Ismét szép dolog az atomenergia, főleg orosz urániumból

Közben megkezdte a termelést az INA fiumei finomítója

Andrej Plenković horvát miniszterelnök kedden részt vett az Európai Nukleáris Energia Szövetség második ülésén, amely 16 európai uniós tagot foglal magában. Az első találkozót Belgiumban két éve tartották, az új találkozót pedig kedden Párizsban Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezte.

A miniszterelnök szerint ezeknek a találkozóknak a céljuk a nukleáris energiára történő fókuszálás, és az Európai Unió fosszilis tüzelőanyag-függőségének fokozatos csökkentése. Jelenleg az Unió a kőolaj több mint 90 százalékát, a földgáz mintegy 90 százalékát, és a szükséges szén 67 százalékát importálja.

Az atomenergia nagyon hasznos

„Az atomenergia nagyon hasznos az úgynevezett energiamix tekintetében, elsősorban a villamosenergia-termelés szempontjából. Horvátország széleskörű tapasztalattal rendelkezik ezen a téren, mint a szlovéniai Krško atomerőmű 50 százalékának társtulajdonosa, amelyet az 1970-es években építettek amerikai Westinghouse technológiával, és amely rendkívül fontos a Horvátország villamosenergiaellátásában” – mondta Plenković.

Hozzátette, hogy Horvátország a pozitív tapasztalatoknak köszönhetően teljesen nyitott az atomenergia erőteljesebb felhasználására.

„A kormány ezt megerősítette a nukleáris energia polgári célokra történő felhasználásáról szóló törvényjavaslattal, amelyet a horvát parlamentben terjesztett be, és ez már első olvasatban támogatást kapott” – húzta alá a horvát miniszterelnök.

Horvátország nagyon bátor lépése

Plenković egyúttal mindenkinek elmagyarázta, hogy végül ismét a fránya oroszok járnak jól az öböl térségében kialakult hadviseléssel.

Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok és Izrael által viselt háború Iránnal szemben jelentős zavarokat okozott az olaj- és gázpiacon.

Plenković elmondta, hogy kormánya „nagyon bátran, bátran és gyorsan” korlátozta a kőolajtermékek árának emelkedését, és hogy Bulgária és Magyarország miniszterelnökei is megszólították őt erről a kérdésről, továbbá ezt Macronnak, az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek, a szlovák miniszterelnöknek, Robert Ficónak és a görög miniszterelnöknek, Kyriakos Mitsotakisnak is elmagyarázta.

Kapcsolódó cikk

A kormány a helyén van, az INA tiszteletben tartja a szabályozásokat

A horvát árstoppal hétfőn foglalkoztunk, így most ezt nem ragozzuk tovább.

Viszont, amikor Macron üdvözölte Plenkovićot, a Greenpeace aktivistái is betolakodtak, és bírálták Franciaországot amiatt, hogy urániumot vásárol az orosz Roszatomtól.

Plenković megjegyezte, hogy az aktivisták megjelenése gyakori az ilyen összejöveteleken, de szerinte ennek nem kell nagy jelentőséget tulajdonítani, mert minden a „demokratikus jogok határain belül” mozog.

Ugyanakkor azonban azt is hozzátette, amit nem mindenki szeretne hallani: a probléma az, hogy a piacon lévő uránium nagy része Oroszországból származik.

„Uránium nélkül nincsenek atomerőművek. Ez egy olyan helyzet, amelyet nehezebb diverzifikálni, mint az olaj- és gázpiacot, és ez a lényeg” – bölcselkedett Plenković. Mi csak annyit tennénk hozzá, hogy nemcsak Európa, de az Egyesült Államok is az orosz nukleáris fűtőanyagtól függ, ezért nem került a szankciók hatása alá.

Megkezdte a termelést az INA fiumei finomítója

Időközben megkezdte a termelést az INA fiumei (Rijeka) finomítója. Ez az INA legnagyobb egyedi befektetése a vállalat történetében, az egyik legnagyobb befektetés a horvát ipar történetében, amely biztosítja a fiumei finomító jövedelmező működését a következő évtizedekben, valamint a hazai piac megbízható ellátását mindenféle üzemanyaggal, különösen dízellel, amelyeket ezentúl nagyobb mennyiségben állít elő.

