A pofára esés művészete: Trump feloldotta az orosz olajra kirótt szankciókat

Trump veresége, Putyin nyeresége: az iráni konfliktus kiskaput nyitott az orosz olaj számára

Miközben az Egyesült Államok az Irán elleni háború gazdasági következményeivel próbál megbirkózni, a Trump-kormányzat egy meglehetősen pragmatikus lépést tett: ideiglenesen feloldotta az orosz olaj egy részére vonatkozó szankciókat, hogy lehűtse a túlfűtött energiapiacokat.

A Washington Post beszámolója szerint a döntést csütörtök este jelentették be, miután a közel-keleti konfliktus nyomán az olajárak meredeken emelkedni kezdtek az Egyesült Államokban. A Brent nyersolaj határidős ára hordónként 100 dollár fölött zárt, ami 2022 óta először fordult elő.

Az amerikai pénzügyminisztérium által kiadott általános engedély lehetővé teszi, hogy Oroszország mintegy 128 millió hordó olajat értékesítsen, amelyet korábban már tartályhajókra töltöttek – csakhogy ezek a hajók az amerikai szankciók miatt eddig nem tudtak bekapcsolódni a kereskedelmi forgalomba.

Az engedély 30 napig érvényes, vagyis egy rövid ideig tartó kiskaput nyit a piac számára.

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter az X-en úgy fogalmazott: a lépés célja, hogy a jelenleg a tengeren „rekedt” orosz olaj ismét elérhető legyen a globális piac számára.

„A meglévő kínálat globális elérhetőségének növelése érdekében a pénzügyminisztérium ideiglenes felhatalmazást ad arra, hogy az országok megvásárolhassák a jelenleg a tengeren rekedt orosz olajat” – írta.

Szerinte az olajárak ideiglenes emelkedése csupán rövid távú zavar, amely hosszabb távon „jelentős előnyökkel jár majd az amerikai gazdaság számára”.

Trump veresége, Putyin nyeresége

A döntés politikai vihart kavart Washingtonban. A demokraták már a hónap elején is bírálták a kormányzatot a kongresszusban, amikor korlátozott mértékben lehetővé tette az orosz olaj eladását India számára. Az új engedély azonban ennél jóval szélesebb: a világ bármely pontjára megnyitja az értékesítés lehetőségét.

Több demokrata szenátor szerint ezzel a Fehér Ház gyakorlatilag Putyin háborús kasszáját tölti fel.

„Ez az önmagunk által előidézett globális energiaválság Putyint gazdagítja, és váratlan extraprofitot biztosít számára” – fogalmaztak a demokraták. Szerintük az új szabályozás kiskaput nyit a szankciók megkerülésére, és lehetővé teszi, hogy az orosz olajszállítások tovább folytatódjanak.

Az orosz olaj elleni szankciókat eredetileg a 2022-es ukrajnai invázió után vezették be, amikor az Egyesült Államok és az Európai Unió gazdasági nyomással próbálta meg rábírni Moszkvát, hogy vonja ki csapatait Ukrajnából.

Ez nem sikerült, ráadásul a mostani döntés azt eredményezi, hogy Vlagyimir Putyin az Irán elleni amerikai háború egyik legnagyobb nyertese lesz.

Az árnyékflotta és az iráni kapcsolat

A helyzetet tovább bonyolítja az úgynevezett „árnyékflotta” kérdése. Szakértők szerint az orosz olajat szállító több száz tanker egy részét iráni állami vagy félkatonai szereplők birtokolják vagy ellenőrzik.

Ezek a hajók kifejezetten a szankciók kijátszására szolgálnak. Többnyire öreg, rossz állapotú, biztosítás nélküli tankerek, amelyek radarzavaró berendezésekkel és más technikákkal próbálják elkerülni a nemzetközi ellenőrzést.

Az ütött-kopott orosz flotta előjöhet az árnyékból, milyen szerencse, hogy az olaj nem romlandó

Most viszont az amerikai engedély legalább 30 napra legitimálja működésüket.

