A szerb kormány újra érvénybe helyezte a lítium kiaknázásáról szóló rendeletet

A szerb kormány úgy döntött, hogy ismételten hatályba helyezi a Loznica környékén található lítium kiaknázásáról szóló projektet, miután a szerbiai alkotmánybíróság július 11-én érvénytelenítette a szerb kormány két évvel ezelőtti rendeletét, amely megtiltotta a bányászatot a nyugat-szerbiai lelőhelyen. Egyes belgrádi sajtóforrások szerint pénteken a szerb fővárosba érkezik Olaf Scholz német kancellár és Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság energetikai alelnöke, hogy Aleksandar Vučić szerb elnökkel aláírja az Európai Unió és a Szerbia közötti „fenntartható nyersanyagokról szóló stratégiai partnerségi megállapodást”, amely a lítium és más kritikus nyersanyagok ellátását biztosítja az EU számára a Jadar régióból. Kormánykörökben egyelőre cáfolnak, de még a héten kiderül, hogy a hír igaz-e, mindenesetre úgy tűnik, hogy a belgrádi vezetés gyorsított eljárással akarja keresztülvinni az akaratát a parlamenti szünet és a nagy hőség idején, miután ilyen körülmények között tüntetni sem könnyű.

Szerb csiki-csuki

Anna Brnabić volt szerb miniszterelnök – jelenleg a szerbiai parlament elnöke – 2022. január 20-án jelentette be, hogy a szerb kormány rendelettel zárta le a „Jadar” projektet. Mint a BALK-on már beszámoltunk róla, a szerbiai alkotmánybíróság öt nappal ezelőtt úgy döntött, hogy az Ana Brnabić által vezetett szerb kormány 2022-ben túllépte hatáskörét, amikor megszüntette a Jadar projekttel kapcsolatos területrendezési tervet, ezért hatályon kívül helyezte a lítiumkitermelés tilalmáról szóló Brnabić-féle rendeletet.

Sokan hiányolták, hogy a szerbiai alkotmánybíróság nem mondta ki egyértelműen, hogy ez mit jelent, mert explicite arról nem esett szó, hogy ezzel érvénybe lép-e a korábbi rendelet (területrendezési terv), amely lehetővé teszi a bányászatot, bár ez szinte magától értetődő volt. Miloš Vučević kormánya most eloszlatta a kételyeket, és üzent az értetlenkedőknek, illetve az értetlenkedni akaróknak.

A Jadar partja: Gornje Nedeljice, Brezjak és Slatina, 350 ház, 1000 lakos, A Rio Sava (a Rio Tinto szerbiai leányvállalata) 30 házat vásárolt fel Nedeljicében és 20 házat Slatinában, 157 ember költözött el a térségből (Forrás: X platform)

– A (mostani) rendelet hatálybalépésének napján újra alkalmazásra kerül a jadarit ásvány kitermelését és feldolgozását célzó különleges rendeltetésű területi terv meghatározásáról szóló rendelet

– olvasható a kormány döntésében, amely a Hivatalos Közlönyben való megjelenés utáni napon lép hatályba. És esetleg, ha valakinek még ez sem elég, akkor van hozzá „használati utasítás” is.

– A rendelet alkalmazásának lehetővé tétele érdekében, valamint az Alkotmánybíróság döntésének végrehajtása céljából, a kormány olyan intézkedéseket fogadott el, amelyek révén a jogrendet visszaállítják a korábbi eljárás állapotába

– áll a kormány közleményében, és ettől kezdve minden világos, Szerbiában bányászni ugyanis fognak, ez nem kérdés, de ez a BALK olvasóit aligha éri meglepetésként, mi ugyanis hónapok óta erről cikkezünk.

Kapcsolódó cikk

A szerbiai alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a lítiumkitermelés tilalmáról szóló rendeletet

Jogi szakértők, vagyis jogi csűrő-csavarók az Alkotmánybíróság öt nappal ezelőtti döntése után ugyan úgy nyilatkoztak, hogy a Rio Tinto bányavállalatnak újra kell kezdenie a jogi eljárást, ami évekkel visszavetheti az egész vállalkozást, ez pedig lehetőséget és időt biztosít a bányászat ellenzőinek az önszerveződésre, és netalán újabb jogi kifogások emelésére.

