A Janaf üzent a MOL-nak, a Békegenerális Hormuzt védené

A Janaf minden nyomás ellenére folytatja Magyarország és Szlovákia rendszeres nyersolaj-ellátását

Ebben a cikkben lesz minden, Janaf, Hormuz, Mexikói öböl, mélytengeri olajfúrás – de mondani sem, hogy mindez többé-kevésbé arról a felfordulásról szól, amelyet a Békegenerális okozott a világban. Kezdjük a MOL-lal!

A horvátok legújabb közleményükben megjegyzik, hogy a MOL-csoport folyamatosan megpróbál indokolatlan nyomást gyakorolni a Janafra, valamint az európai intézményekre, ennek egyetlen célja pedig az, hogy továbbra is importálhassa a diszkontáron kínált, szankcionált orosz kőolajat, miután hozzászokott, hogy ezen magas extraprofitot termeljen.

Az Adria Kőolajvezeték (Janaf) közölte, vagy inkább üzente, hogy kész válaszolni a MOL és a Slovnaft minden beadványára, amelyekkel az illetékes (európai) intézményekhez fordultak. A horvátországi csővezetéket működtető vállalat kijelentette, hogy teljes összhangban működik az Európai Unió szabályaival, a versenyjogi előírásokkal és a nemzetközi szankciókkal.

A nem orosz olaj jöhet

„Nyitottak vagyunk minden, az Európai Bizottság előtt zajló eljárásra, amely objektíven megerősíti a tényeket szabályos és piaci alapú működésünkről, és továbbra is készek vagyunk az együttműködésre és a konstruktív párbeszédre” – ígérte a Janaf.

Egyúttal megjegyezte, hogy a szállítási díjakat minden partner számára azonos kritériumok alapján állapítják meg, egy átlátható és közös folyamat keretében, amelyben a partnerek megismerhetik az alkalmazott módszertant.

A JANAF rendszere (Forrás: JANAF)

A horvát cég szerint a MOL-csoport újabb kísérletet tesz a Janaf diszkreditálására. Ennek érdekében elfogadhatatlan módon hasonlítja össze a rendszert teljesen eltérő csővezeték-hálózatokkal, miközben a szállítási egységárakat szelektív módon mutatja be.

Ezekkel a sorozatos próbálkozásokkal kívánja meggyőzni az érintett európai intézményeket arról, hogy nincs más választásuk, mint engedélyezni Magyarország és Szlovákia számára, hogy továbbra is profitáljanak a kedvezményes orosz kőolajból.

Kapcsolódó cikk

Janaf: A horvátok legyalulnák az olcsó orosz olajból származó magyar versenyelőnyt

„A Janaf zavartalan nyersolaj-ellátást biztosít Közép-Európa országai számára, amivel eddig is bizonyította, hogy megbízható és biztonságos energetikai partner” – jegyezték meg a horvátok, akik szerint ennek a MOL-csoport is tudatában van.

A magyar olajcég a közelmúltban kilenc, nem orosz kőolajat szállító tanker érkezését jelentette be a Janaf számára.

Ezek közül négy már meg is érkezett az omišalji terminálra, három még márciusban várható, további kettő pedig áprilisban.

Mint eddig is, a Janaf minden nyomás ellenére folytatja Magyarország és Szlovákia rendszeres nyersolaj-ellátását a szállítási menetrendnek és a MOL-csoport igényeinek megfelelően.

Mi vonatkozik a felszabadított orosz olajra?

Tovább bonyolíthatja a helyzetet, ha netalán Magyarország (értsd: a MOL) vásárol abból a 128 millió hordó orosz olajból, amelyet Narancsfej Generális a napokban szabadított fel.

Ez egy hónapig legalizálja a tartályhajókra töltött orosz olaj beszerzését, és kiskaput nyit a piac számára. Vajon a Janaf (értsd: Horvátország) elvégzi-e ennek az olajnak a tranzitját, ha egy ilyen magyar kérés érkezik hozzá?

Persze ismerjük a mondást: az olaj akkor megy át a csövön, amikor odaér. Vagy akkor sem?

