Szerbia demográfiai csodái választások idején

Hat és fél millió választópolgár, hat és fél millió lakos – Ki van valójában a szerbiai választói névjegyzékben?

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A szerbiai választások mindig demográfiai csodát produkálnak, legalábbis a választói névjegyzék alapján: a 6,65 milliós országban 6,45 millióan jogosultak szavazni az október 25-i parlamenti választáson. A számok láttán akár azt is hihetnénk, hogy az országban alig élnek gyerekek, miközben a statisztikák egészen mást mutatnak. A választói névjegyzék körüli ellentmondások azonban nem érnek véget a népszámlálási adatoknál.

Négy hónap alatt 235 ezerrel nőtt az érvényes személyi igazolványok száma, a választópolgárok száma viszont alig változott. A nyilvántartásban elhunyt személyek is szerepelhetnek, a fiktív lakcímek problémája továbbra is megoldatlan, a névjegyzék felülvizsgálatával megbízott bizottság egyik tagja pedig már manipuláció lehetőségére figyelmeztetett.

A hatóságok mindeközben azt bizonygatják, hogy a rendszer megfelelően működik. Tíz nap van a választásokig, a cikk írása közben pedig rájöttünk, semmi sem változott, EU-s javaslatok ide vagy oda, mi továbbra is rettegve várjuk, vajon lehetséges-e, hogy a szerbiai választásokon tiszta és egyértelmű eredmények szülessenek. Badis Róbert szociológus segített nekünk abban, hogy megértsük mit jelenthetnek ezek a számok.

A manipuláció lehetősége fennáll a szerbiai választásokon

Ognjen Rašuo, a választói névjegyzék felülvizsgálatával, hitelesítésével, valamint pontosságának és naprakészségének ellenőrzésével foglalkozó bizottság tagja a FoNet hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy a parlamenti választásokra megállapított hivatalos választói létszám valamivel magasabb a vártnál. Hozzátette, hogy azonosítottak egy olyan körülményt is, amely lehetőséget teremthet választási manipulációra. Ennek tisztázása jelenleg is folyamatban van.

A bizottság bizonyos adatokban a manipuláció lehetőségét fedezte fel. Egyelőre nem tudni, hogy történik-e tényleges visszaélés, de azon dolgoznak, hogy ennek még a legkisebb esélyét is kizárják. Rašuo külön kiemelte, hogy a lehetséges veszély nem a választópolgárok végleges számával kapcsolatos.

Kapcsolódó cikk

NÉPSZÁMLÁLÁS: Növekszik a marslakók száma Szerbiában, avagy a „többrétegű identitás”

A Köztársasági Választási Bizottság (RIK) hivatalos adatai szerint 6 450 523 választópolgár szerepel a névjegyzékben. Rašuo szerint ez a nagyságrend már az elmúlt egy évben is jellemző volt, bár a végleges szám valamivel meghaladja a várakozásokat.

Az elmúlt hónapban emelkedett a névjegyzékben szereplők száma, a növekedés mértéke azonban szerinte nem olyan jelentős, hogy önmagában komolyabb manipulációra utalna.

A végleges létszámot több tényező is befolyásolhatja. Ezek közé tartozhatnak azok az elhunyt személyek, akiknek az adatai továbbra is szerepelnek a választói névjegyzékben, valamint azok a választópolgárok, akik korábban jelezték szavazási szándékukat, de nem szerepeltek a nyilvántartásban.

Rašuo arra is figyelmeztetett, hogy nem lehet teljes bizonyossággal ellenőrizni valamennyi elhunyt választópolgár adatait. Ugyancsak nem lehet előre megállapítani, hogy a külföldön élő, de a külképviseleti szavazásra nem jelentkezett szerb állampolgárok közül hányan utaznak haza, hogy Szerbiában adják le szavazatukat.

Rašuo annak is utánajárt, hogy május 18-a és szeptember 28-a között 235 ezerrel nőtt az érvényes személyi igazolványok száma. Hozzátette, 2024 júliusa óta semmiféle észszerű magyarázat nincs a személyi igazolványok számának ilyen mértékű növekedésére.

A belügyminisztérium hivatalos adatai szerint az érvényes személyi igazolványok száma 5 990 000-ről 6 225 000-re emelkedett, miközben a választói névjegyzékben szereplő választópolgárok száma ugyanebben az időszakban meg sem közelítette ezt a növekedést.