A kormány ezzel a döntésével ennek az okoskodásnak is az elejét vette, amit esetleg még azzal erősíthet meg – majd ha egyszer a parlament netalán összeül -, hogy különleges törvényt fogad el a bányászattal kapcsolatban, ami a jogászok szerint a jogrendszer teljes megsemmisítését jelentené, ha ez egyáltalán értelmezhető fogalom Szerbiában.

Az Ökológiai Felkelés szerint ez hadüzenet

Az Ökológiai Felkelés (Ekološki ustanak) nevet viselő párt szerint a szerb kormány a „Jadar” projektről szóló új rendelet elfogadásával háborús vészhelyzetet hirdetett, és felszólította az embereket, hogy készüljenek fel az önvédelemre.

– Az Ökológiai Felkelés számára a kormány ezzel a rendelettel a saját népének üzent hadat. Ezért felszólítunk minden szerbiai állampolgárt és minden szabad embert, hogy készüljenek fel az általános mozgósításra a Gornji Nedeljica-i emberek felhívása alapján, egy emberként kell ugyanis megvédenünk az életet a Jadar völgyében

– áll a közleményben.

Savo Manojlović, az „Indulj-Változtass (Kreni-promeni) Mozgalom kampányigazgatója kijelentette, hogy ezentúl minden társadalmi zavargásért és konfliktusért a kormányzatot terheli a felelősség, amely „megsértette az alkotmányt”.

– A saját népe helyett a hatalom egy külföldi vállalatot – Rio Tintot – választotta

– tette még hozzá az ellenzéki mozgalom a kormány szerepét és viselkedését ecsetelve.

Zlatko Kokanović, a Nem adjuk a Jadart (Ne damo Jadar) környezetvédelmi egyesület elnöke úgy nyilatkozott, hogy a szerb kormány mostani döntésének az a célja, hogy „gyors zavargásokat” idézzen elő Szerbiában.

A belgrádi Beta hírügynökségnek nyilatkozva Kokanović kijelentette, hogy az ellene és az egyesület másik tagja, Nebojša Petković ellen indított kampány célja, hogy a szerb kormány diszkreditálja és célkeresztbe állítsa őket, mert mindenáron meg akarja nyitni a lítium bányát Loznica közelében, ők pedig akadályt jelentenek a számukra.

A Nem adjuk a Jadart nevű környezetvédelmi csoport vezetője szerint a belgrádi kormány ezzel felgyorsítja a zavargások kitörését Szerbiában.

Kapcsolódó cikk

A lítiumról szóló történet nem ért véget, Szerbia továbbra is hajlandó tárgyalni róla

A Drina-menti Korrupcióellenes Csapat (Podrinjski antikorupcijski tim, PAKT) arra figyelmeztetett, hogy a szerb kormány „szégyenteljes döntésével” újraélesztette a „Jadar” projektről szóló rendeletet, és lehetővé tette a Rio Tinto számára, hogy közel kerüljön a kitermelési és építési engedély megszerzéséhez, mert ez valakinek nyilván sürgős.

Miroslav Aleksić a Szerbiai Népi Mozgalom elnöke, parlamenti képviselő szerint a szerb kormány a Jadar-völgyi lítiumbányászat terén a kilátástalanság és a reménytelenség útját választotta, amikor úgy döntött, hogy veszélyezteti Szerbia lakosságának életét, egészségét és fennmaradását.

Pártjának közleménye szerint Aleksić úgy értékelte, hogy a kormány az Alkotmánybíróságot ütőkártyaként kijátszva megtévesztette az embereket, és hazudott a saját népének, ami egyértelműen azt mutatja, hogy „személyes érdekből és a hatalomban maradásért bármit készek eladni”.

Az Együtt (Zajedno) párt közleményében arra emlékeztetett, hogy az emberek többször is megmutatták, hogy nem engedik a bányászat megkezdését és Szerbia elpusztítását.

Az Együtt szerint Aleksandar Vučić ugyanakkor kinyilvánította, hogy nem érdekli az emberek véleménye. Ilyen körülmények között a szerb elnök lesz a felelős minden konfliktusért és következményért, amit a kapzsisága és politikai megalomániája okoz.

