Tíz éve hatalmon: Plenković évértékelő beszéde

Az ellenzék kivonult, a horvát kormányfő pedig számokkal válaszolt: bérek, nyugdíjak, GDP és infláció

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Andrej Plenković horvát miniszterelnök kedden, a horvát parlamentben megtartotta évértékelő beszédét. Az ellenzék, amelyik különben követeli hogy „monnyon le“ a gospići illegális hulladéklerakat miatt, demonstratíve kivonult beszéde előtt, ám ez cseppet sem zavarta a miniszterelnököt.

A horvát médiumok zöme azzal igyekezett csökkenteni a beszámoló fontosságát, hogy meglátásuk szerint Plenković ismét kormánya eredményeivel „dicsekedett“, közvetve azt sugallva, hogy nincs itt semmi dicsekedni való. Mielőtt még ismét megkapnám, hogy a horvát miniszterelnököt fényezem, előrebocsátom, hogy tartózkodni fogok a megjegyzésektől és az olvasóra bízom a konklúziók levonását.

A pénzügyek egyensúlya

A jelentésben Plenković hangsúlyozta a közpénzügy stabilitását, kijelentette, hogy az államadósság az év végére a GDP körülbelül 55,5 százalékát teszi ki, míg a költségvetési hiányt az újrakiegyensúlyozás után a kormány a GDP 2,9 százalékára tervezi.

A múlt hét végén a Moody’s is megerősítette Horvátország A3-as hitelminősítését, miután ezt a Fitch és a Standard & Poor’s már korábban megtette. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Horvátország hét év alatt hat fokozattal lépett a hitelminősítésben, a nem befektetési (junk) kategóriából az A szintre.

A horvát miniszterelnök október 10-én boldogan közölte az X platformon, hogy, a Moody’s egy nappal korábban megerősítette Horvátország A3-as befektetési minősítését, stabil kilátásokkal. Plenković szerint a geopolitikai bizonytalanságok és a külső sokkhatások fényében a világ egyik vezető hitelminősítő ügynökségének értékelése újabb megerősítést jelent arra, hogy a horvát kormány minőségi intézkedéseket hoz a polgárok életszínvonalának és a gazdaság ellenálló képességének védelmében

Beszélt továbbá az állampolgárok részvételéről az állam finanszírozásában kormányzati kötvények és kincstári kötvények révén. A lakosság eddig több mint 11 milliárd eurót fizetett be három államkötvény és 20 sorozat kincstári kötvény kibocsátásán keresztül, az állam pedig 320 millió euró kamatot fizetett ki nekik.

A kormány egy horvát egyéni befektetési számla bevezetésén is dolgozik, amely kedvezőbb adózási feltételeket biztosítana az embereknek a részvényekbe, kötvényekbe és alapokba történő hosszú távú befektetések esetén.

Horvátország GDP-je először lépi át a 100 milliárd eurót

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a horvát gazdaság ma jelentősen erősebb, mint tíz évvel ezelőtt, amikor a GDP körülbelül 47 milliárd eurót tett ki. A kormány előrejelzései szerint a gazdasági növekedés idén körülbelül 2,3 százalék lesz, ami azt jelenti, hogy Horvátország GDP-je éves szinten először haladja meg a 100 milliárd eurót.

Az Európai Bizottság becsléseire hivatkozva Plenković elmondta, hogy Horvátország az Európai Unió négy leggyorsabban növekvő gazdasága közé tartozik 2025 és 2027 között.

Ugyanakkor kiemelte a bérnövekedést is. Az átlagos nettó bér idén júliusban 1540 euró volt, míg 2016 októberében 749 euró. A medián nettó bér 631-ről 1346 euróra, a minimálbér pedig 414-ről 1050 euróra nőtt. A miniszterelnök bejelentette, hogy mandátuma végére az átlagos nettó bér meghaladja az 1 600 eurót.

Ugyanakkor kijelentette, hogy a jövőbeni állami és közszolgálati béremeléseknek fokozatosabbak, a költségvetési lehetőségekhez igazíthatónak kell lenniük. A foglalkoztatásról beszélve elmondta, hogy augusztusban közel 1,8 millió foglalkoztatott személy volt, ami a legmagasabb 1992 óta, miközben a munkanélküliségi ráta 3,4 százalék volt. Szerinte jelenleg mintegy 140 000 külföldi munkavállaló dolgozik Horvátországban.

