Bosznia
Dodik Izraelben járt, jön Magyarországra is, pénzre lehet szükségeÁllítása szerint az utóbbi évtizedek egyik legjobb találkozóját folytatta Netanjáhúval
Milorad Dodik a boszniai szerb entitás legnagyobb kormánypártjának elnöke, és Ana Trišić-Babić a Szerb Köztársaság megbízott elnöke a világpolitika egyik legvitatottabb szereplőjénél, Benjamin Netanjáhúnál vendégeskedett. A találkozón nemcsak a barátságot mélyítették el, hanem új együttműködésekről is tárgyaltak, ezügyben a pénzügyminiszterrel is egyeztetettek
Milorad Dodik volt boszniai szerb elnök Izraelben járt, a Független Szociáldemokraták Szövetségének (SNSD) vezetőjeként kereste fel a zsidó államot, ahol a miniszterelnökkel, Benjamin Netanjáhúval folytatott megbeszélést, és ez szerinte az elmúlt évtizedek egyik legjobb eszmecseréje volt, amelyen részt vett.
„Ez a teljes megértés találkozója volt, annak a megértésnek, hogy mi a mi pozíciónk, és mi Izrael és a zsidó nép pozíciója, valamint hogy mi az ő véleménye a mi rendkívül összetett helyzetünk megértése” – hangsúlyozta Dodik, akit nem könnyű megérteni motyogó beszéde, de leginkább gondolati csapongásai miatt.
Ott is sajnáltatta magát
Dodik szerint az utóbbi időben a daytoni békemegállapodás lebontása miatt a Szerb Köztársaság (Republika Srpska) helyzete rendkívüli veszélyeknek van kitéve.
„Ez alkalom volt arra, hogy a lehetséges együttműködési formákról beszéljünk. Kértük, hogy segítsenek nekünk visszatérni Dayton betűjéhez: hogy visszakapjuk a hadsereget, a pénzügyeket, a bíróságokat, a titkosszolgálatokat, mindazt, ami a daytoni megállapodás szerint megilletett bennünket” – nyilatkozta Dodik.
Azt is megjegyezte, hogy nem tudják tovább elviselni mindazt, ami a bíróságokon történik.
„A saját ügyemmel próbáltam felhívni a figyelmet erre, de az embereknek meg kell érteniük, hogy nincs szándékuk megállni. Van egy ember, akit három év börtönre ítéltek a három ujj (vagyis a szerbség jelének) felmutatása miatt. Ez azt jelenti, hogy nekünk ott nincs többé keresnivalónk” – mondta Dodik, aki azonban arról nem beszélt, hogy hová vándorolna el Boszniából.
A közös ellenség a nagy barátság alapja
Dodik saját honlapján maga tolmácsolta olvasóinak az izraeli miniszterelnök szavait, aki állítólag azt mondta neki, hogy ők ketten „nagy és tartós barátok”. Ez a nagyszerű barátság pedig a boszniai szerbek Miléje szerint annak köszönhető, hogy akik „a szerbek az ellenségei, azok Izrael ellenségei is”.
A boszniai főszerbnek itt az is eszébe jutott, hogy a maguk részértől ők nem tudnak megértést tanúsítani a „liberális Európa” iránt, amely „megpróbálja átnyomni a szerbek elleni koncepcióját”, ezért hazatérését követően át kell tekinteniük a jelenlegi helyzetet, és fel kell hagyniuk az uniós csatlakozással, amely nem oldja meg az ő státuszukat.

A nagy barátságot az is jelzi, hogy boszniai zászló itt sincs az asztalon, csak szerb és izraeli (Forrás: Jerusalem Post)
A nap folyamán a Szerb Köztársaság megbízott elnöke, Ana Trišić Babić – akit Dodik magával cipelt Izraelbe, hogy ezzel adjon állami jelleget a látogatásnak – megbeszélést folytatott Amir Ohanával, a Kneszet elnökével. Ez ugyanis szerinte alkalmat adott arra, hogy ismét megerősítsék a Szerb Köztársaság és Izrael Állam közötti szoros kapcsolatokat.
Dodik aztán Trišić Babićtyal közösen látogatott el Arie Livne jeruzsálemi sírjához. A budapesti születésű Livne a boszniai Szerb Köztársaság egykori izraeli képviselője, valamint az RS miniszterelnökének tanácsadója és gazdasági megbízottja volt.
Gyermekkora egy részét Újvidéken töltötte; a második világháború alatt munkaszolgálatra vitték Borba, ahol Radnóti Miklós is raboskodott, de ilyesmit Dodikék biztosan nem tartanak számon.
Dodik és Trišić Babić sűrű programjuk során találkozott a centrista, mérsékelt jobboldali Új Remény pártjának képviselőjével, Zeev Elkinnel is. A tervek szerint a Szerb Köztársaság delegációja találkozik Amichai Chikli diaszpóraügyi és antiszemitizmus elleni miniszterrel, valamint Eli Cohen energia- és infrastruktúraügyi miniszterrel is, ami azóta már biztosan megtörtént.