Badis: A probléma az, hogy nem látjuk pontosan, kik alkotják a többletet

A legutóbbi szerbiai népszámlálás szerint 6,65 millió ember él, az október 25-i parlamenti választásokra összeállított választói névjegyzékben pedig 6,45 millióan szerepelnek. Vagyis szinte ugyanannyi választópolgár van, mint ahány lakosa az országnak.

De szociológiai és demográfiai szempontból hogyan magyarázható ez az első pillantásra meglehetősen abszurdnak tűnő helyzet – erről kérdeztük a zentai Badis Róbert szociológust? Ha a nagykorú lakosság számát vesszük alapul, még feltűnőbb az eltérés: a 2022-es népszámláláskor 5,49 millió nagykorú lakost írtak össze, miközben most közel egymillióval többen szerepelnek a választói névjegyzékben. Kik lehetnek ezek az emberek?

Kapcsolódó cikk

HÉTMILLIÓ ALATT: Csökkent a lakosság száma, elöregszik a társadalom Szerbiában

Badis szerint a két adat alapvetően eltérő népességet ír le: a népszámlálás az országban élő lakosságot méri, a választói névjegyzék pedig a választásra jogosult, nyilvántartásba vett állampolgárokat tartalmazza. Ez azonban önmagában nem magyarázza meg a rendkívül nagy eltérést. A 2022-es népszámlálás szerint Szerbiának 6,65 millió lakosa volt, de közülük mindössze 5,49 millióan voltak nagykorúak. Vagyis a 6,45 milliós választói névjegyzék nem egyszerűen megközelíti a teljes lakosság számát, hanem közel egymillióval meghaladja az országban összeírt nagykorú népesség létszámát.

Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a választói névjegyzékben olyan szerb állampolgárok is szerepelnek, akik tartósan külföldön élnek, de továbbra is rendelkeznek szerbiai bejelentett lakóhellyel. Ők megfelelő feltételek mellett külföldről is szavazhatnak, tehát a választójog gyakorlásához nem feltétlenül szükséges, hogy valaki ténylegesen Szerbiában éljen.

A különbség egy részét a koszovói szerbek is magyarázhatják, hiszen Koszovó lakosságát a 2022-es szerbiai népszámlálás nem tartalmazta.

Ugyanakkor nem rendelkezünk olyan részletes, megbízható és nyilvánosan ellenőrizhető adatokkal, amelyek alapján pontosan megállapíthatnánk, hogy a közel egymilliós különbségből mennyi magyarázható a külföldön élő választópolgárokkal, mennyi a koszovói választókkal, és mekkora szerepet játszanak az esetleges nyilvántartási pontatlanságok.

Szociológiai és demográfiai szempontból tehát nem önmagában a két szám közötti eltérés a legnagyobb probléma, hanem az, hogy nem látjuk pontosan, kik alkotják ezt a többletet. Amíg a hatóságok nem tudják átláthatóan és ellenőrizhetően bemutatni a választói névjegyzék összetételét, addig a bizonytalanság fennmarad.

Ez nem bizonyítja, hogy választási visszaélések történnek, de egy ilyen nehezen ellenőrizhető nyilvántartási rendszer lehetőséget teremthet a machinációra, és önmagában is gyengítheti a választási rendszerbe vetett társadalmi bizalmat, magyarázta a szociológus.

Egymillió választó külföldön?

A szerb hatóságok évek óta azzal magyarázzák a különbséget, hogy a választói névjegyzékben a külföldön élő, de szerbiai lakóhellyel rendelkező állampolgárok is szerepelnek. Reálisnak tartod, hogy közel egymillió ilyen választópolgár legyen? Rendelkezünk egyáltalán megbízható adatokkal arról, hány szerb állampolgár él tartósan külföldön?

Nem tartom szakmailag megalapozottnak sem azt, hogy biztosan van közel egymillió ilyen külföldi választó, sem azt, hogy biztosan nincs. A kivándorlási statisztikák országonként más módszertannal készülnek, és a szerb állampolgárság, a szerbiai bejelentett lakóhely, a tényleges külföldi tartózkodás nem ugyanaz.

A téma szakértői a külföldi állampolgárokra hivatkoznak, de külön problémának nevezik a lakcímnyilvántartás pontatlanságát. A magyarázat hitelességéhez országonkénti, korcsoportos és lakóhely-státusz szerinti ellenőrizhető bontás kellene. Ilyen pedig nincs.

A 2022-es népszámlálás óta négy év telt el. Ez idő alatt Szerbia lakossága tovább fogyott, részben a természetes népességcsökkenés, részben az elvándorlás miatt. Ha ma tartanának népszámlálást, még nagyobb lehetne a különbség a tényleges lakosságszám és a választói névjegyzékben szereplők száma között?

