Horvátország
„Állítsd le ezt a szart!” – üzente a Greenpeace az ukrán csirkekirálynakÖtszáz négyzetméteren üzent a Greenpeace az ukrán csirkekirálynak a magyar határ közelében
A Greenpeace aktivistái ezúttal nem petícióval vagy udvarias levéllel próbálták felhívni magukra a figyelmet: ötszáz négyzetméteren közölték véleményüket egy horvátországi csirkefarm tetején. A címzett az ukrán milliárdos, Jurij Koszjuk érdekeltségébe tartozó MHP-csoport, amelynek horvátországi terjeszkedéséről a BALK már évekkel ezelőtt beszámolt. A helyszín sem mellékes: a Veliki Pažut-i baromfitelep Európa egyik legértékesebb vizes élőhelyének közelében működik. A környezetvédők attól tartanak, hogy a csirkegyárnak nemcsak a mérete, hanem a környezeti következményei is óriásiak lehetnek
A Greenpeace aktivistái ötszáz négyzetméteres felirattal tiltakoztak egy horvátországi csirkefarm tetején, néhány száz méterre Európa egyik legértékesebb vizes élőhelyétől. A beruházás mögött az ukrán milliárdos, Jurij Koszjuk érdekeltségébe tartozó MHP áll, amelynek balkáni terjeszkedéséről a BALK már 2023-ban beszámolt.
A környezetvédők szerint az évente 1,8 millió csirkét tenyésztő létesítmény komoly veszélyt jelenthet a Mura–Dráva–Duna bioszféra-rezervátumra. A tiltakozók ezúttal nem finomkodtak: a tetőre festett angol üzenet magyarul nagyjából annyit jelent, hogy „Elég ebből a szarból!”
Greenpeace-akció a magyar határ közelében
A Greenpeace tizenkét aktivistája október 13-án mászott fel a Horvátország északkeleti részén épült baromfitelep három csarnokának tetejére, ahol összesen 500 négyzetméteren festették fel a „Stop This Shit!” feliratot. A tiltakozás célpontja az MHP baromfiipari óriás Veliki Pažut térségében található létesítménye volt, alig két kilométerre a magyar határtól.
Az akcióhoz a horvát környezetvédők is csatlakoztak. A Zelena akcija (Zöld Akció) és a Prijatelji životinja (Állatbarátok) képviselői üzletembernek öltözve érkeztek a telep kapujához, ahol egy három és fél méter magas, felfújható csirkét állítottak fel. Az egyik aktivista egy rögtönzött vécécsészén foglalt helyet a bejárat fölött.
A rendezők szerint az előadás a vállalati vezetők helyi lakossággal szembeni közönyét, valamint a létesítményben keletkező állati hulladék mennyiségét volt hivatott érzékeltetni.

2022 nyarán Andrej Plenković horvát miniszterelnök horvátországi látogatásra hívta Jurij Koszjukot (Forrás: MHP)
A színpadias kellékek mögött azonban nagyon is kézzelfogható számok állnak. A tervezett kapacitás évi 1,8 millió csirke, a környezetvédők becslése szerint pedig a telep évente mintegy egymillió liter állati eredetű hulladékot termelhet.
A tiltakozók attól tartanak, hogy a szennyező anyagok a talajba, a felszíni vizekbe és a környező élőhelyekre kerülhetnek.
Nyitray Dániel, a Greenpeace International kampányfelelőse szerint az MHP-hoz hasonló húsipari vállalatok világszerte terjeszkednek, jelentős vagyont halmozva fel tulajdonosaiknak, miközben a helyi közösségek viselik a nagyüzemi állattartás környezeti kockázatait.
Nyitray úgy fogalmazott, hogy az embereknek tiszta levegőre, iható vízre és olyan élelmiszer-termelésre van szükségük, amely nem kizárólag a nagyvállalatok nyereségét szolgálja.