A tankerhajók gardírozása

Miután a közel-keleti konfliktus a harmadik hetébe lépett, Trump Generális felszólította a világ országait, hogy egyesítsék erőiket a Hormuzi-szoros Irán által történő lezárása ellen.

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter néhány nappal ezelőtt arról beszélt, hogy akár egy nemzetközi koalíció is létrejöhet a Hormuzi-szoroson áthaladó hajók védelmére.

Kapcsolódó cikk

A pofára esés művészete: Trump feloldotta az orosz olajra kirótt szankciókat

Az amerikai elnök szombaton abban reménykedett, hogy Nagy-Britannia, Kína és más országok is bekapcsolódnak ebbe a műveletbe.

Trump a Truth Socialon azt írta, hogy „sok ország” küld majd „hadihajókat” a Hormuzi-szorosba annak érdekében, hogy az „nyitott és biztonságos” maradjon, bár konkrét országokat nem nevezett meg. Arra szólította fel Nagy-Britanniát, Kínát, Franciaországot, Japánt és Dél-Koreát, hogy csatlakozzanak ehhez a kezdeményezéshez.

A Fehér Ház mindazonáltal nem reagált azonnal a további részletekre vonatkozó kérdésekre. Azóta azonban kiderült, hogy a kínaiak, az angolok és a franciák nem igazán lelkesednek az ötletért: Kína azonnali békére szólított fel, a franciák pedig inkább a Földközi-tengeren maradnak.

Ugyanakkor tény, hogy Irán – függetlenül attól, mennyire gyengültek meg a védelmi képességei – az olcsó drónok és aknák segítségével továbbra is fenyegetést jelenthet a szorosban közlekedő hajók számára. Ez pedig komoly csalódást okozott Trumpnak, aki szombati bejegyzésében elismerte: Irán megőrizheti ezeket a képességeket „bármennyire is súlyos vereséget szenvedjen”.

Veszélyben az állatvilág is

A New York Times beszámolója szerint a demokraták és a környezetvédők tiltakozása ellenére a Békegenerális által vezetett kormányzat pénteken jóváhagyott egy 5 milliárd dolláros olajfúrási projektet a Mexikói-öböl rendkívül mély vizein.

Az aggodalmak azért erősödnek, mert a vállalkozás jelentős kockázatot jelenthet a vadon élő állatokra és a helyi közösségekre is.

A brit energiaipari óriás, a BP projektje Louisiana partjaitól mintegy 250 mérföldre valósulna meg. A vállalat tervei szerint 2029-től napi 80 000 hordó olajat termelne hat kútból egy olyan tengerfenéki területen, amely becslések szerint 10 milliárd hordó nyersolajat rejt.

A Kaskida néven ismert projekt a vállalat második mélytengeri beruházása lenne a Mexikói-öbölben a Deepwater Horizon 2010-es katasztrófája óta, amely az amerikai történelem legsúlyosabb olajszennyezését okozta.

„A Kaskida egy világszínvonalú projekt, amely tükrözi a BP és a tengeri olaj- és gázipar évtizedes technológiai innovációját” – mondta Paul Takahashi, a BP szóvivője. A jóváhagyás szerinte „fontos előrelépést jelent a projekt számára, különösen egy olyan időszakban, amikor világszerte fokozódnak az aggodalmak az energiaellátás biztonsága és megfizethetősége miatt”.

Az ellenzők szerint azonban az 5600 lábnál mélyebb vizeken történő kitermeléshez szükséges rendkívüli nyomás és magas hőmérséklet növeli a kitörés kockázatát, ami veszélybe sodorhatja a Mexikói-öböl partvidékét és a tengeri ökoszisztémát.

A környezetvédő szervezetek várhatóan bíróságon támadják meg a projekt engedélyezését.

Ezek után az sem zárható ki, hogy a 2029-re tervezett kitermelés azt jelzi, hogy hosszabb ideig elhúzódó energiapiaci és geopolitikai feszültségekre kell felkészülnünk. Halleluja!