Igen, a népesség fogyása növelheti az eltérést, ha a névjegyzék létszáma nem változik hasonló ütemben. De nem szabad automatikusan feltételezni, hogy a különbség minden évben ugyanannyival nő: a korcsoportok változása, a halálozás, a migráció és az adminisztratív korrekciók is számítanak. A pontos 2026-os összevetéshez azonos időpontra vonatkozó felnőtt népességbecslés szükséges. A Szerb Statisztikai Hivatal 2026. január elsejei becslése szerint 6,53 milliós népessége van Szerbiának.

Badis Róbert szerint a Bosznia-Hercegovinában, így a boszniai Szerb Köztársaságban élő kettős állampolgárok egy része szerepelhet a szerbiai választói névjegyzékben. Nem a nemzetiség, hanem a jogi státusz a meghatározó (Forrás: Facebook, Sceenshot)

Pontosan milyen feltételekkel maradhat valaki a szerbiai választói névjegyzékben, ha tíz, húsz vagy akár harminc éve külföldön él? Lehetséges, hogy olyan emberek is szerepelnek benne, akik már évtizedek óta semmilyen tényleges kapcsolatot nem tartanak fenn szerbiai lakóhelyükkel?

A külföldön töltött idő önmagában nem bizonyítja a választójog elvesztését. A kulcskérdés a szerb állampolgárság, a választójogi státusz és a névjegyzék alapjául szolgáló lakóhelyi nyilvántartás. Lehetséges, hogy valaki évtizedek óta máshol él, miközben szerbiai lakcíme a rendszerben maradt. Azt azonban nem tudjuk, hány ilyen eset van, és közülük hány jogszerű, illetve hány nyilvántartási hiba.

Mi a helyzet a kettős állampolgárokkal, például a Bosznia-Hercegovinában, azon belül a boszniai Szerb Köztársaságban élőkkel?

A Bosznia-Hercegovinában, így a Boszniai Szerb Köztársaságban élő kettős állampolgárok egy része szerepelhet a szerbiai választói névjegyzékben. Nem a nemzetiség, hanem a jogi státusz a meghatározó. Nincs a rendelkezésünkre álló forrásokban olyan ellenőrzött, teljes körű adat, amelyből megmondható lenne, hány ilyen választó van, és mekkora részt magyaráznak az eltérésből. A lakóhelyek valóságtartalma és a választójog jogszerű gyakorlását külön ellenőrizni kellene ebben az esetben.

A koszovói szerbek is szerepelnek a szerbiai választói névjegyzékben, miközben a 2022-es szerbiai népszámlálás Koszovóra nem terjedt ki. Mekkora részét magyarázhatja ez a közel egymilliós eltérésnek?

A koszovói szerb választók kérdése valóban fontos módszertani eltérés, mert a 2022-es szerbiai népszámlálás nem terjedt ki Koszovóra. Ebből viszont nem következik automatikusan, hogy a koszovói szerb népesség egészét hozzá lehet adni a különbséghez.

Tudni kellene, pontosan hányan szerepelnek a szerbiai választói névjegyzékben, milyen lakóhelyi besorolással, és mennyi az átfedés más kategóriákkal. Ellenőrzött bontás nélkül ez is csak lehetséges részmagyarázat. Újabb bizonytalanság ebben az egész kérdésben.

Mennyire megbízható a szerbiai lakcímnyilvántartás?

Előfordulhat, hogy valaki már régen elköltözött, külföldre távozott, esetleg elhunyt, de az adatai továbbra is szerepelnek a választói névjegyzékben? Milyen nagyságrendű lehet ez a probléma?

A lakcímnyilvántartás pontossága kulcskérdés. A téma szakértői eltérő címadatokról és a halotti anyakönyvi adatok rendezetlenségéről beszélnek, továbbá arról is, hogy az elhunytak adatai sem ellenőrizhetők teljes bizonyossággal. Ezek komoly figyelmeztetések, de nem adnak megbízható országos hibaarányt. Azt sem szabad összemosni, hogy valaki hibásan szerepel a listán, azzal, hogy a nevében ténylegesen szavaztak.

Hol húzódik a határ a pontatlan nyilvántartás és a választási manipuláció között? Szerinted a szerbiai választói névjegyzék körüli problémák elsősorban az államigazgatás működési hiányosságaira vezethetők vissza, vagy olyan rendszer alakult ki, amelynek fenntartása bizonyos politikai szereplőknek kifejezetten érdekében állhat?