Európa Amazonasa kerül veszélybe
A beruházás helyszíne különösen érzékeny terület. A közelben található a Veliki Pažut természetvédelmi rezervátum, amely a Mura–Dráva–Duna határokon átnyúló bioszféra-rezervátum része.
Az UNESCO által elismert, mintegy 930 ezer hektáros térség öt országot érint. A folyók, mellékágak, ártéri erdők és vizes élőhelyek összefüggő rendszere miatt gyakran Európa Amazonasaként emlegetik.

Mini-Amazonas Európában: Veliki Pažut területét először 1983-ban nyilvánították védetté, különleges madártani rezervátumként. Legutóbb a horvát kormány 2011. november 15-i rendelete alapján a terület „Veliki Pažut” különleges ornitológiai rezervátumnak számít (Forrás: A rezervátum honlapja)
A térség rendkívül gazdag madárvilággal rendelkezik. A Greenpeace szerint itt található Európa egyik legsűrűbb rétisas-költőállománya, és a folyó menti élőhelyek több mint 250 ezer vízimadár számára biztosítanak fontos pihenő-, táplálkozó- vagy szaporodóhelyet.
A környezetvédők közlése szerint a baromfitelep mindössze 320 méterre fekszik az egyik madárvédelmi területtől.
Luka Oman, az Állatbarátok elnöke arra figyelmeztetett, hogy az intenzív baromfitartás nemcsak állatjóléti kérdés. A gyors növekedésre tenyésztett, zsúfoltan tartott csirkék körében könnyebben terjedhetnek a fertőző betegségek, ami szerinte a közeli rezervátum vadon élő madaraira is veszélyt jelenthet.
Az illetékes hatóságoktól ezért a beruházások megállítását követelte.
Fontos ugyanakkor, hogy a természetvédők által említett szennyezési és járványügyi veszélyek egyelőre kockázatok és figyelmeztetések, nem pedig bizonyított, már bekövetkezett környezeti károk, de talán azt nem kellene kivárni.
Huszonnégy beruházás, tíz helyi kezdeményezés, százhatvan civil szervezet
A Veliki Pažutnál tartott demonstráció nem elszigetelt tiltakozás. Dora Sivka, a Zelena akcija elnöke szerint a horvátországi óriásfarmok és vágóhidak ellen létrejött mozgalom tíz helyi kezdeményezést fog össze, és 160 európai civil szervezet támogatását élvezi.
A környezetvédők különösen aggasztónak tartják, hogy az általuk számon tartott 24 tervezett baromfiipari beruházás közül az első éppen egy kiemelkedő természeti értékű térség közvetlen közelében kezdi meg működését.
A Veliki Pažut-i csirkegyárral kapcsolatos környezetvédelmi tanulmány már 2022 márciusában elkészült, tizenkét tudós ember aláírásával, a horvát kormányzati oldalon ma is megtekinthető. Aki közelebbről meg akar vele ismerkedni, az jól gyűrkőzzön neki, mert 270 oldalas a nagy mű, igaz, hogy vannak benne képek. A horvát környezetvédelmi minisztérium további dokumentumai itt találhatók.
A helyi szervezetek október 13-án a próbaüzem leállítását és a használatbavételi engedély kiadásának leállítását követelték. Egy nappal később az Állatbarátok már arról számoltak be, hogy a próbaüzem megkezdődött, és lakossági panaszok érkeztek a kellemetlen szagok miatt.
Az ellenállás korábban már eredményt is hozott. Áprilisban az MHP visszalépett a Sziszek környékére tervezett, több helyszínt érintő óriásberuházástól, miután hónapokon át tartó tiltakozások zajlottak, Zágrábban is.
Az ottani projekt eredeti tervei évi százmillió csirke „kitermelésével” számoltak, ami a Greenpeace szerint a horvát baromfitermelés megnégyszerezését hozta volna.
A visszalépés azonban nem jelentette a horvátországi baromfiipari terjeszkedés végét. A Premium Chicken Company (PCC) nevű másik befektető jelezte, hogy továbbra is meg kívánja valósítani saját beruházási terveit.
