Szerbia
Szerbia az atomenergia kiaknázásra készül, memorandumot írtak alá
Szerbiában aláírták a nukleáris energia fejlesztéséről szóló memorandumot, amely új korszakot nyithat az ország energiabiztonságában és fenntartható fejlődésében. Áprilisban a kormányzó Szerb Haladó Párt egyik képviselője kezdeményezte annak a volt Jugoszláviától örökölt régi jogszabálynak a hatályon kívül helyezését, amely megköti Szerbia kezét az atomenergia fejlesztése területén
Ezt ugyan ennyire konkrétan nem mondták ki, a szerb elnök korábbi nyilatkozataiból viszont világosan kiderül, hogy ez a cél. Szerb médiajelentések szerint délelőtt fontos megállapodás született Szerbiában a nukleáris energia fejlesztéséről, aláírták ugyanis az atomenergia fejlesztéséről szóló memorandumot, amellyel elhárul az első akadály Aleksandar Vučić elképzelései elől. A memorandumot öt szerbiai minisztérium, valamint húsz tudományos intézmény és kutatóintézet írta alá, amivel gyakorlatilag félig már ellapátolták az első akadályt.
A memorandum aláírói
A dokumentumot a bányászati és energetikai, valamint a környezetvédelmi, a tudományos, az egészségügyi és az oktatási minisztériumok képviselői írták alá.
Ezen kívül olyan jelentős szervezetek is aláírták a memorandumot, mint az Elektroprivreda Srbije (Szerb Villanygazdaság), az Elektromreža Srbije (Szerb Elektromos Hálózat), a Vinča Nukleáris Tudományos Intézet, a Szerb Nukleáris Társaság, valamint a Szerbiai Sugárzás- és Nukleáris Biztonsági és Védelmi Igazgatóság.
Az aláírással kapcsolatban Miloš Vučević, szerb miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ezzel a lépéssel egy régi hibát korrigálnak, amelyet az 1980-as években követtek el, amikor az állam betiltotta a nukleáris energia termelését.
– Senki sem kérdőjelezi meg, hogy az elektromos energia kérdése domináns és stratégiai fontosságú lesz, és hogy az ebbe a területbe való befektetés egy ország szuverenitásának és önállóságának kérdése
– mondta Vučević, aki kiemelte, hogy békés célú nukleáris energiáról van szó, és azt kérte, hogy a témát ne politizálják el, szavai szerint éppen ennek érdekében vonták be a tudományos közösséget is a kérdés megtárgyalásába.
– Bevontuk a tudományos közösséget, hogy azok, akik nem értenek ehhez, ne keltsenek félelmet és rémületet az emberekben
– tette hozzá Vučević, aki szerint ez a megállapodás nagy lépés lehet Szerbia számára a nukleáris energia békés célú felhasználásának fejlesztésében, ami elősegítheti az ország energiabiztonságát és fenntartható fejlődését.
Jön a szerb atom
A memorandum aláírása egy új korszak kezdetét jelentheti Szerbia számára a nukleáris energia területén. Az aláíró felek elkötelezettek amellett, hogy a nukleáris energia biztonságos és fenntartható módon történő fejlesztése hozzájáruljon az ország energetikai függetlenségéhez és környezetvédelmi céljaihoz.

Szerb törvényjavaslat az atomtilalmi törvény megszüntetésére (Forrás: Danas)
A következő lépés a konkrét projektek kidolgozása és megvalósítása lesz, amellyel a nukleáris technológia alkalmazását célozzák meg Szerbia energiaellátásának biztosítására.
A kérdésnek fele sem tréfa, Zoran Dragišić, a Szerb Haladó Párt képviselője ugyanis április közepén törvényjavaslattal kezdeményezte a szerbiai parlamentben annak a törvénynek a megszüntetését, amely az atomerőművek építésének tilalmáról szól, és amelyre Vučević miniszterelnök is hivatkozott.
A haladó képviselő a beadvánnyal kapcsolatban kifejtette, hogy a volt Jugoszláviától, majd a Kis-Jugoszláviától örökölt régi jogszabály megköti Szerbia kezét az atomenergia fejlesztése területén, ami a “legnagyobb sláger” a villamosenergia előállításában.
Kik lehetnek a kivitelezők?
Dragišić beadványát megelőzően Aleksandar Vučić Párizsban járt, ahol Emmanuel Macron francia elnökkel tárgyalva meglebegtette, hogy Szerbia 2035-ig atomerőművet építene, két hónapon belül pedig Rafale-okat vásárolna. (A két hónap azóta már eltelt, 2035-öt pedig meg kell érni.)
Akkor aláírásra került egy memorandum is, amely felvázolja a stratégiai partnerség feltételeit ahhoz, hogy a francia energiaügyi szakemberek felmérjék a szerbiai polgári nukleáris program fejlesztésének a lehetőségeit.
Franciaország azonban nem az egyetlen kiszemelt ország, ezen a téren szóba jöhet még Oroszország is, amelynek a pozíció az ukrajnai háború miatt nem a legjobbak.
A háború előtt azonban – egészen pontosan 2021 novemberében – Vučić oroszországi útja előtt jelezte, hogy saját atomerőművet építene, miután Magyarország szerződési korlátokra hivatkozva kikosarazta a paksi projektbe történő bekapcsolódási szándékát illetően.
A történtek után elhangzott szerb elnöki nyilatkozat szerint a belgrádi vezetés saját atomerőmű építését fontolgatja, amiről Vučić Szocsiban tett látogatása során tárgyalt is a Rosatom orosz állami atomenergetikai konszern vezetőivel.
Az orosz pozíciók gyengülésével párhuzamosan erősödött a kínaiak helyzete, a közös jövőről szóló megállapodás ugyanis egyre nagyobb szerbiai beruházásokra ösztönzi a pekingi vezetést, ezért nem kizárt, hogy a kínaiak esetleg egy atomerőművel is megkínálják Vučićot, aki az atomenergia iránti igényéről márciusban beszélt a brüsszeli Nukleáris Csúcstalálkozón is.
A szerb elnök akkor azt mondta, hogy Szerbia 1,2 GW nukleáris kapacitást szeretne kiépíteni kis moduláris reaktorok (SMR-ek) segítségével, és ehhez nemzetközi finanszírozásra és támogatásra van szüksége. Vučić szerint az ország számára elengedhetetlen a nukleáris energia, hogy megfeleljen a növekvő energiaszükségleteknek, különösen az olyan új technológiák bevezetése után, mint a mesterséges intelligencia vagy az elektromos autók.
Mini közvélemény-kutatás
Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.
[ays_poll id=126]