Dodik mindezt azzal fejelte meg, hogy „az Izraellel fenntartott barátság számukra nem pillanatnyi kérdés, hanem tartós elköteleződés, amely kölcsönös tiszteleten és megértésen alapul” – írta az X közösségi oldalon.
Volt egy diplomatikus izraeli közlemény is
Benjámin Netanjahu miniszterelnök fogadta a Szerb Köztársaság elnökét, Ana Trišić Babićot és volt elnökét, Milorad Dodikot jeruzsálemi irodájában, hogy kétoldalú kapcsolatokról és regionális ügyekről tárgyaljanak – közölte szerdán az izraeli Miniszterelnöki Hivatal.
A hivatalosan száraz közlemény tájékoztatása szerint mindkét fél kifejezte közös szándékát a kapcsolatok elmélyítésére és a több területet felölelő együttműködésre.
Netanjahu köszönetét fejezte ki „Izrael iránti hosszan tartó támogatásukért, valamint határozott kiállásukért az antiszemitizmus minden megnyilvánulásával szemben”, szólt az ilyenkor szokásos mantra.
Dodik évek óta kiemelkedő szereplője az Izraellel való kapcsolatoknak, és nyilvánosan is többször kifejezte támogatását Izrael irányában.
Ugyanakkor 2025-ben politikai és jogi válságba került Bosznia-Hercegovinában, amikor egy boszniai bíróság elfogatóparancsot adott ki ellene, arra hivatkozva, hogy aláásta az ország alkotmányos rendjét. A parancs végrehajtására történt ugyan kísérlet, ám a nemzetközi érvényesítés elmaradt, mivel az INTERPOL elutasította a Red Notice kiadását.
Bár később – nyugati nyomásra – Dodik visszavonta a szakadár törvénycsomag egy részét, de a sorok között ennek ellenére továbbra is szorgalmazza a Szerb Köztársaság kiválását Boszniából.
A Szerb Köztársaság csaknem 35 éve kiáltotta ki függetlenségét
A boszniai Szerb Köztársaság 1992-ben nyilvánította ki függetlenségét, amikor a volt Jugoszlávia széthullott – ez váltotta ki azt a három és fél évig tartó háborút, amelyben 100 000 ember vesztette életét – értékelésünk szerint ez eléggé óvatos becslés –, és kétmillióan váltak földönfutóvá, többségük muszlim bosnyák volt.
A Szerb Köztársaság és a Bosnyák–Horvát Föderáció – amelyeket gyenge központi kormány köt össze – alkotják a nagyrészt decentralizált Bosznia-Hercegovinát, amely az 1995-ös, amerikai közvetítéssel megkötött daytoni békemegállapodással jött létre.
Bosznia Alkotmánybírósága kétszer is alkotmányellenesnek nyilvánította a boszniai szerb „köztársaság napját”, ami a szerb ortodox karácsonyhoz kötődik, és – a tudósítás szerint – ezzel diszkriminálja a régió katolikus horvát és muszlim bosnyák lakosságát.
Budapestet is felkeresi
Számunkra inkább az a fontos, hogy Dodik Izrael után – már lehet, hogy ma – Magyarországra látogat, mint ahogy ezt a BALK-on már három héttel ezelőtt feltételeztük, és mint ahogy erről tegnap ő maga is beszámolt.
Dodik úgy fogalmazott, hogy barátokat kerestek Jeruzsálemben, és napokon belül Budapesten is ezt teszik, vagy az Egyesült Államokban, és mindenhol, ahol hallathatják a hangjukat, amihez szerinte adódik a helyzet, az új amerikai adminisztráció elsődleges célja ugyanis a béke, és ellenzi a népek szabadságának a veszélyeztetését.
Dodik elégedetten nyilatkozott a Banja Luka és Tel-Aviv közötti közvetlen repülőjárat megnyitásáról – időpontot nem említett – és az izraeli cégek érdeklődéséről a boszniai Szerb Köztársaság iránt, konkrétumokat azonban ebben az esetben sem mondott.
Itt jutottunk el addig, hogy Dodik megbeszélést folytatott az izraeli pénzügyminiszterrel arról, hogy egy izraeli delegáció utazzon a boszniai Szerb Köztársaságba az együttműködési lehetőségek feltárására.
A boszniai szerb politikus bírálta az ottani ellenzéket, amely csődközeli helyzetről beszél, miközben Izraelben csodálattal tekintenek arra, hogy a szerb entitás deficitje 0,4%, és az eladósodottság pedig csak 32 százalék.
Dodik szerint egyáltalán nem rossz a helyzet, és a boszniai Szerb Köztársaságnak vannak lehetőségei, és ő továbbra is az entitás fejlődését szeretné elérni, de természetesen nem beszélhet mindenről, amiről Jeruzsálemben tárgyaltak. Ezek szerint lehetnek titkos megállapodások is.

