Az EU nem ad több pénzt: Marta Kos megbüntette Szerbiát

Brüsszel a magyar példából azt olvasta ki, hogy az európai források blokkolásával elérheti a kívánt célt

Az Európai Unió belenézett a pénztárcájába, becsukta, és közölte, hogy „na jó, akkor most ennyi volt”. Marta Kos nagyjából ezt üzente Aleksandar Vučić rendszerének, csak diplomatikusabb csomagolásban.

Hírügynökségi jelentések szerint az EU ideiglenesen felfüggesztette a Szerbiának szánt támogatások kifizetését, amelyeket a Nyugat-Balkán számára létrehozott uniós növekedési terv keretében kapna az ország.

„Egyelőre minden kifizetést leállítottunk a növekedési tervből, mert az igazságszolgáltatás helyzete visszalépett” – mondta Marta Kos csütörtök este egy freiburgi (franciául Fribourg) egyetemi rendezvényen Svájcban. „Amíg ezt nem korrigálják, nem juthatnak hozzá az európai pénzügyi támogatásokhoz” – tette hozzá a szlovén származású bővítési biztos.

Az Európai Unió azért állította le a Szerbiának szánt támogatások kifizetését, mert Brüsszel szerint Belgrád az igazságszolgáltatás reformja helyett inkább annak megzabolázásával próbálkozik.

Ha Szerbia továbbra sem teljesíti az uniós elvárásokat, akkor a pénzt más csatlakozásra váró ország kaphatja meg, esetleg Koszovó is részesülhet belőle, ami óriási pofon lehetne a Vučić-rezsim számára.

Fő probléma az igazságügyi reform

Az Európai Bizottság az STA szlovén hírügynökség kérdésére azt közölte, hogy Brüsszel továbbra is vizsgálja, hogy Szerbia egyáltalán teljesíti-e még az uniós pénzügyi eszközökből történő kifizetések feltételeit.

„Jelenleg elhalasztottuk azokat a döntéseket, amelyek hatással vannak a Szerbiának történő kifizetésekre” – közölték Brüsszelben.

Kapcsolódó cikk

Az Európai Unió letért a szerbiai útról, politikai parabola

Az EU növekedési terve a Nyugat-Balkán országainak 2024 és 2027 között összesen hatmilliárd eurót biztosít a gazdaság ösztönzésére és a régió európai integrációjának felgyorsítására.

A támogatások folyósítását azonban reformokhoz kötötték, egyebek között az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosításához és a korrupció elleni harchoz, valamint a jogállamisághoz, a szólásszabadság biztosításához, különösen pedig a média szabadságához.

Szerbia januárban fogadta el azt az igazságügyi reformot, amely a bírálók szerint nagyobb hatalmat ad a bírósági elnököknek a bírák felett, és megszünteti az ügyészek függetlenségét garantáló védelmi mechanizmusokat. Ez aggodalmat váltott ki az Európai Unióban és az Európa Tanácsban is.

A módosításokat ráadásul akkor fogadták el, amikor egymást érték a nagy visszhangot kiváltó korrupciós vizsgálatok. Az egyik ilyen ügy – a sajtó szerint – a NATO által lebombázott főparancsnokság műemléki védelmének vitatott feloldása volt, amely egy Donald Trump vejéhez köthető belgrádi építkezés előtt nyitotta volna meg az utat.

Marta Kos bejelentése

Marta Kos Szerbia vonatkozásában a következő bejelentést tette:

Valami különös okból kifolyólag az oroszokat is nagyon érdekli az uniós döntés (Forrás: X platform)

„Szerbia ma rendkívül megosztott ország. Több mint tíz éve tagjelöltje az Európai Uniónak, és sajnos visszalépést tapasztalunk. Különösen az értékek területén látunk visszacsúszást. Korábban már beszéltem a jogállamiságról, a demokráciáról, a szólásszabadságról és különösen a média szabadságáról.

Szerbiának van jövője az Európai Unióban, de ehhez irányváltásra van szükség, és ezt a szerb politikusok cselekedeteinek is világosan tükrözniük kell. Szerbia nagy ország, a legnagyobb a Nyugat-Balkánon. De ott vannak azok a kérdések is, amelyekről beszéltem: a jogállamiság, a demokrácia és így tovább, valamint a geopolitikai orientáció.