A BALK már 2023-ban ismertette az ukrán csirkekirály horvátországi terveit
A történetnek van egy számunkra különösen érdekes előzménye. A BALK 2023. június 12-én, vagyis több mint három évvel a mostani Greenpeace-akció előtt már részletesen foglalkozott Jurij Koszjuk horvátországi terjeszkedésével.
Akkori cikkünk, Az ukrán csirkekirály menti a pénzét, vagy csak a jó szíve miatt fektet be horvát honban? című írás arról számolt be, hogy az ukrán milliárdos Sziszek és Petrinja térségében több mint 500 millió eurós beruházást készít elő.
Kapcsolódó cikk
Az ukrán csirkekirály menti a pénzét, vagy csak a jó szíve miatt fektet be horvát honban?
A horvát mezőgazdasági minisztérium akkori államtitkára, Tugomir Majdak gazdasági fellendülést, kétezer új munkahelyet és az ágazati átlagnál 25 százalékkal magasabb béreket helyezett kilátásba.
Az ukrán befektető azt is vállalta, hogy a létesítményekben horvát termelésű kukoricát és repcét használnak fel, vagyis a beruházásból a helyi mezőgazdaság is részesedhet.
Akkor még elsősorban a gazdasági ígéretek és az ukrán tőke horvátországi megjelenése állt a figyelem középpontjában.
A BALK már akkor felidézte az MHP európai terjeszkedése körüli vitákat, amelyek az uniós piaci hozzáféréstől a mezőgazdasági támogatásokig terjedtek.
2024 februárjában ismét elővettük a témát. A Felhős idő ukrán csirkehússal című cikkünkben arról írtunk, hogy Koszjuk Ludbreg közelében további három baromfifarmot tervez, amelyekből évente közel hatmillió szárnyas kerülhetne a piacra.
Az akkori tervekben már több mint kétszáz baromfitartó épület, takarmánygyárak, keltetők és vágóhidak szerepeltek, a szélesebb beruházási program pedig évi harmincmillió csirke előállítását célozta.
A horvát kistermelők már ekkor attól tartottak, hogy a hatalmas termelési kapacitások ellehetetlenítik őket.
A mostani Veliki Pažut-i létesítmény és a korábban bemutatott Sziszek–Petrinja térségi beruházások nem azonos projektek, de ugyanannak a vállalatcsoportnak a horvátországi terjeszkedéséhez kapcsolódnak.
Az ukrán csirkekirály birodalma nem ismer határokat
Jurij Koszjuk, az MHP tulajdonosa az ukrán üzleti élet egyik legismertebb milliárdosa. Vállalata a Greenpeace adatai szerint évente több mint félmilliárd csirkét vág le.
A globális baromfiipar méreteit jól mutatja, hogy a Financial Times által idézett adatok szerint 2006 óta közel 60 százalékkal nőtt a világ „csirketermelése”, és az évente előállított állatok száma meghaladta a 76 milliárdot.
A horvátországi terjeszkedés tehát egy jóval nagyobb, nemzetközi folyamat része. Az intenzív állattartás gazdasági előnyei mellett egyre több helyen kerülnek előtérbe a környezetvédelmi, állatjóléti és helyi társadalmi következmények.
A Veliki Pažut-i beruházásnál most a hatóságokon a sor: a környezetvédők a próbaüzem leállítását és a szükséges engedélyek visszatartását követelik. A horvát Állatbarátok szervezete október 14-én már újabb tiltakozást helyezett kilátásba Koprivnicában, október 17-re, azaz most szombatra.
A helyi Međimurski beszámolója szerint azonban a Perutnina Ptuj–Pipo már július 16-án – mint fentebb említettük – megkezdte a próbaüzemet, tehát a telep nem egy jövőbeli futurisztikus beruházás. A rendes használatbavételi engedély kiadásának kérdése jelenlegi tudásunk szerint még nyitott.