Nem visszavonultak, hanem tanulnak: egyetemi vizsgák blokád idején

A hónapokon át tartó blokádokat követően július folyamán megmakacsolta magát a kormány és a minisztérium, s úgy döntött, ha törik, ha szakad, megszervezi a vizsgákat és a felvételiket az egyetemeken. A blokádot fenntartó diákok eleinte nagyobb ellenállást mutattak, de végül ők is „beadták a derekukat”, ami nem jelenti azt, hogy elálltak volna a követeléseiktől, egyszerűen csak most a tanulás és vizsgázás a fontosabb, ha azokat már így is, úgy is megszervezik a karokon.

Ma már mindenhol a saját épületben tartják a vizsgákat

Ha a karok helyiségei, ahol rendszerint zajlanak az órák és a vizsgák, fizikailag blokád alatt voltak, vajon megtarthatók-e az előadások, a vizsgáztatás az egyetem székhelyén kívül? Erről indult vita a szakmai és a szélesebb nyilvánosság körében a Felsőoktatás Minőségbiztosítási és Akkreditációs Nemzeti Testületének (NAT) közleményét követően.

Ez röviden kimondja, hogy az oktatás és a vizsgák megtarthatók oktatási bázisokban, vagyis olyan helyeken, amelyeket a karok már használnak székhelyükön belül vagy azon kívül, és amelyek szerepelnek az utolsó akkreditációban. Ilyenkor az intézménynek kérelmet kell benyújtania a NAT-hoz (szabad formában), amelyben megadja az oktatási bázis nevét és címét, és megkapja az engedélyt.

Amennyiben azonban a kar által használt oktatási bázisok nem szerepelnek az előző akkreditációs határozatban, a karnak kérnie kell az akkreditáció kiegészítését, amely rövidített eljárásban történő módosításokat jelent, hogy az új helyszín is bekerüljön a hatályos akkreditációs döntésbe. Ezek a szabályok addig érvényesek, amíg tartanak az akkreditált felsőoktatási intézmények fizikai blokádjai – magyarázta a NAT.

Kapcsolódó cikk

Blokád Szabadkán is, Belgrádban nincs fűtés az egyetemeken

Az akadémiai közösség egy része ezt úgy értelmezte, mint zöld jelzést arra, hogy a vizsgákat nem kell feltétlenül a karokon tartani, hanem olyan helyiségekben is le lehet bonyolítani, amelyek nem tartoznak az egyetemhez, de ott zajlanak a hallgatói gyakorlatok. Több egyetemi professzor úgy vélte, hogy a tanév szabályossága amúgy is megkérdőjeleződött, és most „nem a tanítás és a vizsgák minősége számít, hanem a látszat, hogy az oktatás működik”, sőt „a hatalom mindent megengedett, így kiegészítő akkreditációval akár kocsmában is lehetne vizsgáztatni”.

Az új NAT-szabályok lehetővé teszik, hogy ha a karok az épület blokádja miatt nem tudják lebonyolítani a vizsgákat, alternatív helyszínt használhassanak.

A vizsgákat ennek értelmében eleinte több kar is nem a saját épületében szervezte meg, hanem alternatív helyszínt talált. Így volt ez Újvidéken és Szabadkán is, például az Újvidéki Egyetem Közgazdasági Karán is. Korábban volt rá példa, hogy az egyetemisták és a polgárok tüntetést szerveztek a kihelyezett vizsgahelyszínek előtt, mára ez a helyzet megváltozott. Erről Korhecz Réka, a szabadkai Közgazdasági Kar asszisztense nyilatkozott a BALK-nak.

– A szabadkai Közgazdasági Kar mindkét lokációján, Szabadkán és Újvidéken is, visszatértünk a kar épületeibe. A vizsgaidőszakokat eleinte a Szabadkai Műszaki Középiskolában, illetve az újvidéki Svetozar Miletić Középiskolában tartották meg, viszont a hallgatókkal való közös megegyezés alapján lehetőség nyílt az eredeti helyszíneken folytatni a vizsgáztatást. A blokád mindkét helyszínen továbbra is fennáll, viszont az csak az épületek bizonyos részeit érinti – magyarázta Korhecz.

Eleinte volt ellenállás

A Belgrádi Egyetem Jogi Karának professzora, Vladan Petrov még augusztusban úgy nyilatkozott, hogy minden karon tapasztalhatók pozitív elmozdulások, mivel zajlanak az előadások és a vizsgaidőszakok.

– A professzor szemszögéből nézve elégedettek lehetünk, hiszen például én két vizsganapon körülbelül 80 hallgatót vizsgáztattam le, a professzor szerint pedig ez egy átlagos szám, ennél többet nem is nagyon lehet egy vizsgaidőszakban kikérdezni.