Van egy szabályunk: mielőtt egy ország az Európai Unió tagjává válhatna, kül- és biztonságpolitikájának teljes mértékben igazodnia kell az EU politikájához. Ez azt jelenti, hogy nem lehet két széken ülni. Egy ponton Szerbiának döntenie kell arról, mi a legfontosabb a fejlődése szempontjából.

Láttuk a szerbiai folyamatok során – önök politikai válságot említettek –, hogy vannak erők, amelyek egyáltalán nem értenek egyet azzal, ahogyan jelenleg a kormány és az elnök vezeti az országot.

Még egyszer mondom: készek vagyunk segíteni, de Szerbiának is lépnie kell. Egyelőre leállítottuk az összes kifizetést a növekedési tervből, mert ismét visszalépés történt az igazságszolgáltatás területén. És amíg ezt nem korrigálják, nem juthatnak hozzá az európai pénzügyi támogatásokhoz.”

A Velencei Bizottság véleményére alapoztak

A Velencei Bizottság – az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete – a múlt héten közzétett véleményében arra figyelmeztetett, hogy a szerbiai igazságügyi reformot túl gyorsan és megfelelő demokratikus vita nélkül fogadták el. A testület ajánlásokat is megfogalmazott a hiányosságok kijavítására.

Az Európai Bizottság szerint a Velencei Bizottság álláspontja teljesen egybeesik Brüsszel értékelésével a januárban elfogadott, a bíróságokat és az ügyészséget szabályozó törvények módosításairól. A Bizottság hozzátette: azt várják, hogy Szerbia mielőbb teljes mértékben hajtsa végre a testület ajánlásait.

Marta Kos már április 20-án, az Európai Parlament külügyi bizottságának ülésén figyelmeztette a nyugat-balkáni országokat, hogy akár 700 millió eurótól is eleshetnek az uniós gazdasági növekedési tervből, ha júniusig, illetve decemberig nem hajtják végre a szükséges reformokat.

Szerbiával kapcsolatban akkor azt mondta: az Európai Bizottság vizsgálja, hogy az ország továbbra is teljesíti-e az európai pénzek folyósításának feltételeit, beleértve a növekedési tervet is.

Ennek keretében Szerbia számára még mintegy 1,5 milliárd euró áll rendelkezésre az összesen körülbelül 1,6 milliárdos csomagból, ettől eshet el az ország.

A magyar példa

A teljesen elradikalizálódott Ana Brnabić, szerb parlamenti elnök az április 20-i bejelentést követően kételkedett abban, hogy Marta Kos, az Európai Bizottság bővítési biztosa valóban betartja az ígéretét, a mostani bejelentést követően ez a kételkedés feleslegessé vált.

Ugyanakkor a szerbiai ellenzék amiatt aggódik, hogy a pénzcsap elzárása önmagában nem változtatja meg a szerbiai autoriter rendszer természetét.

Kapcsolódó cikk

Két akadálya is van Szerbia uniós csatlakozásának, a szerb elnök ingerült

Bár a belgrádi politikai vezetés szívesen állítja be az Európai Uniót ügyeletes bűnbakként Szerbia, a régió és az egész öreg kontinens számos problémájának előidézéséért, az európai költségvetésből származó forrásokat azonban soha nem utasította vissza, vagyis mindig tartotta a markát, amikor a pénzt osztották.

Ezzel magyarázható, hogy miért hangzanak a szerb magas rangú tisztviselők szavai gyakran skizofrén módon, és miért állnak a hazai közvéleménynek szóló üzeneteik teljes ellentétben azzal, amit az Európai Uniónak mondanak, hogy biztosítsák az európai milliárdok beáramlását a jövőben is.

Mivel mindez látható és hallható Brüsszelben is, és miután a magyar példán már bebizonyosodott, hogy az európai források blokkolása elérheti a kívánt hatást, Marta Kos nemrég figyelmeztette a belgrádi autoriter hatalmat, most pedig lépett is.