Brett Erickson, az Obsidian Risk Advisors szakértője szerint mindez azt mutatja, hogy Washington nem számolt a konfliktus következményeivel.

„Oroszország a konfliktus legnagyobb nyertese” – mondta. „Ez azt mutatja, hogy valójában nem voltunk felkészülve erre a háborúra, és alábecsültük, milyen messzire hajlandó elmenni Irán a Hormuzi-szoros ügyében.”

A világ olajütőere

A konfliktus középpontjában a Hormuzi-szoros áll, amely az Ománi-öblöt köti össze az Arab-tengerrel, amit Iránra való tekintettel nevezhetnénk akár Perzsa-tengernek is. Ez a keskeny tengeri átjáró a globális olajkereskedelem egyik legfontosabb útvonala: a világ olajellátásának mintegy egyötöde halad át rajta.

A háború kezdete óta a forgalom gyakorlatilag leállt, mert Irán támadja az ott közlekedő hajókat. A szállítmányozó cégek tankerjeiket veszteglésre utasították, az Egyesült Államok ugyanis nem tudta garantálni a szoros biztonságát.

Az amerikai pénzügyminiszter szerint akár egy nemzetközi koalíció is létrejöhetne, hogy gardírozza a Hormuzi-szoroson áthaladó hajókat. Ilyenkor jó, hogy nem vagyunk tengeri ország

Korábban Washington azt ígérte, hogy kockázati biztosítást és akár katonai kíséretet is biztosít a tartályhajók számára, de ezek a tervek egyelőre nem valósultak meg.

Közben Irán tengeri aknákat telepít, és további támadásokkal fenyeget.

A kormányzat tisztviselői elismerték, hogy azok a hadihajók, amelyeket Donald Trump a tartályhajók kísérésére javasolt, jelenleg harci műveletekben vesznek részt, így nem állnak rendelkezésre. Szakértők szerint egy ilyen kísérőrendszer logisztikailag és pénzügyileg is rendkívül nehezen kivitelezhető lenne.

Drónok és energiapiaci pánik

A konfliktus új dimenzióját az iráni drónhadviselés jelenti. Viszonylag olcsó drónokkal Irán folyamatos károkat tud okozni tartályhajókban és energetikai létesítményekben, még a térségben jelen lévő jelentős amerikai katonai erő ellenére is.

Mindez teljes bizonytalanságba taszította az energiapiacokat.

A Nemzetközi Energiaügynökség csütörtöki jelentése szerint a közel-keleti háború a globális olajpiac történetének egyik legnagyobb ellátási zavarát idézte elő.

Az olajárak emelkedése az Egyesült Államokban is érezhető. A szakértők szerint az átlagos benzinár hamarosan gallononként 4 dollár fölé emelkedhet, egyes államokban a dízel ára egy hét alatt több mint egy dollárral nőtt.

Vésztartalékból pótolják a hiányt

Washington és szövetségesei megpróbálták mérsékelni az áremelkedést: szerdán történelmi mértékű olajfelszabadítást jelentettek be a stratégiai tartalékokból.

Ennek részeként 172 millió hordót szabadítanak fel az amerikai stratégiai olajtartalékból.

Kapcsolódó cikk

ÉRINTETT-E MAGYARORSZÁG? Iráni olajjal megrakott hajó bolyong az Adrián

Ez azonban csak töredéke annak az olajmennyiségnek, amely normális körülmények között a Hormuzi-szoroson keresztül haladna át. A piacok ezért továbbra is idegesek, az árak a washingtoni bejelentés után is emelkedtek.

A konfliktus tehát egyelőre nem csillapodik: a szoros zárva van, az energiapiacokon káosz uralkodik, és miközben Washington Iránnal van elfoglalva, Moszkva lehet a geopolitikai játszma legnagyobb nyertese.

Már csak arra lennénk kíváncsiak, mit mond majd az amerikai elnök a Béketanácsban, miután feltápászkodik a pofára esésből.