Nincs pénz, Dodik hamarosan feltűnhet Budapesten

A boszniai szerb kormányt nem érdekli, mennyibe kerül – csak hitelezőt találjon

A boszniai Szerb Köztársaság kormánya a 2026-os évre 1,7 milliárd konvertibilis márka (KM) összegű, 335 milliárd forintnak megfelelő kölcsönfelvételt tervez, mert elfogyott a pénz. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ekkora pénzösszeghez nem lehet a boszniai bankrendszertől hozzájutni, így a kormány kénytelen lesz kilépni a nemzetközi tőkepiacokra.

A rendkívül ambiciózus terv szerint az 1,7 milliárdos eladósodást hosszú lejáratú kötvények kibocsátásával valósítaná meg a kormány – nyilatkozta Zoran Pavlović közgazdász a BN boszniai szerb televíziónak.

Nincs az a pénz!

„Ilyen mértékű hitelfelvétel nem kivitelezhető Bosznia-Hercegovinán belül, mert a Bankfelügyeleti Ügynökség előírja, hogy egyetlen pénzintézet – bank vagy biztosító – sem teheti ki magát 10 százaléknál nagyobb kockázatnak egyetlen hitelfelvevő irányában a saját potenciáljaihoz viszonyítva” – magyarázta Pavlović a BN-nek.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a boszniai szerb kormánynak külföldi befektetőkhöz kell fordulnia, és legnagyobb eséllyel a londoni tőzsdén próbálkozik majd. Pavlović szerint azonban itt komoly akadályba ütközhet, mivel a Szerb Köztársaság kormánya nem fizette ki a legutóbb megbízott ügynököt, aki a kötvénykibocsátást szervezte – emiatt jelenleg is pereskedés van folyamatban.

A boszniai szerb gazdasági szakértő szerint a kormány eljátszotta a becsületét a nemzetközi tőkepiacon (Forrás: BN Televízió)

„Ez komoly probléma, mert ezek az ügynökök szűk körben mozognak, szakmai kapcsolatokkal rendelkeznek a befektetési alapok és szervezetek felé, és ha velük elrontja a viszonyt egy kormány, annak következményei lesznek” – tette hozzá Pavlović a BN adásában.

A boszniai szerb közgazdász úgy vélte, hogy a boszniai tőkepiac kapacitása teljesen kimerült, így elkerülhetetlenné vált a külföldi eladósodás.

Hitelforrásokat keresnek

Jelena Trivić, a Népi Front elnöke szerint a hatalom szétszéled majd hitelforrásokat keresni, és mindezt teljes titoktartás övezi majd.

„Valaha Radovan Višković volt kormányfő is úgy magyarázta az eladósodást, hogy megtalálták a pénzt, de senkit se érdekeljen, honnan van – barátainktól kaptuk, nem a ti dolgotok tudni. Ezzel pedig azt erősítette meg, hogy a közpénzügyek valójában nem nyilvánosak, hanem titkosak, és az állampolgárok dolga csak annyi, hogy fizessék vissza a hiteleket, de ne tudják, kitől és milyen feltételekkel adósodtak el” – mondta Trivić.

Jelena Trivić szerint korábban az volt a sláger, hogy „megtalálták a pénzt, de senkit se érdekeljen, honnan van – barátainktól kaptuk” (Forrás: Screenshot, BN Televízió)

A költségvetés szerinte túlterhelt, és nem fejlesztési célokat szolgál, hanem a társadalmi béke fenntartását, vagyis csak a túlélés biztosítása a cél.

„Ez a kormány politikájának állandó vonása: csak a következő hónap túlélése számít, még ha az kevés is. A fizetések növekedése elenyésző az árakhoz képest, csak a látszat fenntartása a cél. Nehéz év lesz ez – nemcsak nekik, hanem a polgároknak is” – figyelmeztetett Trivić a BN híradójában.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a boszniai hazai források hiánya, a korábbi kötvénykibocsátások problémái, valamint a jelenleg is zajló perek miatt kétséges, kikhez és milyen feltételekkel fordul majd a kormány, hogy előteremtse az 1,7 milliárd márkás összeget.

Százmillióval kevesebb a költségvetésben, mint tervezték

A problémát nemcsak a túl sok kiadás jelenti, hanem a túl kevés bevétel is, amit az adóhatóság is megerősített.

A Bosznia-Hercegovinai Indirekt Adóhatóság (UIO) hivatalos adatai megerősítették azt, amiről a BN boszniai szerb televízió és más portálok már korábban beszámoltak: a Szerb Köztársaság kormánya 2025-ben mintegy 100 millió KM-mel (mintegy 20 milliárd forinttal) kevesebb bevételt könyvelhet el az indirekt adókból, mint amennyit eredetileg tervezett.

A 2025-ös évre vonatkozó második költségvetési módosításban, amelyet a parlament 2025 novemberében fogadott el, Zora Vidović pénzügyminiszter még 2,306 milliárd KM indirekt adóbevétellel számolt. Ezzel szemben csak 2,204 milliárd folyt be – tehát 102 millió KM-mel kevesebb, mint a rebalansban meghatározott összeg.

Kapcsolódó cikk

HITEL: Dodik birodalma egy gazdasági romhalmaz, eladósodását Orbán is segíti

A BN televíziónak nyilatkozó szakértő már korábban rámutatott, hogy az Indirekt Adóhatóság 2025 első tíz hónapjában valamivel több mint 5 százalékkal növelte a bevételeket, míg a kormány 10 százalékos növekedést prognosztizált az előző évhez képest – tehát a becslés túlságosan optimista volt.

Az UIO a múlt hét elején hivatalosan is közölte, hogy a 2025-ös évben az indirekt adóbevételek 12 milliárd 174 millió KM-t tettek ki, ami 5,51%-kal magasabb a 2024-es évhez képest. Ez az adat egyértelműen megerősíti, hogy Vidović miniszter asszony jelentősen túlbecsülte a várható bevételeket – több mint százmillió márkával.

A túlbecsülés már a 2024. december közepén elfogadott eredeti 2025-ös költségvetésben is jelen volt, de különösen meglepő, hogy a novemberi második költségvetési módosításban sem korrigálták, pedig ekkor már rendelkezésre álltak a tízhavi bevételi adatok.

A BN riportere szerint ez újabb bizonyítéka annak, hogy a költségvetési tervezés nem adatokra, hanem politikai igényekre épül, és hogy a pénzügyi tárca nem reagált a valós gazdasági teljesítményre, még akkor sem, amikor az eltérés már nyilvánvaló volt.