Szlovákiában egyelőre nem gáz, hogy nincs gáz

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Január 1-jén hajnalban leállították az Ukrajnából érkező földgáz áramlását az ukrán–szlovák határon lévő nagykaposi (Veľké Kapušany) belépési ponton, de 2009-től eltérően Szlovákiát most felkészülten érte az esemény. Az óév Fico geopolitikai tűzijátékával zárult, amely során az orosz és az ukrán elnökkel is szót váltott.

Mint ismeretes, 2024. december 31-én lejárt az Ukrajna és Oroszország által 5 évre kötött tranzitszerződés, amely garantálta az orosz gáz Európába történő szállítását Ukrajna területén keresztül. Már a szerződés megkötésekor világos volt, hogy az ukrán infrastruktúra hosszú távú szerepe kérdéses az orosz gázszállításokban és Ukrajna, mint tranzitország, egyre kevésbé tudott megbízható partnerként működni a háború következményei miatt.

500 millió euró

Oroszország a Török Áramlat és az Északi Áramlat rendszerek szerepének növelésével lépéseket tett az ukrán tranzit megkerülésére, de Ukrajna is arra törekedett, hogy csökkentse az orosz energiától való függőségét és megszüntesse az ezzel kapcsolatos politikai zsarolási lehetőségeket.

Szlovákia, mint az orosz gáz egyik fő tranzitországa és fogyasztója, különösen érzékeny volt ezekre a változásokra, ezért is bosszantotta fel Ficot Zelenszkij év végén bejelentett döntése, hogy nem újítják meg a tranzitszerződést. Ez évente 500 millió euró tranzitdíj-kiesést jelent Szlovákia számára.

Emellett az energiaárak növekedése további költségeket ró a gazdaságra. Az SPP, Szlovákia legnagyobb gázszolgáltatója, becslései szerint az alternatív forrásokból történő beszerzés legalább 140 millió eurós plusz kiadást jelenthet évente, amit a tranzitdíjak és az LNG-import költségei tovább növelhetnek. A tranzit leállásával a gázpiacokon azonnal emelkedtek az árak.

A megawattóránkénti ár elérte az 50 eurót, ami több mint egy éve nem látott szintet jelent.

Moszkvai raport

Miután Ficonak nem sikerült áttörést elérnie Brüsszelben, közvetlenül karácsony előtt Moszkvába utazott elsősorban azért, hogy tárgyaljon Putyinnal az energiaellátás biztosításáról, de felmerült többek között az is, hogy Pozsony adhatná a helyszínt egy esetleges orosz-ukrán béketárgyalásnak.

Az utazás még a kormánykoalícióban is többeknek meglepetést okozott, Peter Pellegrini, a kormánypártok támogatásával megválasztott köztársasági elnök aggodalmát fejezte ki, hogy a látogatás árthat Szlovákia megítélésének az Európai Unióban és a NATO-ban, és reméli, hogy az út nem pusztán öncélú politikai lépés volt.

Az ellenzéki Progresszív Szlovákia egyenesen Szlovákia szégyenének és a nemzeti érdekek elárulásának minősítette Fico utazását.

Szlovákiában több tüntetés is volt, miután Fico miniszterelnök Oroszországba utazott, és találkozott Putyinnal

Petr Pavel cseh köztársasági elnök kijelentette, hogy bármely európai politikus, aki különutas politikát folytat Vlagyimir Putyinnal szemben, megbontja az európai egységet, ugyanakkor pár nappal később Csehország felajánlotta segítségét, hogy rendelkezésére bocsátja saját földgázimport-kapacitásait, különösen az Ukrajnán keresztüli orosz gáztranzit 2025. január 1-jei leállását követő időszakra.

A második front és a levelező tagozat

A karácsony szelleme gyorsan elhagyta Ficot, ugyanis december 27-én már azzal fenyegetőzött, hogy miután megszűnik az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitja, a kormány kiértékeli a helyzetet és az Ukrajnával szembeni intézkedések lehetőségeit, és ha szükséges, leállítja a villamos energia-szállítást Ukrajnába.

Mindez különösen drasztikus lépés lenne a téli fűtési szezonban, miközben orosz támadások érik az ukrán erőműveket és elosztóhálózatot.

Kapcsolódó cikk

GÁZOS HELYZET: Az ukrajnai háború felgyorsította a balkáni gázdiverzifikációs törekvéseket

Nyilván mindezt Zelenszkij sem hagyhatta szó nélkül, és azzal vádolta meg a szlovák miniszterelnököt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök utasítására második energiafrontot nyitott Ukrajna ellen. Rámutatott, hogy Szlovákia az ukrán áramimport mintegy 19%-át biztosítja, és az ellátás megszakítása évi 200 millió dolláros veszteséget jelentene Szlovákiának.

Robert Fico december 30-án nyílt levelet intézett az Európai Unió vezetőihez, amelyben élesen bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök döntését az orosz földgáz Ukrajnán keresztüli tranzitjának 2025. január 1-jei leállításáról.

Fico szerint ez a lépés súlyos gazdasági következményekkel járhat Szlovákia és az EU számára, beleértve a magasabb energiaárakat és a tranzitdíjak elvesztését.

A levél több állítását is vitatták a szakértők. Az energiaárak például már korábban emelkedtek, és a jelenlegi piaci helyzetben a tranzit leállása nem okoz további jelentős drágulást.

A tranzitdíjakból származó bevételek már korábban csökkentek a Gazprom szállításainak mérséklése miatt. Az alternatív ellátás kapcsán pedig megjegyezték, hogy Szlovákia sikeresen diverzifikálta gázbeszerzési forrásait, és az ország gázellátása biztosított.

A határvonalon túl

Január 1-jén végül megtörtént a gázelzárás. A szlovák sajtóban a kormány képviselői és az állami vállalatok nyugtatgatták a közvéleményt. A tájékoztatás szerint a tárolók töltöttsége 76%-os, ami több mint 28 terawattóra gázt jelent.

Kapcsolódó cikk

SZERB-MAGYAR GÁZSZERELEM: Vajon Szerbiát is képviselte a magyar külügyminiszter Moszkvában?

A Szlovák Gázművek (SPP) diverzifikált beszerzési szerződéseket kötött olyan vállalatokkal, mint a BP, az ExxonMobil, a Shell, az ENI és az RWE, amelyek nem orosz forrásból származó gázt biztosítanak.

Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az időzítés szempontjából, lehetővé téve az SPP számára, hogy ügyfelei fogyasztásának akár 150%-át is fedezze, szükség esetén pedig ezt a tartalékot 200%-ra növelje.

A lakossági gázár mértékét még november közepén határozták meg az előző évhez képest 10%-kal alacsonyabb szinten, amely kapcsán továbbra is számolnak az állami dotációval. Hogy aztán ez változik-e az események hatására, még nem tudni, ahogy azt sem, hogy Fico beváltja-e fenyegetéseit.