KÜLFÖLDI SEGÍTSÉG: Szerbia egy millió eurót küldött, Magyarország az újjáépítésben segítene Horvátországnak

Több mint tíz európai uniós tagállam és nyugat-balkáni ország küldött vagy küld segélyeket Horvátországnak a földrengés okozta károk enyhítésére. Szerbia anyagi támogatást nyújtott, amelyet a belgrádi kormány a szerb elnök kezdeményezésére hagyott jóvá.

Uniós segítség

Összesen tizennégy európai ország nyújt segítséget Horvátországnak. Ezt közölte az uniós válságügyi biztos Petrinjaban, ahova Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének a megbízásából utazott.

– A földrengést követő kevesebb, mint egy nap alatt tizennégy ország ajánlotta fel segítségét Horvátországnak, ami nagyon jól bizonyítja az Európai Unión belüli szolidaritás mértékét. Számomra bátorító ez a gyors reagálás

– jelentte ki Janez Lenarčič szlovén származású uniós biztos, miközben a Szlovén Vöröskereszt tízezer eurót utalt át Horvátországnak.

Ezzel párhuzamosan megérkezett Horvátországba a szlovén kormány küldeménye, amely nem csak élelmiszert, ivóvizet, sátrakat, takarókat és mobil kályhákat tartalmaz, hanem munkagépeket is, amelyek bekapcsolódnak a romok eltakarításába.

Szlovénián kívül Ausztria, Olaszország, Görögország, Románia, Svédország és Csehország már össze is állította a küldeményét. Bulgária közben százezer eurós segítségről döntött.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Andrej Plenkovićnak írt levelében Magyarország támogatását ajánlotta fel a földrengés okozta károk enyhítésében és a katasztrófát követő újjáépítésben.

Zágráb közben aktiválta az unió polgári védelmi mechanizmusát is, amelyet 2001-ben hozták létre azzal a céllal, hogy javítsák az Európai Unió reagálási képességét az olyan természeti és ember okozta katasztrófák esetében, mint például a futótüzek, az áradások, a tengeri szennyezés, a földrengések, a hurrikánok és az ipari balesetek.

Nem uniós segítség

A nem uniós országok közül Szerbia jelentős anyagi támogatást nyújt Horvátországnak, habár a kilencvenes években Glina és Petrinja környékén ádáz harcok dúltak a horvát és a szerb erők között.

Aleksandar Vučić szerb államfő levélben kérte Ana Brnabić miniszterelnököt, hogy a szerb kormány utaljon át egymillió eurót Horvátországnak a földrengés által okozott károk enyhítésére.

A szerb kormány tagjai sajnálatukat fejezték ki a természeti katasztrófa során elvesztett emberi életek miatt, és jelezték, hogy a segély célja a megsemmisült épületek újjáépítése, amelyek közül sokat közcélokra használtak.

Észak- Macedónia, Bulgáriához hasonlóan, százezer eurós segítségről döntött.

Albánia ugyanakkor kétszázötvenezer eurót adományozott Horvátországnak a december 29-i földrengést követően.

A hírt maga Edi Rama albán miniszterelnök jelentette be a Twitteren.

Just signed the Government of Albania decree to donate 250k EURO to brotherly Croatia to help the rebirth of Petrinja after the devastating #earthquake! #Croatia is an example of resilience and a role model for us in its amazing transformation in a proud EU country 🇦🇱🤝🇭🇷 pic.twitter.com/P71enfTIVH

— Edi Rama (@ediramaal) December 30, 2020

– Most írtam alá a kormányhatározatot, amellyel Albánia 250 000 eurót adományozott Horvátországnak Petrinja újjáépítésének elősegítésére a pusztító földrengést követően. Horvátország számunkra az ellenállóképességet példázza, és az elképesztő átalakulás modellje egy büszke uniós országgá

– közölte bejegyzésében az albán miniszterelnök.

Korábban Koszovó is kifejezte készségét Horvátország megsegítésére, egyelőre azonban erről részleteket nem tudunk.