A Rio Tinto üdvözölte a kormány döntését

A Rio Tinto bányavállalat üdvözölte a szerb kormány döntését a „Jadar” projekttel kapcsolatos területrendezési terv újraélesztését szolgáló rendelet alkalmazásáról.

Kapcsolódó cikk

A szerb elnök 2028-ban nyitná meg a szerbiai lítiumbányát

A nemzetközi cég szerint a Jadar projekt megfelel a szigorú környezetvédelmi előírásoknak a szerb és az európai uniós szabályozásokkal összhangban, ami magában foglalja a projekt jogi fejlesztésének folytatását, a környezeti hatásvizsgálati tanulmány kidolgozását, a nyilvános betekintést, valamint a szükséges engedélyek és jóváhagyások megszerzését a projekt megvalósítása előtt.

A vállalat szerint a „Jadar” projektnek megvan a potenciálja, hogy világszínvonalú lítium- és bórforrássá váljon.

A Rio Tinto közölte, hogy az összes érdekelt féllel folytatja a projekt előnyeiről szóló párbeszéd támogatását, ha az a tényeken alapul, és úgy vélte, hogy a „Jadar” projekt ösztönözheti az elektromos járművek gyártásának fejlődését, több ezer új, jól fizetett munkahelyet teremtve Szerbiában a következő generációk számára, a legmagasabb környezetvédelmi szabványok tiszteletben tartása mellett.

Belgrádi sajtóértesülések szerint a szerb kormány mostani döntése nem sokkal azelőtt született meg, hogy pénteken (július 19-én) Belgrádba látogat Olaf Scholz német kancellár és Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság energetikai alelnöke, hogy Aleksandar Vučić szerb elnökkel találkoztanak, és aláírják az Európai Unió és Szerbia közötti fenntartható nyersanyagokról szóló stratégiai partnerségi megállapodást, amely a lítium és más kritikus nyersanyagok ellátását biztosítja az EU számára a Jadar régióból.

Itt emlékeztetnénk arra, hogy Vučić elnök az év elején, ki tudja hányadik televíziós interjúja alkalmával elkottyintotta, hogy a Mercedesszel tárgyalt arról, hogy ha megkezdődik a lítium kiaknázása, akkor a német autógyártó üzemet létesít Szerbiában, ahol elektromos autókat állítanak elő.

A lítium és a tőzsdék

Nem kell tőzsdeszakértőnek lenni annak megállapításához, hogy az utóbbi öt évben az Arcadium Lithium és a Lithium Americas részvényeinek árfolyama körülbelül ötven százalékos esést ért el a leginkább mértékadó New York-i tőzsdén, miután a lítiumpiac globális dinamikája jelentős változásokon ment keresztül.

Ennek egyik oka az, hogy a bányászati kapacitások növekedése piaci túlkínálatot idézett elő, ami lefelé nyomta az árakat. Az elektromos járművek piacán bekövetkezett fellendülés ellenére a lítium kitermeléséhez és feldolgozásához kapcsolódó beruházások és fejlesztések nem mindig váltották be a befektetők reményeit, ami árfolyam-ingadozásokat eredményezett.

Kapcsolódó cikk

A lítium stratégiai jelentősége, hogy néz ki a Szerbia-Európai Unió-Rio Tinto háromszög?

A bányászati projektek magas tőkeigénye, a környezetvédelmi szabályozásoknak való megfelelés költségei, valamint a geopolitikai kockázatok is hozzájárultak a vállalatok pénzügyi teljesítményének romlásához, és a globális gazdasági helyzet is jelentős hatással volt a részvénypiacokra.

A pandémia által okozott gazdasági visszaesés, az inflációs nyomás és a jegybanki kamatemelések mind hatással voltak a befektetői hangulatra. Ezek a makrogazdasági tényezők különösen érzékenyen érintették a lítium iparágban működő cégeket, amelyek magas kockázatú befektetésnek számítanak.

Kínában ugyanakkor a shanghai tőzsdén a Tianqi Lithium és a Ganfeng Lithium, amelyek a világ vezető lítium termelői közé tartoznak, jelentős tőzsdei árfolyam-emelkedést értek el, különösen 2020 és 2022 között. A lítium árának emelkedése és a Kínában bevezetett állami támogatások hozzájárultak ezeknek a cégeknek a növekedéséhez, ám a fejlődés felülről – államilag – irányított volt, és ezért torzította az árfolyamot.