Magyarországgal ellentétben Bulgáriában vihart kavart a Béketanácshoz való csatlakozás

Egy-két európai állam új gazdát keres

Roszen Zseljazkov, Bulgária ügyvezető miniszterelnöke gyakorlatilag egyszemélyi döntéssel beléptette országát Donald Trump Béketanácsába. A legtöbb bolgár párt ezt szégyennek, bűnnek és a nemzeti érdekek elárulásának tartja.

Magyarországon a jelek szerint már hozzászoktunk ahhoz, hogy az Orbán-kormány a leginkább érthetetlen lépéseket is megteszi annak érdekében, hogy ne haragítsa magára Oroszországot vagy a Fideszhez hasonlóan „patrióta” politikusokat, köztük Donald Trump amerikai elnököt, vagy a korábban igencsak magyargyűlölő Robert Fico szlovák kormányfőt.

Egy kalap alatt Fehéroroszországgal

Ezért történhetett meg az is, hogy hazánkban alig tiltakoztak az ellen, hogy Orbán mosolyogva csatlakozott Trump egyszemélyes „világszervezetéhez” a Béketanácshoz. Bulgáriában más a helyzet, ott áll a bál Roszen Zseljazkov döntése miatt.

A lemondásban lévő Roszen Zseljazkov (a kép jobb oldalán) bevitte a Béketanácsba Bulgáriát (Forrás: X platform)

„Az, hogy a bolgár miniszterelnök néhány autoriter vezető társaságában ott van a Trump élethosszig tartó irányítása alatt működő Béketanácsában, azt jelenti, hogy értékes európai országunkat bevitte a seggeket csókolgatók társaságába” – foglalta össze sokak véleményét Radan Kanev parlamenti képviselő, aki szerint ezzel a lépéssel Zseljazkov valamennyi bolgár polgárra szégyent hozott.

Egy másik parlamenti képviselő, Bozsidar Bozsanov azt hangsúlyozta, a belépéssel Bulgária egy csoportba került Belarusszal és néhány totalitárius rezsimmel, és olyan országgá vált, amely trójai falóként megosztja az EU-t.

Zseljazkovot egyébként azt követően hívta meg Trump a Béketanácsba, hogy a napokban lemondott államfő, Rumen Radev nemet mondott az először neki küldött felkérésre.

Alkotmány- és jogrendsértés

Az elemzők szerint az alkotmány és eljárási jog megsértése egyaránt riasztó fejlemény. Atanasz Szlavov, alkotmányjogi szakértő és parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy Zseljazkov lépése közvetlenül ellentmond több alkotmányos elvnek.

A bolgár alkotmány 4. cikkelye előírja, hogy a külpolitikai kezdeményezésekről konzultálni kell az EU-val. A 24. cikk pedig a nemzetközi jog elveinek betartását követeli meg, viszont a Béketanács kifejezetten az ENSZ feladatait kívánja átvenni.

Kapcsolódó cikk

A béke mint üzleti modell, a háború mint melléküzemág

A legsúlyosabb jogsértés az, hogy a nemzetközi szervezetekhez való csatlakozáshoz minisztertanácsi határozat, konzultációk és kötelező parlamenti ratifikáció szükséges. Mindez nem történt meg.

Ehelyett a kormány elfogadott egy, a bolgár média által „bizalmas aktusnak” nevezett dokumentumot, ezzel teljesen megkerülve a demokratikus ellenőrzést.

Az ügyvezető kormány, amelynek nem volt legitimitása ilyen fontos döntések meghozatalára, így parlamenti vita vagy jóváhagyás nélkül három évre elkötelezte Bulgáriát egy szervezethez való csatlakozás mellett.

Oligarchák szava

Szófiai vélemények szerint Zseljazkov egy befolyásos oligarchának, az USA szankciós listáján szereplő Deljan Pejevszkinek hódolt be a Béketanácshoz való csatlakozással.

Az üzletember-politikus (a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért – Új Kezdet nevű párt elnöke) – nyilvánosan ragaszkodott ahhoz, hogy Bulgária csatlakozzon Trump kezdeményezéséhez, és többször beszélt az „új, igazságosabb és stabilabb világrend felépítésének” fontosságáról.

Narancsfej hamarosan hatalmas békecsináló zászlajával jelenik meg Gázában, ahol mindenki úszik a boldogságban

Elemzők szerint Pejevszki abban bízik, a Trumphoz való dörgőldőzéssel elérheti a büntetőintézkedések feloldását. A Novinite híroldal szerint Bulgária többet érdemel annál, mint hogy Orbán Viktor egyedüli EU-s társaként beszálljon Trump vállalkozásába.

„Olyan vezetőket érdemlünk, akik megvédik európai útunkat, ahelyett, hogy feláldoznák azt a szankcionált oligarchák magánérdekeiért. Davos szégyenét nem lehet könnyen elfelejteni, és nem is szabad. A következő választásokon a bolgároknak emlékezniük kell arra, hogy kik választották Pejevszkit és Trumpot Európa helyett” – írta a lap.

Trump homokozója

A Béketanács egyébként valóban nem az a szervezet, amelynek tagsága különösebben emelné a csatlakozott ország presztízsét. A tanácsba leginkább fél- és teljes diktatúrák léptek be, míg az USA hagyományos szövetségesei tüntetően távol maradtak.

Kapcsolódó cikk

NAGY A SZERELEM: Donald Trump leállította a tömeggyilkosságokat, azóta a szerbek és az albánok ölelgetik egymást

Nem véletlenül: a Béketanács leginkább Donald Trump „homokozója”, ahol az amerikai elnök egyszemélyben a szervezet állandó elnöke és – ENSZ-hasonlattal élve – a Biztonsági Tanács öt állandó tagja.

A szervezet nem rendelkezik valós felhatalmazással a világ válságainak megoldására, s bár Trump szeret azzal dicsekedni, hogy hivatalba lépése óta már nyolc háborút lezárt, ennek az állításnak – hasonlóan sok más trumpi szólamhoz – nem sok köze van a valósághoz.

A hatvan meghívott ország közül húszan csatlakoztak, s eddig senki sem fizette be azt az egymilliárd dollárt, amely az állandó tagság megszerzéséhez szükséges. Trump azt tervezi, hogy második elnöki mandátuma után is a szervezet elnöke marad, ám ha kikerül a Fehér Házból, a Béketanács mindenképpen jelentéktelenné válik, már az sem emeli majd ugyanis a rangját és növeli befolyását, hogy a jelenlegi amerikai elnök ül a vezetői székben.