A pontatlan nyilvántartás önmagában közigazgatási probléma. Választási manipulációról akkor beszélhetünk megalapozottan, ha kimutatható a szabálytalan bejegyzések tudatos létrehozása vagy felhasználása a választási folyamat befolyásolására. A kettő között ugyanakkor létezik egy veszélyes szürke zóna: a tartósan ismert, mégsem kijavított hibák kiszolgáltatottságot teremtenek.

Nem állíthatjuk bizonyíték nélkül, hogy valakik szándékosan tartják fenn ezt a helyzetet; azt viszont jogos kérdezni, kinek a felelőssége a korrekció, és miért nem ellenőrizhető az eredmény. Az állam felelőssége ebben a kérdésben óriási. És véleményem szerint nem megnyugtató, ahogyan kezelik ezt a kérdést.

A névjegyzék hibája még nem választási csalás

Ha egy választói névjegyzékben több százezer olyan ember szerepel, aki ténylegesen nem él az országban, az önmagában jelent-e lehetőséget választási visszaélésre? Milyen további feltételeknek kellene teljesülniük ahhoz, hogy ezekkel a nevekkel valóban vissza lehessen élni?

Igen, a nem ott élő személyek tömeges jelenléte kockázati tényező, de nem azonos a visszaéléssel. Ahhoz, hogy egy távollévő személy nevében szavazzanak, további jogellenes lépésekre, például személyazonosság-ellenőrzési vagy szavazóköri kontrollhibákra lenne szükség. Más jellegű kockázat a fiktív lakóhely vagy a választók szervezett átjelentése. Ezért a névjegyzék ellenőrzését a szavazóköri jegyzőkönyvek, az aláírások, a lakcímváltozások és a panaszok vizsgálatával kell összekötni.

A választói névjegyzék megbízhatóságának kérdése évek óta visszatérő téma Szerbiában. Miért nem sikerült mindmáig megnyugtatóan rendezni ezt a problémát? Valóban ennyire nehéz összehangolni a népesség-nyilvántartást, az anyakönyvi adatokat, a lakcímnyilvántartást és a választói névjegyzéket?

Az adatbázisok technikai összekapcsolása megoldható feladat, de jogi, adatvédelmi és intézményi feltételei vannak. Az elhúzódó vita oka részben az is, hogy a közvélemény nem látja az eltérések tételes, függetlenül ellenőrzött feloldását. Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) már 2024-ben prioritásként kezelte a névjegyzék felülvizsgálatát.

Létrejött a választói névjegyzék felülvizsgálatával foglalkozó bizottság is. Szerinted elegendő lehet egy ilyen testület a problémák feltárására, vagy valódi, független demográfiai és informatikai ellenőrzésre lenne szükség?

A felülvizsgálati bizottság fontos lépés lehet, de csak akkor, ha tényleges hozzáférést kap az adatokhoz, megfelelő szakértői kapacitással rendelkezik, és nyilvánosságra hozhatja az ellenőrzés összesített eredményeit. A médiából származó információim szerint, a bizottság tagjai azonosítottak lehetséges manipulációs kockázatot, de ez nem a végleges választószámra vonatkozott, és nem tudják, bekövetkezik-e visszaélés. Független demográfiai, adatminőségi és informatikai audit nélkül a bizottság puszta léte nem oszlatja el a kételyeket.

Mennyire tekinthető megbízhatónak egy választás eredménye, ha már a választói névjegyzék pontosságával kapcsolatban is ilyen súlyos kérdések merülnek fel? Lehet-e egy választás demokratikus és legitim akkor, ha nem tudjuk kellő bizonyossággal megállapítani, hány választásra jogosult állampolgár van az országban?

A választás legitimitása nem vezethető le egyetlen névjegyzéki arányszámból. A kérdés az, hogy a választójog egyenlően és ellenőrizhetően érvényesül-e, a hibák feltárhatók és orvosolhatók-e, és a szavazatok tényleges leadása ellenőrizhető-e. A közel egymilliós statisztikai különbség nem bizonyít közel egymillió „fantomszavazót”. Ugyanakkor, ha a nyilvántartás lényegi bizonytalanságai megmaradnak, az csökkenti a közbizalmat, és lehetőséget teremthet visszaélésekre. Éppen ezért nem elegendő megnyugtató nyilatkozatokat tenni: független, átlátható és megismételhető ellenőrzés szükséges.