Az a fránya infláció

A gazdasági növekedés ellenére Plenković elismerte, hogy az infláció továbbra is probléma. Az általa bemutatott adatok szerint szeptemberben az infláció 4,7 százalék volt az előző év azonos hónapjához képest, míg az energiaárak 20 százalékkal magasabbak voltak az előző évhez képest.

A kormány elfogadta a tizenegyedik, 260 millió euró értékű segélycsomagot, és eddigi csomagok összértéke elérte a 9,3 milliárd eurót. Az áram- és gázköltségek támogatása továbbra is folytatódik, és a kormány megpróbálja enyhíteni a háztartási költségvetésekre nehezedő nyomást az üzemanyagárak szabályozásával.

Az ellenzék nem hallgatta meg a horvát miniszterelnök évértékelő beszédét, azért ilyen üres az ülésterem

A miniszterelnök továbbá felsorolt az élelmiszerárak stabilizálását célzó intézkedéseket, beleértve a 100 termék árának korlátozását és 9000 termék úgynevezett horgonyárainak ellenőrzését.

Bejelentette, hogy a kormány továbbra is intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy az energiaárak emelkedése ne szivárogjon át az élelmiszer- és szolgáltatások áraiba.

Nyuggerek, gyermekek

A lakosság számára a legfontosabb közlemények között a nyugdíjasokkal és gyermekekkel rendelkező családokkal kapcsolatos bejelentések voltak. Plenković bejelentette, hogy a kormány a költségvetési kiegyenlítés után új éves juttatást vár a nyugdíjasoknak a koalíciós partnerekkel való egyezetéssel.

A kiegészítés évi hét euró lenne nyugdíjas szolgálatra, vagyis átlagosan 208 euró nyugdíjasként. Erre a célra 258 millió eurót terveznek. Az általa bemutatott adatok szerint az átlagos teljes nyugdíj 2016-ban 358 euróról 764 euróra nőtt, vagyis 780 euróra, ha az éves kiegészítőt is beleszámítjuk.

A kormány célja, hogy az átlagos nyugdíj 2028 közepére elérje a 800 eurót. 2027. január 1-jétől a nyugdíjakat már nem adóztatják jövedelemadóval, ami több mint 500 000 nyugdíjasra vonatkozik.

A demográfiai megújulásról beszélve a miniszterelnök bejelentette, hogy jövőre növeli az újszülöttek egyszeri támogatását 800 euróra, azzal a céllal, hogy megbizatása utolsó évében ez elérje az 1000 eurót.

Andrej Plenković rekordértékű idegenforgalmi idényről beszélt

A Plenković által bemutatott adatok szerint Horvátország januártól szeptember végéig 20,1 millió turista érkezését és 105 millió éjszakai tartózkodást regisztrált. A pénzügyi számlák értéke meghaladta a hétmilliárd eurót, ami 18 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában.

A kormány azonban azt szeretné, ha a turizmus növekedése egyre inkább a kínálat minőségén és az év során egyenletesebb forgalomelosztáson alapulna.

Kapcsolódó cikk

A horvátok gyarapodnak, igaz nem arányosan

Plenković értékelte a Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv sikeres megvalósítását is, megállapítva, hogy Horvátország teljes mértékben és a határidőn belül teljesítette a 406 mutatóból 404-et.

A tervben előre meghatározott közel tízmilliárd euróból eddig 7,3 milliárd eurót fizettek ki, míg várhatóan a fennmaradó 2,7 milliárd eurót az év végéig kifizetik. Az Európai alapokat iskolák, óvodák, kórházak és vízellátási infrastruktúra építésére és felújítására, a tömegközlekedés fejlesztésére és az épületek energetikai felújítására fodították/fordítják.

A miniszterelnök azt is kiemelte, hogy Horvátország az Európai Unióhoz való csatlakozása óta közel 22 milliárd eurós többletet valósított meg az európai költségvetésből származó befizetések és kifizetések arányában.