Zágrábban tárgyalt Aghabekian palesztin külügyminiszter

Varsen Aghabekian Shahin palesztin külügyminisztert Zágrábban fogadta Andrej Plenković miniszterelnök. Az eset érdekessége, hogy az eredetileg Aghabekiannak kétoldalú tárgyalásokat kellett volna folytatni horvát kollégájával, Gordan Grlić Radman külügyiniszterrel, ám végül Plenkövić vette kézbe a dolgokat, és a négyszemközti beszélgetésből hatszemközti lett.

Hétfőn és kedden a palesztin külügyminiszter hivatalos látogatást tett Szlovéniában, egy olyan országban, amely idén nyáron elismerte Palesztinát, és legalábbis verbálisan, a Palesztin Hatóság egyik legnagyobb szószólója az EU-ban.

Emlékeztetőül, a jelenleg Mahmúd Abbász vezette – lényegileg önkörmányzatszerű – Palesztin Hatóság (Palestinian Authority) 2007-ig gyakorolta az adminisztratív ellenőrzést Gázában. Ekkor a Hamász vette át a területet kormányzását, a Palesztin Hatóság pedig a Ciszjordánia egyes részein tevékenykedik.

Agabekjan szerdán Zágrábban bukkant fel – hivatalosan Grlić-Radman külügyminiszter meghívására – és a Horvát Köztársaság nagyköveteinek, főkonzuljainak, konzuljainak és katonai követeinek konferenciája keretében zárt ajtók mögött, a gázai helyzetről tartott előadást.

Az újságírók nem lehettek jelen az eseményen, így természetszerűleg kérdéseket sem tehettek fel. Ez némileg áttekinthetetlenné teszi a helyzetet, mert első pillantásra úgy tűnik, hogy valaki beugratta a horvát külügyet, például a Zoran Milanović köztársasági elnök közeli körökből és Plenković már csak tűzoltóként tudott fellépni.

GGR-t nem engedték szóhoz jutni

Az X-en felbukkanó bejegyzésékből arra lehet következtetni hogy GGR – aki nem a legélesebb kés a fiókban – nem fogta fel teljes mértékben a látogatás jelentőségét, mint az X-en elújságolta, hogy Aghabekian a gázai humanitárius válságról és a közel-keleti helyzetről beszélt, ezért megismételte, hogy Horvátország támogatja a gázai humanitárius segítségnyújtást, a túszok visszatérését és a kétállami megoldást.

A kibővített találkozón már a horvát külügyminiszter is részt vett, többek társaságában (Forrás: X platform)

Hogy valami mégsem volt rendben arra az utal, hogy az esemény után Grlić Radman és Aghabekian kétoldalú találkozóját tervezték, hirtelen háromoldalúra változtatták a kormánypalotában, ahol az örmény származású keresztények soraiból származó minisztert Andrej Plenković miniszterelnök fogadta.

A horvát külügyminiszter szintén az X-en jelentkezett, és kifejtette, hogy a tárgyalások középpontjában a gázai humanitárius helyzet, valamint a fenntartható politikai megoldás megtalálására irányuló horvát és nemzetközi erőfeszítések álltak.

Plenković „aggodalmát fejezte ki a gázai súlyos humanitárius válság miatt, és határozottan támogatta az azonnali tűzszünetet, az összes túsz szabadon bocsátását, a civilek védelmét és a segélyek akadálytalan eljuttatását a veszélyeztetett lakossághoz, különösen a gyermekekhez”.

Egyben azonban hangsúlyozta a horvát kormány álláspontját, mi szerint „a kormány továbbra is elkötelezett a tartós béke és biztonság mellett, amelyet csak kétállami megoldással lehet elérni, amelyben Izrael és Palesztina egymás mellett élnek, békében, biztonságban és méltóságban, kölcsönösen és nemzetközileg elismert határokon belül.

– Ezért támogatjuk azt a politikai folyamatot, amely ehhez a célhoz vezet az Európai Unión és a szélesebb nemzetközi közösségen belül” – fogalmazott a horvát kormányfő, aki emlékeztetett arra, hogy Horvátország eddig közel hárommillió euró humanitárius segélyt nyújtott, ebből egymilliót a gázai gyerekeknek az UNICEF-en keresztül.

A találkozón további egymillió eurós támogatást jelentettek be.

A horvát kormány tehát úgy véli, hogy az elismerés előtt hosszú távon fenntartható politikai megoldásra van szükség két állammal, valamint a demokratikus és funkcionális hatalmat gyakorló politikai szereplők felhatalmazására. Más szóval, a kormány szerint az elismerésnek csak akkor van értelme, ha ez a gyakorlatban is megvalósítható. (Azaz akkor ismerik el a palesztin államot, ha lesz mit elismerni.)

Zoki Bond kavar

A Nacional búlvárlap (!) híradása szerint a köztársasági elnöki hivatalában fogadta Varsen Aghabekiant, és a találkozón megvitatták a gázai helyzetet, amelyet hónapok óta, különösen az elmúlt napokban az izraeli hadsereg brutális támadásainak tettek ki.

A továbbiakban megtudhattuk, hogy Milanović elnök határozottan elítélte az izraeli hadsereg civilek elleni támadásait Gázában, továbbá Gáza bejelentett katonai megszállását.

Kapcsolódó cikk

A boszniai elnökség kvázi horvát tagja verbálisan leszámolt az izraeli nagykövettel

– Gáza megszállását semmi sem igazolhatja – vélte Milanović elnök, aki a horvát külpolitika alkotmányos társformálójaként közvetítette Aghabekiannak a saját álláspontját, miszerint a gázai háború egyetlen igazságos megoldása a két állam, Izrael és Palesztina létezésének elismerése.

– Horvátországnak el kell ismernie Palesztinát, mint egy lépést a gázai háború és humanitárius katasztrófa megállítása felé. A palesztin nép saját államhoz való jogának elismerése az egyetlen módja annak, hogy tartós békét teremtsünk a Közel-Keleten – mondta Milanović.

Egyúttal bejelentette, hogy alkotmányos hatáskörének keretein belül határozottan támogatja, hogy Horvátország, a lehető leghamarabb ismerje el Palesztinát, és felszólította a Horvát Köztársaság kormányát, hogy kezdeményezze a horvát parlamentben a Palesztina elismerésére irányuló eljárást.

Mindeközben Őzokisága figyelmen kívül hagyja, hogy jelen pillanatban 149 ország ismerte el formálisan Palesztinát, köztük Magyarország is és az, hogy éppen Horvátország lenne a 150-edik, nem sok vizet zavar.

A horvát köztársasági elnök valami miatt úgy határozott, hogy megmérgezi a horvát-izraeli viszonyokat, és ezidáig még senki sem érti mi állhat ennek hátterében. A manőver annál is kellemetlenebb, mert közvetett úton a harmonikus amerikai-horvát kapcsolatokat is terheli.

Jelenleg kész szerencse, hogy Donaldunk figyelmét egyéb fontos dolgok kötik le, de előbb-utóbb majd Zoki Bond értesítőjébe is bekerül egy csúf fekete pont. Talán ha végre befut az új amerikai nagykövet. Akinek még valahol májusban, június elején kellett volna feltűnnie a horvát fővárosban, de a hírek szerint a nagyköveti rezidencia alkalmatlansága miatt ez még várat magára.

Ugyanis állítólag a rezidencián nincs megfelelő helyiség amelyben a nagykövet asszony kiállíthatná a műtárgyait.