A Bertelsmann-jelentés szerint Szerbia már autokrácia

Egy német index szerint Vučić rendszere egyre inkább központosított és demokratikus deficitekkel terhelt

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A német Bertelsmann Alapítvány kétévente mintegy 140 országot értékel abból a szempontból, hogy a demokrácia vagy az autokrácia irányába fejlődnek-e. A 2024-es tanulmány megállapította, hogy az autokráciák ma már többségben vannak a világban.

„Bertelsmann Alapítvány Átalakulási Indexe” (BTI) szerint akkor 63 demokrácia állt szemben 74 autokráciával – vagyis olyan államokkal, ahol nincsenek szabad választások és nem működik a jogállam. A BTI szerint sok választott kormány tudatosan bontja le a demokratikus intézményeket, hogy hatalmon maradjon.

A legújabb 2026-os BTI-jelentés szerint az autokráciák száma tovább nőtt: immár 77 autokrácia áll szemben 60 demokráciával, vagyis az autokratikus rendszerek aránya elérte az 56%-ot.

Kapcsolódó cikk

A választás mostanság nem a demokrácia, hanem az autokrácia ünnepe

Ez még sötétebb képet rajzol, mint a 2024-es jelentésben szereplő 74 autokrácia, aminek egyik legfőbb oka az, hogy a választások 54%-ban már nem felelnek meg a minimum demokratikus standardoknak sem.

A BTI 2026 szerint Szerbia tovább távolodik a demokráciától, és egyre inkább hibrid rezsimként működik, amelyben a formális intézmények megmaradnak, de a hatalom koncentrációja, a média feletti kontroll és a politikai nyomásgyakorlás rendszerszintűvé vált.

Szerbia 2026-ra mélyen beragadt az autokratikus folyamatokba, és a BTI a régió egyik leggyengébb teljesítményű országaként sorolta be – Magyarország és Bosznia-Hercegovina mellett.

Szerbia a mérsékelt autokráciák közé tartozik

Az intézmények aláásása és a jelentős választási manipulációk miatt Szerbiát a mérsékelt autokráciák kategóriájába sorolták, korlátozott gazdasági átalakulással és gyenge kormányzással – derül ki a Bertelsmann német alapítvány napokban közzétett új Átalakulási Indexéből (BTI).

A jelentés szerint „a demokrácia Szerbiában tovább romlik, jelentős visszaesés tapasztalható a választási feltételek, a jogállamiság és a média szabadsága terén, növekvő politikai polarizációval”.

Bertelsmann tanulmánya úgy véli, hogy Szerbia szinte minden mutatóban romlott az előző BTI-hez képest, amikor még a hibás (defektív) demokráciák kategóriájába tartozott.

A politikai átalakulás indexében 10-ből 5,18 pontot kapott, és a 137 vizsgált ország közül a 61. helyre került, ami 10 hellyel rosszabb a 2024-esnél. A státuszindexben kilenc helyet esett vissza, így a 47. helyre került 5,98 ponttal.

A legrosszabb eredményt a kormányzás indexében érte el: a 96. helyen áll 3,96 ponttal, ami 15 helyes visszaesést jelent. A legjobb helyezést a gazdasági átalakulás indexében érte el, ahol a 27. helyen áll 6,79 ponttal, ami egy hellyel jobb a 2024-esnél.

A jogállamiság gyengül, a polarizáció erősödik

A Szerbiáról szóló jelentés a jogállamiság és a médiák szabadságának további romlására, valamint a politikai polarizáció erősödésére mutat rá.

„Aleksandar Vučić elnök és a Szerb Haladó Párt dominálja a politikai rendszert, gyakorlatilag ellenőrzése alatt tartva a kormányt, a parlamentet és az igazságszolgáltatást, annak ellenére, hogy az elnöknek az alkotmány szerint elsősorban ceremoniális szerepe van.”

A szerb elnök lassan új ruhamárkát is bevezet: Vučić Team Serbia. Lehet, hogy ez lesz az általa fémjelzett autokratikus rezsim egyenruhája?