Korhecz Réka, a szabadkai Közgazdasági Kar asszisztense

Hozzátette, hogy a vizsgáztatás során akadtak nagyon jól felkészült hallgatók, de ezek többnyire az idősebb évfolyamokból kerültek ki. Arról is beszélt, hogy a legnehezebb dolguk az első évfolyamosoknak volt ezúttal, mert ők még nem szokták meg az egyetemi elvárásokat, az órákat és a vizsgázás menetét sem.

Belgrádban egyébként elsősorban a munkát és nem az épületeket blokkolták az egyetemisták, míg Újvidéken és Szabadkán konkrétan hónapokra elfoglalták az épületeket a hallgatók.

A vizsgát bejelentő hallgatók száma érdekes, bár sok szempontból elvárt tendenciát mutat Korhecz szerint is.

– Egyre többen jelentik, jelentették be a vizsgákat a vizsgaidőszakok előrehaladtával. Erre számítottunk is, hiszen a hallgatók körében is megindult egyfajta láncreakció: a vizsgákon most már azok az egyetemisták is megjelennek, akik korábban aktívan részt vettek a blokádokban. Amit kiemelnék, hogy Újvidéken erre tovább kellett várni, az első két vizsgaidőszakban ott szinte alig volt jelentkező – mondta az asszisztens.

A Szabadkai Műszaki Szakfőiskola a 2025/2026
tanévben a III. pályázati időszakban összesen 79 hallgatót ír be felsőfokú képzésre, 27 hallgatót az állami költségvetés terhére, 52 hallgatót önköltségesen (Forrás: Facebook, Szabadkai Műszaki Szakfőiskola)

A Szabadkai Műszaki Szakfőiskolán már lezajlottak a vizsgák. Az egyik harmadéves hallgató a BALK-nak elmondta, jelenleg már lementek a vizsgaidőszakok, és várják az új tanév kezdetét, ami október 20-ára van kitűzve.

– Mi már nem vagyunk blokádban, viszont vannak diákok, akik ugyanúgy részt vesznek a tüntetések szervezésében – írta.

Hogyan pótolják a rengeteg elmaradt órát?

Korhecz a BALK-nak elmondta, a hallgatóknak minden szükséges anyagot biztosítottak, konzultációk formájában is igyekeztek könnyíteni a helyzeten, illetve egyes platformokon keresztül folyamatosan rendelkezésre állnak bármilyen felmerülő kérdés esetén.

– Az elért vizsgaeredmények a körülményekhez képest nem rosszak, ugyanakkor kétlem, hogy el tudjuk érni az előző években levizsgázott hallgatók számát tükröző statisztikai szintet. Személyesen igyekszem megtalálni az arany középutat: a tananyag teljes egészét megtartani, ugyanakkor elnézőbben értékelni – tette hozzá.

Veszélyben a Novi Pazar-i állami egyetem

Az Akadémiai Plénum szeptemberben közleményben figyelmeztette a nyilvánosságot, hogy a Novi Pazar-i Állami Egyetem és a Pristinai Egyetem, amelynek ideiglenes székhelye (Kosovska) Mitrovicában található, megszűnés előtt áll.

Azt állítják, hogy „bár ennek a két egyetemnek a megszüntetési módja eltérő, a közös bennük az, hogy a jelenlegi hatalom irányítja a felszámolásukat. Szavaik szerint a szakadék szélére sodorták az egyetemet, az egyetem egy lépésre van attól, hogy elveszítse akkreditációját és megszűnjön, pedig jelentősége óriási.

Felvételi vizsgák a Novi Pazar-i Állami Egyetemen (Državni univerzitet u Novom Pazaru), amelyet 2006-ban alapított a szerb kormány (Forrás: DUNP)

Az egyetem hallgatói megígérték, hogy minden elmaradt órát és vizsgát bepótolnak, ha a rektor lemond, de ő ezt nem tette meg, ezzel világossá téve valódi feladatát.

– Megszűnés előtt áll a Kosovska Mitrovicában ideiglenes székhellyel működő Pristinai Egyetem is, amelynek megszűnésével egyúttal a koszovói és metóhiai szerbek egyik utolsó bástyája is elbukna – figyelmeztetett az Akadémiai Plénum, majd hozzátette, hogy a két említett állami egyetem felszámolása csak bevezetés a Szerb Köztársaság által alapított többi még megmaradt állami egyetem megszüntetéséhez, mert „ennek a hatalomnak megfelelő és engedelmes emberekre van szüksége, nem pedig képzett, kritikus gondolkodású polgárokra.

Szerbiában állami költségen egyébként valamivel több mint 17 ezer egyetemi hallgató tanulhat ebben az évben. Csak a Belgrádi Egyetemre több mint tízezren felvételiztek, ami mintegy ötszázzal kevesebb, mint az előző évben.