Ősök nyomában: Vajdaság és a vučići szerb nemzeti narratíva

Vučić családi emlékezetből épített ideológiát, amelynek középpontjába a nemzeti egységet helyezte

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Háromnapos boszniai körútja során Aleksandar Vučić szerb elnök felkereste édesapja szülőhelyét, a Bugojno melletti Čipuljićot, ahol felújított családi házukból üzent a szerb nemzeti egység fontosságáról.

A szerb államfő a múlt sérelmeit idézte fel, támogatást ígért a megmaradt szerb közösségeknek, és ismét elutasította a szerb identitás regionális megosztásáról szóló elképzeléseket, külön kitérve a vajdasági szerbekre is.

Felidézte a család történetét

Aleksandar Vučić háromnapos látogatást tesz a boszniai Szerb Köztársaságban (Republika Srpska), valamint a Bosznia-hercegovinai Föderáció területén élő szerb visszatérők lakta településeken. Körútja során felkereste Janjt, Šipovót, a Szerb Kuprest, a Vodice faluban élő egyetlen szerb családot, végül pedig a Bugojno melletti Čipuljićot, ahol édesapja született.

A szerb elnök számára a látogatás személyes jelentőséggel is bírt: a felújított családi házban fogadta Milorad Dodik boszniai szerb nagyfőnököt, valamint Milan Knežević montenegrói szerb politikust, aki a Vučić család barátjának is tekinthető, de másokat is vendégül látott, este pedig helyi lakosokat fogadott. A szerb rezsimhű sajtó szerint a vendégek között szerbek, bosnyákok és horvátok is voltak, nyilván a nemzeti diverzivitás jegyében.

Vučić hosszasan beszélt családja második világháborús és az 1990-es években elszenvedett veszteségeiről. Elmondása szerint nagyapját az usztasa hatalomátvétel után röviddel megölték, a családi házakat pedig a horvát erők 1995-ben elsőként gyújtották fel.

A szerb elnök szerint a településen előre kijelölték, mely szerb családok házait kell lerombolni. „Ez szerb ház volt, ezért égették fel. Mi nem nyúltunk a szomszédok házaihoz, sem a horvátokéhoz, sem a muszlimokéhoz.”

Azt is hangsúlyozta, hogy a család máig jó kapcsolatokat ápol a helyi bosnyák szomszédokkal, akik közül állítólag többen részt vettek a mostani találkozón is.

Fogy a szerb lakosság

Vučić több helyszínen is arról beszélt, hogy Bosznia középső részén mára drámaian visszaszorult a szerb jelenlét.

Bugojnóban – ahol gyermekkorában minden nyarat eltöltött – ma már alig negyven szerb él, Janj térségében pedig szerinte egykor a lakosság közel fele volt szerb, ma viszont szinte teljesen eltűntek.

Külön megemlítette, hogy Vajdaságban ma mintegy harmincezer olyan ember él, akik Janj, Šipovo vagy Kupres vidékéről települtek át, és ezt a közösséget a térség egyik legfontosabb „demográfiai örökségének” nevezte.

„Az Ilić családtól Novo Selo felé vezető úton olyan emberekkel találkoztam, akik kifejezetten Újvidék környékéről érkeztek, csak azért, hogy lekaszálják az apjuk és nagyapjuk földjén lévő réteket. Ez jól mutatja, mennyire kötik az ember gyökerei ahhoz a helyhez, ahonnan származik, függetlenül attól, hogy ma hol él. Nincs jobb, mint a szorgalmas kezek és azok a gazdák, akik szeretik a földjüket, és nem tagadják meg gyökereiket. Jó munkát, gazdák!” – írta a szerb elnök az Instagramon

Ha már szóba kerültek a második világháborús emlékek, és ezzel összefüggésben Vajdaság is, érdemes megjegyezni, hogy 1944–45-ben a jugoszláv partizánalakulatok – amelyeknek gerincét szerb egységek alkották – a Vajdaságban több tízezer magyar áldozatot követelő megtorlásokat hajtottak végre. Az áldozatok száma több becslés szerint is legalább háromszorosa a srebrenicai mészárlásénak, ezekről az eseményekről mégis lényegesen kevesebb szó esik a nemzetközi közbeszédben.

Az akkori eseményeket számos magyar történész és közéleti szereplő népirtásnak tartja, ugyanakkor ennek nincs nemzetközi jogi minősítése Srebrenicával ellentétben, pedig ez a XX. századi magyarság legnagyobb tragédiája volt, főleg miután a helyi lakosok nemigen tehettek semmit az akkori magyar hatóságok túlkapásaival szemben, így tehát bűnösök sem lehettek.

Gazdaság és infrastruktúra

A szerb elnök több konkrét támogatást is bejelentett. Szerbia vállalja egy új vízvezeték-rendszer költségeinek 60 százalékát a szerb Kupres térségében, míg a fennmaradó részt a boszniai Szerb Köztársaság finanszírozza.

Megjegyzendő, hogy ez nem igazán nagy vállalás, hiszen Bosznia egyik legkisebb településéről van szó, amelyben most mintegy háromszáz ember él, de bármely ember életkörülményének javítása üdvözlendő.

Emellett útfelújításokat és további fejlesztéseket is kilátásba helyezett, valamint arról beszélt, hogy Szerbia folytatja saját autópálya-beruházásait is, amelyek hosszabb távon a boszniai közlekedési kapcsolatok javítását is szolgálhatják.

