Vučić hússzor ígért választásokat, egyszer sem lett belőle semmi

Másfél év alatt több dátum volt a választások megtartására, mint vallási ünnep

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Az elmúlt másfél évben több mint húsz alkalommal beszélt a lehetséges választásokról Aleksandar Vučić szerb államfő. Hol azt emlegette, hogy megszavaztatja a népet arról, hogy maradnia kell vagy menjen inkább, hol a rendkívüli parlamenti választásokat lengette be.

Persze nem lett az egészből semmi. Ezért nehéz elhinni azt is, amit néhány napja Tbilisziben mondott az újságíróknak, miszerint hamarosan választások lesznek, arról viszont szó sincs, hogy lemond és átveszi a miniszterelnöki posztot, hogy ezzel megnyissa az utat az elnökválasztás előtt. Állítólag ugyanis egy napnál sem maradna tovább pozícióban, ha a nép ezt nem akarja.

Előbb lenne elnökválasztás, mint parlamenti?

A Nova csütörtöki értesülései szerint Vučić azt fontolgatja, hogy az elnökválasztást külön tartsák meg a rendkívüli parlamenti választásoktól – méghozzá előbb, mert a törvényes előírások miatt ezt nem lehet addig húzni, mint a parlamenti választásokra való ígérgetést.

Ennek egyik oka, hogy a szerb elnök arra számít: a diáktüntetésekből kinőtt mozgalom és az ellenzék nem tud majd azonnal elnökjelöltet állítani, ami további időt adna számára, hogy saját táborából felépítse és pozicionálja a maga jelöltjét.

Žarko Korać pszichológus, aki valamikor régen Boris Tadić volt szerb elnök tanára volt

Ugyanakkor Žarko Korać pszichológus, a 2003-ban meggyilkolt Zoran Đinđić miniszterelnök volt helyettese a Novának úgy nyilatkozott, hogy valószínűbbnek tartja a parlamenti és az elnökválasztás egyidejű megtartását, mivel a Szerb Haladó Párt a felmérések szerint nem rendelkezik biztos többséggel az önálló kormányalakításhoz. Szerinte a hatalom addig halogatja majd a választások kiírását, ameddig csak lehet.

Kapcsolódó cikk

Tüntetők Vučić rezidenciája előtt: „Oszkár, írd ki a választásokat!”n

Ugyanakkor Vučić néhány nappal ezelőtt kijelentette: hamarosan lemondhat jelenlegi tisztségéről, viszont azt nem kell készpéznek venni, amit ő mond. Most éppen arról beszélt, hogy „már elkezdte összepakolni a könyveit az Elnökség épületében.”

A rendes elnökválasztást egyébként legkésőbb jövő tavasszal meg kell tartani, mivel Vučić mandátuma 2027. május 31-én lejár.

A szombaton esedékes újvidéki egyetemista rendezvény előtt Čeda Aleksić egyetemi hallgató az N1-nek arról beszélt, hogy a diákmozgalom számol az elnökválasztás lehetőségével, és abban az esetben, ha kiírnák az elnökválasztást, az egyetemisták saját jelöltet állítanának.

Másfél év alatt hússzor emlegette az elnök a választások időpontját

Az államfő egyébként 2024. november 4-e és 2026. június 1-e között több mint húsz alkalommal jelentett be nyilvánosan népszavazást a személyébe vetett bizalomról vagy rendkívüli parlamenti választásokat – derül ki a Mašina hírportál elemzéséből, amelyet az elnök nyilvános szereplései és a médiában tett nyilatkozatai alapján készítettek.

Vučić az említett időszakban legalább ötször emlegette a népszavazást, míg választásokat legalább tizenhatszor helyezett kilátásba. Ennek ellenére egyetlen népszavazást sem tartottak meg, a választások időpontját pedig többször elhalasztották vagy módosították.

Vajon hány kékcédulás választást tartanak még Szerbiában? (Forrás: Mašina)

Vučić először a 2024 novemberében, az újvidéki vasútállomáson történt előtetőomlást követően említette a népszavazást. Referendumot ajánlott fel az ellenzéknek saját leváltásáról, kijelentve, hogy lemond, ha a polgárok több mint 50 százaléka a menesztése mellett szavaz.

A népszavazás kérdése 2025 elején került ismét előtérbe. Csak január folyamán Vučić többször is a köztársasági elnökbe vetett bizalomról szóló népszavazást sürgetett, miközben a hónap közepén a Szerb Haladó Párt 111 aláírást gyűjtött össze a szerb parlamentben annak kiírásához. A referendumot azonban végül soha nem írták ki és soha nem tartották meg.

Kapcsolódó cikk

Márpedig előre hozott választások lesznek Szerbiában

Miután 2025 január végén az akkori miniszterelnök, Miloš Vučević lemondott, március közepén Vučić kijelentette, hogy a választásokat június 1-jén vagy 8-án is meg lehetne tartani, ha az új kormány nem alakul meg a törvényes határidőn belül. Az elnök akkori bejelentése ellenére nem került sor választásokra, időközben viszont megalakult az új kormány Đuro Macut vezetésével.

Az elnök 2025 májusában azt mondta, hogy a polgároknak „nem kell sokáig várniuk a választásokra”, azok másfél éven belül biztosan megtörténnek, de pontos dátumot nem jelölt meg.

Ugyanazon év nyarára az időpont ismét módosult. 2025 júniusában Vučić 2026 végi vagy 2027 eleji választásokat helyezett kilátásba. Néhány hónappal később 2026 decemberét említette, majd ugyanazon év májusát vagy decemberét, végül 2026 elején már az október és december közötti időszakról beszélt.

Idén is dobálódzott már a dátumokkal

2026 tavaszán a bejelentések üteme tovább gyorsult. Március végén Vučić azt mondta, hogy a választásokat akár Vid-napig (Vidovdanig) is meg lehetne tartani, április végén pedig lehetséges időpontként július 12-ét vagy az október–november közötti időszakot nevezte meg.

Május elején azt állította, hogy tíz napon belül megszületik a döntés a dátumról, de újabb időpontot nem jelölt ki. Május végén Vučić szeptember végét vagy november közepét említette, később azt mondta, hogy a választásokat a nyár folyamán tartják meg, június 1-jén pedig úgy fogalmazott, hogy azokra „közvetlenül a nyár után” kerül sor.

Amennyiben a szakértőknek lesz igazuk és a hatalom a lehető legtovább húzná az időt, az azt jelentené, hogy a parlamenti választások kiírását akár 2027 végéig is eltologathatják. Akkor viszont kénytelenek lesznek kiírni őket.