a négyfős DNP kilépne a városi koalícióból, a többség 27-re esne, így a koalíció csak legalább három ellenzéki képviselő támogatásával tudna elkerülni egy előrehozott választást.
Országos szinten a kormányt önmagában nem rengetné meg a DNP távozása, kivéve ha Kneževićhez csatlakozna Andrija Mandić NSD-je (Új Szerb Demokrácia (NSD / NOVA, Nova Srpska Demokratija) is, ami kérdéses, mert Mandić pártja nem ellenezte a botuni gyűjtőt, amely ellen Knežević élesen fellépett. Ugyanakkor a botuni gyűjtővel ellentétben a fenti identitáspolitikai kérdések melletti pálcatörés már sokkal inkább Mandić és pártjának érdekében állhatnak.
A botuni ügyben nemcsak pártpolitikai, hanem helyi nyomás is megjelent. Egy magát „polgári csoportként” bemutató kezdeményezés nyílt felhívásban kérte a DNP-t, hogy a pártelnökség ülése előtt ne hagyja el sem az állami, sem a podgoricai városi hatalmat.
Érvelésük szerint a kilépés Zeta érdekeit sértené, gyengítené ugyanis a térség intézményi „hangját”, és azoknak kedvezne, akik háttérbe akarják szorítani a helyi lakosok befolyását és magát a települést, ezért szerintük a politikai küzdelmet belülről kell folytatni.
Annak ellenére, hogy a 2026-os évet sokan a belpolitikai nyugalom évének várták, a DNP ultimátuma és a botuni ügy körüli konfliktus már januárban megmutatta, milyen gyorsan tudnak mélyülni a kormánykoalíciót feszítő identitáspolitikai törésvonalak.
A következő hetek így arról szólnak majd, hogy a DNP valódi kilépési szándékot villantott-e fel, vagy inkább alkupozíciót épít – mindenesetre Podgoricában akár néhány képviselő mozgása is elég lehet ahhoz, hogy a „nyugodt év” forgatókönyve rögtön megdőljön.