A modernizáció központi eleme a nehézolaj-maradványok feldolgozására szolgáló késleltetett kokszolóegység, amely lehetővé teszi a finomító technológiai megújítását és a magasabb hozzáadott értékű termékek arányának növelését.

Magyarország államtitkári szinten képviseltette magát a fiumei finomító megnyitásán (Forrás: Facebook, Magyar Levente)

A fejlesztés eredményeként a finomító feldolgozási kapacitása évi 3 millió tonnáról 4 millió tonnára nő, miközben a dízelüzemanyag-termelés évente mintegy 400 ezer tonnával, akár 30 százalékkal bővülhet.

Magyar Levente a magyar külgazdasági és külügyminisztérium parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese a MOL fiumei üzemének átadóján kifejtette:

„Horvátországnak mi vagyunk az egyik, ha nem a legfontosabb piaca az ideérkező cseppfolyósított földgáz- és olajszállítmányok tekintetében. Nekünk pedig, miután nincsen saját tengerpartunk, ahonnan ezeket megvásárolhatnánk, a horvátok a legfontosabb partnereink e téren”.

Magyar Levente ezért rendkívül fontosnak nevezte a kapcsolat erősítését, és leszögezte, hogy a magyar kormány mindent megtesz a fennálló problémák mihamarabbi megoldása érdekében.

A megnyitón Ante Šušnjar horvát gazdasági miniszter hangsúlyozta: a beruházás jelentős lépés Horvátország és a térség energiabiztonságának erősítésében. Mint mondta, a stabil és megbízható energetikai infrastruktúra különösen fontos a geopolitikai bizonytalanság idején, és hozzájárul a régió üzemanyag-ellátásának biztonságához.

Ante Šušnjar és Magyar Levente nem mosolyogva üdvözölte egymást, mintha inkább farkasszemet néztek volna (Forrás: Facebook, Magyar Levente)

A találkozó végén Šušnjar úgy döntött, hogy az újságírókat, valamint a MOL Csoport vendégeit egy rövid kirándulásra viszi a közeli Omišaljba, hogy saját szemükkel is meggyőződhessenek az Adriai-tengeri olajvezeték kapacitásáról, és a horvát energiainfrastruktúra biztonságos mivoltáról.

Ugyanakkor a horvát gazdasági miniszter nyitott maradt az orosz olaj esetleges szállításának kérdésének tekintetében, mert a jelenlegi geopolitikai feszültségek és konfliktusok fényében a közel-keleten, egyetlen lehetőséget sem kell elvetni.

Műszaki izé

Az eseményen támogatási megállapodást is aláírtak egy zöldhidrogén-termelő és -elosztó üzem létrehozásáról. A több mint 60 millió eurós beruházás részeként egy 10 megawattos elektrolizáló és egy 11 megawattos naperőmű épül. A projektet a horvát Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében 15 millió euróval támogatják.

A fiumei finomító a horvát piac mellett több közép- és délkelet-európai ország üzemanyag-ellátásában is szerepet játszik. A projekt méretét jelzi, hogy az új egységek építéséhez több mint 10 ezer tonna acélt és mintegy 60 ezer köbméter betont használtak fel.

Az új egység évente 750 ezer tonna vákuum-maradék feldolgozására képes, és lehetővé teszi a petrolkoksz előállítását is. (A petrolkoksz egyébként fontos ipari alapanyag, az alumíniumgyártásban, az acél- és fémkohásztaban, a grafit előállítsánál és a cementgyártásban.)

A beruházás részeként új kikötői infrastruktúra, 20 ezer tonna kapacitású kokszsiló, valamint óránként 450 tonna kapacitású zárt kokszszállító rendszer épült ki a finomító és a kikötő között. A kivitelezésben több mint 10 500 munkavállaló és mintegy 80 alvállalkozó vett részt, a teljes munkamennyiség pedig meghaladta a 8,9 millió munkaórát.