Olaszország és Horvátország felosztotta az Adriát

Az Adriai-tengeren gyakorlatilag megszűntek a nemzetközi vizek

Amíg mi a horvát belpolitikai cirkusszal, Mark Ruttevel és egyéb gyerekségekkel foglalkoztunk, komoly dolog is történt, Jellemző a közállapotokra, hogy majdnem én is elfelejtettem, pedig eredetileg azért tartanak a BALK-nál, hogy olvasóink ne maradjanak le a fontos ügyekről, még akkor sem, ha ez nem robban, ég, meztelen, vagy egyéb módon szenzációs/botrányos.

Olaszország kihirdette a kizárólagos gazdasági övezetet

A hónap elején, pontosabban január 3-án, az Olasz Köztársaság kihirdette Kizárólagos Gazdasági Övezetét (Exclusive Economic Zone, EEZ) az Adrián. Ezt a horvát lapok három nappal később adták hírül, olyan kontextusban, hogy a horvát fél üdvözli az olasz kizárólagos gazadasági övezet kihirdetését, és elégedettségének ad hangot, mert ezzel végleg megoldódott az Adria halállományának védelme, illetve környezetvédelme.

Ugyanakkor ez egyben azt is jelenti, hogy az Adrián gyakorlatilag megszűntek a nemzetközi vizek, mert a horvát és olasz kizárólagos gazdasági övezetek összeérnek a képzelt felezővonalon. Vagy ahogy a címben megállapítottuk: Olaszország és Horvátország gyakorlatilag fele-fele alapon felosztotta az Adriát.

A montenegrói halászok arra panaszkodnak, hogy Montenegró anélkül zárta a halászati fejezetet az EU-val, hogy megoldotta volna a halászok problémáit. Az olasz bejelentést követően Szlovénia külügyminiszteri szintű tárgyalásokat sürget Horvátországgal (Forrás: BokaNews)

Mielőtt tovább lépnénk tisztázzuk, mi fán terem a kizárólagos gazdasági övezet! Ezek az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye által szabályozott tengeri övezetek, amelyek tekintetében az államok különleges jogokkal rendelkeznek a tengeri erőforrások feltárását és használatát illetően.

A kizárólagos gazdasági övezetek az alapvonaltól, a parttól számított 200 tengeri mérföldig terjednek. Egészen konkrétan a kizárólagos gazdasági övezet magába foglalja a tenger alatt húzódó talajt és a felszínig terjedő vízoszlopot, egyszóval mindent ami a felszínen vagy a felszín alatt mozog, az esetleges ásványkincseket, beleértve az energiahordozókat is.

Előtérben a környezetvédelmi szempontok

Mint ezt a Slobodna Dalmacija spliti napilapnak nyilatkozó Dr. Tonči Tadić, volt parlamenti képviselő, aki annakidején a horvát kizárólagos gazdasági övezet leghangosabb támogatója volt, (Horvátország 2021. február 5-én nyilvánította ki kizárólagos gazdasági övezetét), Olaszország legutóbbi lépését nagy győzelemnek tekinti a horvát diplomácia számára, mivel ezzel teljes mértékben megállapításra került a két ország közötti nemzetközi jogi határ.

– Nem tudom, miért várt Olaszország öt évig ezzel. Azt vártam, hogy ezt azonnal megoldják, miután mi megvalósítottuk. Mindenesetre örülök, hogy végre vállalták a felelősséget az Adriai-tenger ökológiai védelméért – monda Tadić.

2019. január 1-jétől léptek hatályba az intézkedések, amelyek az Adriai-tengeren élő kis kékhalak halászatára vonatkoznak. Elvben ez a terv Horvátország mellett az olaszokra és a szlovénokra is vonatkozik (Forrás: Boka News)

Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy most, amikor befejeződött az olasz és horvát kizárólagos gazdasági övezetek kinyilvánításának folyamata, a nyílt tengeri terület gyakorlatilag megszűnt, és mindkét tengerparti állam szuverén jogait és joghatóságát a megegyezett középvonalig gyakorolja.

Az exkluzív gazdasági övezet lehetővé teszi az államok számára, hogy korlátozzák a halászatot, és szabályozzák a hajózást.

– Egy part menti ország nemcsak meghatározhatja az EEZ-térség navigációs szabályait, hanem kártérítést is kiszabhat – fejtette ki Tadić, majd hozzátette, hogy most a horvát és olasz halászati szervek feladata, hogy közösen meghatározzák, mi minősül az egész Adriai-tengeren ökológiai tengeri halászatnak.

Nevezetesen a Jabuka-medence közös védelme nagyon jó eredményeket hozott, és most itt az ideje, hogy bevégezzük ezt a munkát. 2017–2018-tól kezdve Horvátország, Olaszország és az EU 2017-től zárt területet hozott létre az Adria középső részén elhelyezkedő Jabuka‑medencében (Jabučka kotlina), szigorú halászati korlátozásokkal, közös ellenőrzéssel, és tudományos monitoringgal. Ez volt az első olyan adriai zóna, ahol a két ország valóban összehangoltan lépett fel.

Védett övezet Split és Pescara magasságában (Forrás: Agroclub)

A horvát külügy közleménye az intézményhez méltóan kacifántos volt: „A tengeri területek külső határán kizárólagos gazdasági övezetek kinyilvánításával mindkét ország megerősítette a nemzetközi jogi keretet az Adriai-tenger védelmében, annak sérülékeny tengeri ökoszisztémájában és fenntartható használatában történő együttműködés erősítésére.

A cél az, hogy a kék gazdaságot tovább fejlessze a nemzetközi jog, különösen az ENSZ Tengerjogi Egyezménye, valamint az Európai Unió jogszabályai szerint. Ezt még Kaja Kallas sem fogalmazhatta volna meg szebben, lévén, hogy Kaja Kallas semmit sem tud megfogalmazni.

Még egy érdekesség a végén

Töredelmesen bevallom, hogy előző cikkemben a védelmi fejlesztések körüli Milanović-Plenković csörte ismertetésekor kihagytam egy érdekes mozzanatot, ami szintén Milanović államférfiú képességeit, illetve ezek hiányát szemlélteti.

Kapcsolódó cikk

Zoki Bond másnak ásott vermet, de maga esett bele

A mostanság a hadsereg főparancsnoka tisztében tetszelgő Zoki Bond – igazándiból egy hiányos megfogalmazás miatt teheti ezt, ugyanis a törvény nem mondja ki explicite, hogy a köztársasági elnök a hadsereg főparancsnoka háború idején, de nem békeidőben, így Zokílió „halászhat” a zavarosban – arról is megfeledkezett, hogy rövid és dicstelen kormányzása idején, hagyta hogy Szerbia megakadályozza a MLRS M270 amerikai rakétavetők beszerzését.

A HIMARS rendszer nagyobbik testvérét Horvátország 2015-ben szerette volna megvásárolni, de a szerb fél addig síránkozott Washingtonban, hogy a MLRS támadó fegyver amellyel Belgrádot is lőni lehet, hogy Weashington végül lefújta az üzletet.

Időközben a szerb fél bespájzolt egy csomó nagyhatósugarú támadó fegyvert, míg a horvát HIMARS-ok majd egyszer megérkeznek. Ennyit a Milanović-kormányról, és annak a hadseregfejlesztéséről.