Bosznia
Dodik nem elnök többé: a bíróság megerősítette mandátumának végleges megszűnését
Milorad Dodik elveszítette a boszniai Szerb Köztársaság elnöki tisztségét, miután a Bosznia-Hercegovinai Bíróság elutasította fellebbezését a Központi Választási Bizottság döntése ellen. Bár a CIK most köteles előrehozott választásokat kiírni, Dodik dacosan kijelentette: nem ismeri el a határozatot, és szeptember végére referendumot hirdetett, amely az entitás jövőjét is alapjaiban érintheti. Új fejlemény, hogy Dodik már nem csak a boszniai főmegbízottat nem ismeri el, hanem a Békevégrehajtási Tanácsot sem
Milorad Dodik hivatalosan is elvesztette a boszniai Szerb Köztársaság (RS) elnöki tisztségét, miután a Bosznia-Hercegovinai Bíróság Fellebbviteli Osztálya elutasította a politikus jogi képviselőinek fellebbezését. A Központi Választási Bizottság (CIK) most köteles előrehozott választásokat kiírni az entitásban.
A bíróság végső döntése
A CIK korábban már határozatot hozott Dodik mandátumának megszűnéséről, ám ez csak a fellebbviteli eljárás lezárulta után léphetett hatályba. A mostani ítélettel végképp kimondták, hogy Dodik többé nem tölti be az elnöki tisztséget.
Dodik ügyvédei azzal érveltek, hogy a CIK döntése jogszerűtlen volt, ezért kérték annak megsemmisítését. A bíróság azonban elutasította kérelmüket, ezzel pedig „elhárult az utolsó akadály az előrehozott elnökválasztás előtt a boszniai Szerb Köztársaságban”.
A boszniai Klix hírportál fogalmaz így, a BALK részéről inkább úgy mondanánk, hogy ezzel a konfliktus új fázisába lépett, ami az intézményes szétválás irányába mutat, minden más erőszakhoz vezet.
Dacos üzenetek
Dodik a döntés kihirdetésével egy időben Banja Lukában tartott sajtótájékoztatót, ahol bejelentette: szeptember végén referendumot szerveznek a boszniai Szerb Köztársaságban.
Ennek során a polgárok arról nyilváníthatnak véleményt, hogy elismerik-e a nemzetközi közösség főképviselőjének hatásköreit, valamint hogy elfogadják-e a bíróság ítéletét, amely őt elmozdította tisztségéből.
A volt elnök hozzátette: 90 napon belül egy második népszavazást is terveznek, ezúttal az RS esetleges elszakadásáról Bosznia-Hercegovinától. Bár Dodik az elmúlt években többször belengette a függetlenségi referendumot, tényleges lépéseket eddig sosem tett, viszont most vagyunk a legközelebb ehhez.
Dodik a közösségi médiában is üzent: kijelentette, hogy nem ismeri el a bíróság és a CIK határozatát, és csakis a „szerb nép akaratát” tekinti mérvadónak.
– Nem tisztelték sem Bosznia-Hercegovina alkotmányát, sem a Szerb Köztársaság alkotmányát, sem a törvényt. Nekem pedig tiszteletben kellene tartanom az ő tiszteletlenségüket? Nem fogom. Én a szerb nép akaratát tartom tiszteletbe – fogalmazott a (végleg leváltott) boszniai szerb elnök.
A politikus mindehhez a következőkkel toldotta meg:
– Önök arrogánsak és pökhendiek voltak, de azt várják, hogy én alázatos legyek. Nem leszek. Én vagyok a (boszniai) Szerb Köztársaság elnöke, engem a nép választott meg, idegen hatalmak nem fognak leváltani.
A megalázott vagy méltóságteljes nép elnöke
A sajtótájékoztatón Dodik arról is beszélt, hogy ő „nem egy megalázott, hanem egy méltóságteljes nép elnöke”, amihez hozzátette, hogy a Republika Srpska nem konfliktust keres, hanem tiszteletet.
Dodik hangsúlyozta: ő egy rendkívül méltóságteljes nép elnöke, amely mindkét háborúban győzött, óriási áldozatok árán.
– Tiszteletet és szabadságot követelünk, amelyet népszavazás útján fogunk kivívni. Ez az üzenetünk: vigyetek vissza bennünket a daytoni békemegállapodáshoz. Véleményünket a szeptember végén esedékes népszavazáson nyilvánítjuk – jelentette ki a Banja Luka-i köztársasági palota (Palata Republike) épületében tartott sajtótájékoztatón.
Hozzátette, hogy a Szerb Köztársaság ellenáll minden külső beavatkozásnak, és felszólította az EUFOR-t, hogy „sorakozzon fel az entitások közötti határok mentén, amennyiben erre szükség lesz”.
El kell utasítani Schmidtet, ő rombolta le Boszniát
Milorad Dodik arról is beszélt, hogy harminc évvel a daytoni békemegállapodás aláírása után is vannak olyan erők, amelyek a Szerb Köztársaságot akarják gyengíteni, és hozzátette, hogy ezért szerinte el kell utasítani Christian Schmidtet.
A sajtótájékoztatón Dodik hangsúlyozta, hogy a mai napon megszűnt az a fontos szegmens, amely szerint a boszniai Szerb Köztársaság egyenrangú a Bosnyák–Horvát Föderációval (FBiH).
– Ez úgy történt, hogy a másik, muszlim fél az alkotmányellenes boszniai bíróság és ügyészség visszaéléseivel, valamint egyes embereink árulásával és behódolásával olyan helyzetbe állt elő, hogy egy álságos bírósági döntéssel kiiktatták a Szerb Köztársaság álláspontját – mondta Dodik.
Hozzátette, hogy ezzel gyakorlatilag semmissé tették az egész daytoni békemegállapodást anélkül, hogy lehetőség lenne annak újbóli megerősítésére.
– Ezért el kell utasítani Schmidtet, aki a legnagyobb átverés, és ugyanígy a PIC-et is. Ezek ad hoc csoportok voltak. A úgynevezett főképviselő a legnagyobb átverés, ő rombolta le Bosznia-Hercegovinát – jelentette ki Dodik.
A PIC a Békevégrehajtási Tanács (Peace Implementation Council) Bosznia-Hercegovinában, ez egy 1995-ben, a daytoni békeszerződés után létrehozott nemzetközi testület, amelynek feladata a békemegállapodás végrehajtásának felügyelete és támogatása. A PIK hozza meg azokat a politikai döntéseket, amelyek alapján a Bosznia-Hercegovinai Főképviselő (High Representative) gyakorolja a hatalmat az országban.
Kötelező előrehozott választások
A bíróság ítélete után a Központi Választási Bizottság köteles kiírni az előrehozott elnökválasztást a boszniai Szerb Köztársaságban. Bár Dodik azt hangoztatja, hogy az RS-ben nem lesznek új választások, jogi értelemben nincs mozgástere: az ítélet végrehajtása kötelező – elvben.
Az viszont, hogy közben újabb referendumokat lebegtet meg, elemzők szerint inkább politikai eszköz arra, hogy mobilizálja híveit, és tovább erősítse szembenállását a boszniai állami intézményekkel és a nemzetközi közösséggel.