Egységes szerb identitást akar

Vučić beszédének jelentős része a szerb nemzeti identitás kérdéséről szólt. Azt állította, hogy külső szereplők a szerb népet regionális identitások mentén próbálják megosztani, amit határozottan elutasított.

Külön kifogásolta az olyan megnevezéseket, mint a „vajdasági szerbek”, a „boszniai szerbek” vagy a „szerbiaiak” (Srbijanci), mondván, ezek szerinte gyengítik az egységes szerb nemzeti identitást.

Aleksandar Vučić tavaly decemberben a Facebookon köszönte meg Milan Kneževićnek, hogy felutazott Zetából, és részt vett az általa tartott szlaván. A „szlava” a legfontosabb szerb családi ünnep, a képen Knežević a szerb elnök szüleivel látható (Forrás: Facebook, Aleksandar Vučić)

Úgy fogalmazott, hogy a szerbek több államban élhetnek, de ettől még egy nemzetet alkotnak, ezért minden olyan elképzelést elutasít, amely a szerbséget „policentrikus” nemzetként írná le.

A nemzeti retorika mellett Vučić ismét hangsúlyozta, hogy Szerbia számára ma a béke, a stabilitás és a gazdasági fejlődés a legfontosabb érdek. Szerinte Belgrádnak a gazdasági növekedésre kell összpontosítania, mert ez erősíti az ország nemzetközi mozgásterét, és így tudja a leghatékonyabban támogatni a határon túli szerb közösségeket is.

Látogatását a boszniai Szerb Köztársaság vezetése történelmi jelentőségűnek nevezte, mivel szerb államfő korábban nem járt Janj és több más, elszigetelt szerb településen.

Amiről a szerb kormánymédia nem számolt be

Vučić boszniai Szerb Köztársaságban kezdett látogatását a szerb kormányközeli sajtó elsősorban a történelmi emlékezésre, a szerb nemzeti egységre és a bejelentett fejlesztésekre kihegyezve mutatta be. Arról azonban nem tett említést, hogy a látogatás idején biztonsági incidens is történt Bugojno térségében.

A boszniai Istraga oknyomozó portál arról számolt be, hogy mintegy harminc, többségében a boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska) belügyminisztériumához (MUP RS) tartozó fegyveres személy jelent meg a Bosznia-hercegovinai Föderációhoz tartozó Közép-boszniai kanton területén.

Az egyik quad, amelyet az Istraga.ba „kapott lensevégre” (Forrás: Istraga.ba)

A portál szerint a csoport civil ruhában, boszniai szerb rendőrségi kisbuszokkal, EuroExpress futárszolgálati járművekkel és quadokkal mozgott Vučić és Milorad Dodik delegációjának közelében, miközben tagjai nem szerepeltek a hivatalosan bejelentett biztosítási állomány névsorában.

Az Istraga szerint a civil ruhás csoport két EuroExpress futárszolgálati járművet is használt. Az EuroExpress Bosznia-Hercegovina egyik legnagyobb futárcége, amelynek tulajdonosi hátterét ugyan időről időre politikai találgatások övezik, nyilvánosan hozzáférhető cégiratok alapján azonban nem igazolható, hogy Milorad Dodik vagy családja tulajdonosi kapcsolatban állna a vállalattal.

Ugyanakkor az ellenzéki boszniai szerb BN TV 2023-ban közölt egy listát azokról a cégekről, amelyeket szerintük Dodik vagy köre irányít. Ezen a listán szerepel az EuroEkspres is, de ez nem hivatalos dokumentum, hanem egy politikai vitákban használt felsorolás, amelynek állításait nem támasztották alá cégiratokkal vagy bírósági döntésekkel

Az Istraga értesülése szerint a Közép-boszniai kanton különleges rendőri egysége felszólította a csoportot a kanton elhagyására, fegyverhasználatra nem került sor.

A Klix szerint valóban beavatkozott a rendőrség

Az Istraga beszámolóját a Hayat televízió is átvette, amely – akárcsak az oknyomozó portál – gyakran a bosnyák politikai narratívával összhangban tálalja a hasonló ügyeket. Az incidens valódiságát ugyanakkor a boszniai polgári-liberális Klix.ba is megerősítette saját információi alapján.

Kapcsolódó cikk

A srebrenicai népirtást új módszerekkel relativizálják az amerikai médiában

A portál szerint a Közép-boszniai kanton belügyminisztériumának különleges egysége valóban intézkedett, miután a Bugojno környékén mozgó, civil ruhás személyek nem szerepeltek a Vučić látogatásának biztosítására hivatalosan bejelentett állományban.

A Klix értesülése szerint a rendőrök a helyszínen összevetették a koordinációs igazgatóságnál nyilvántartott névsort a terepen észlelt személyekkel, és azt állapították meg, hogy a tényleges létszám meghaladta az engedélyezettet.

A portálnak a Közép-boszniai kanton rendőrsége hivatalosan is megerősítette, hogy a különleges egység intézkedett az ügyben. A boszniai rendőrség részletesebb tájékoztatást nem adott ki, így továbbra sem ismert, hogy a civil ruhás, Republika Srpskából érkezett személyek pontosan milyen feladatot láttak el Bugojno térségében.