A jelentés szerint a rezsim fokozta a választási manipulációt, a parlamenti ellenőrzés gyenge, mivel „elsősorban az elnök akaratának megfelelően hagy jóvá törvényeket”, miközben az ellenzék továbbra is megosztott és állandó nyomás alatt áll.

„A kormány rendszeresen visszaél a választási folyamattal, indokolatlanul több részre osztja az önkormányzati választásokat, nyilvánvalóan azért, hogy lehetővé tegye a szavazók illegális „vándoroltatását” – vagyis olyan helyeken regisztrálja őket, ahol nem élnek, hogy befolyásolja az eredményeket” – áll a jelentésben.

Hozzáteszik, hogy az ellenzék sok, egyenként gyenge politikai pártból és mozgalomból áll, amelyek kénytelenek választási koalíciókba tömörülni.

„Együtt az ellenzék komoly kihívást jelenthetne a kormány számára, ahogyan az a 2023-as választásokon is látszott, de ideológiai különbségek és a pártvezetők közötti bizalmatlanság jellemzi” – állapítja meg a jelentés.

A Bertelsmann szerint rendszerszintű a megfélemlítés

A civil társadalom és a független média rendszerszintű megfélemlítéssel szembesül, beleértve a lejárató kampányokat, stratégiai pereket és megfigyelést – áll a jelentésben, amely hozzáteszi, hogy a 2024–2025-ös tömegtüntetéseket „külföldről támogatott destabilizációs kísérletként” bélyegezték meg.

„A kormány ellenőrzi a kulcsfontosságú médiaszabályozó intézményeket, és manipulálja a médiapiacot a kormányzati propagandát terjesztő médiumok javára.”

A gazdasági átalakulás tekintetében a jelentés megállapítja, hogy a jelentős külső sokkok után Szerbia gazdasága stabilizálódott, főként az állami költekezésnek köszönhetően.

Az infláció 2024-re jelentősen csökkent, az államadósság mérséklődött, és a növekedés folytatódott. Ugyanakkor a szegénység és az egyenlőtlenség továbbra is a legmagasabbak közé tartozik Európában, az állam gazdasági szerepe jelentős, és a strukturális társadalmi különbségek fennmaradtak.

„A kormányzás továbbra is erősen centralizált és személyre szabott. A szakpolitikai döntéshozatal a politikai hatalom megszilárdítását szolgálja, a nemzetközi együttműködés stagnál, az EU-csatlakozás megakadt, miközben a Kínával való gazdasági kapcsolatok erősödnek. Nincs politikai akarat a korrupció büntetőjogi üldözésére, így a »büntetlenség kultúrája« uralkodik a kormányzatban és a közigazgatásban” – áll a jelentésben.

Az uniós integráció ígérete nem serkentette a demokráciát

A jelentés arra is rámutat, hogy bár az európai integrációt gyakran a demokratizáció kulcsának tekintik, ez a gyakorlatban nem valósult meg.

Kapcsolódó cikk

Szerbia a 100. hely alá esett a korrupciós listán a Transparency Internationalnál

„A jelentős demokratikus visszalépés ellenére az Európai Uniónak nincs politikai akarata arra, hogy nyomást gyakoroljon Szerbiára a helyzet javítása érdekében. Az Európai Bizottság tisztviselői dicsérik a reformfolyamatokat, és a politikai válságokra szokásos, a reformok szükségességét hangsúlyozó nyilatkozatokkal reagálnak” – olvasható a jelentésben.

Hozzáteszik, hogy egyes uniós tagállamok egyre inkább hajlandók gazdasági és stratégiai érdekeiket a demokrácia elé helyezni. Példaként Franciaországot említik a belgrádi repülőtérrel, metróval és vadászgépek beszerzésével kapcsolatos megállapodások kapcsán.

A jelentés megjegyzi, hogy ha az EU valóban támogatni kívánja Szerbia demokratikus átalakulását, a demokráciát kell a Belgráddal való kapcsolatai középpontjába állítania. Bár az Európai Bizottság jelentései következetesen dokumentálják a demokrácia és a jogállamiság terén tapasztalható aggasztó trendeket, ezeket ritkán követik konkrét intézkedések.