Vučić “már tudja” ki veszi meg a NIS-t, Szijjártó szerint a MOL szeretné

A magyar külügyminiszter szerint ennyire jó még soha nem volt nekünk

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A szerb államfő szerdán este sejtelmesen elárulta, hogy ő már tudja, ki veszi meg a NIS orosz tulajdonrészét, de részleteket nem mondott, miután tárgyalt Mohamed bin Zájed Ál Nahján sejkkel. Hogy a Szerbiai Kőaolajipari Vállalat (NIS) is téma volt, azt is ő árulta el.

Végül Szijjártó Péter magyar külügyminiszter csütörtökön Belgrádba ment, és arra emléketztetett, hogy a két ország egymásra van utalva az energiabiztonság terén, a magyar kormány pedig támogatja, hogy a MOL megszerezze a NIS többségi tulajdonát.

Egymásra utaltság

Magyarország és Szerbia kölcsönösen egymásra vannak utalva az energiabiztonság terén, erről beszélt Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Belgrádban.

Kapcsolódó cikk

Vučić: Már tudom, ki lesz a NIS partnere, de még nem mondhatom meg

Azt mondta, a földgáz- és kőolajszállítás, valamint az a MOL szerbiai jelenlétének jelentős növekedése, és most a NIS többségi tulajdonának megszerzésére való felkészülés, mind ezt bizonyítja.

Szerb kollégája ennél is komolyabb bejelentést tett, Dubravka Đedović Handanović szerb energetikai miniszter ugyanis azt mondta, hogy a NIS orosz tulajdonosai és a MOL – valamint az egyéb lehetséges partnerek – közötti tárgyalások a hét végéig egy kötelező érvényű megállapodásban csúcsosodhatnak ki. Az egyéb lehetséges partnereket külön hangsúlyozta.

Ez az orosz részvényesek kivonulását és a tulajdonrész átruházását tartalmazná. Ezt követően kerülhet sor arra, hogy kérelmet nyújtanak be az amerikai adminisztrációhoz a licenc meghosszabbítására, ami biztosítaná a feltételeket a tárgyalások folytatásához, és hogy azok le is zárulhassanak az amerikai adminisztráció által megszabott határidőig, március 24-ig.

Magyar diplomáciai támogatás

Szijjártó arról biztosította a szerbeket, hogy a amagyar kormány diplomáciai támogatást nyújt Szerbiának az amerikai szankciók alóli mentesség megszerzéséhez, valamint a MOL-nak pedig ahhoz, hogy többségi tulajdont szerezzen a szerb NIS-ben. Egyúttal cáfolta, hogy a MOL bezárná a pancsovai finomítót, az szerinte ugyanis stratégiai fontosságú.

A magyar külügyminiszter elárulta, a terv az, hogy új „olajtermék-vezeték” (is) épül, amely a MOL százhalombattai finomítóját és az újvidéki logisztikai központját köti. majd össze. Ezt előrelépésnek látja Közép-Európa, Szerbia, Magyarország és Szlovákia energiaellátásának biztonságában, amihez hozzátette, hogy „ilyen jó helyzetben még soha nem voltunk.”

Szerb kollégája ennek kapcsán arra emlékeztetett: hogy korábban elindították azokat a kezdeményezéseket, amelyek egy Szerbiát és Magyarországot összekötő kőolajvezeték megépítésére irányulnak, és Szerbiában már ki is írták a versenypályázatot a vezeték építésére, az Újvidék–Algyő közötti, mintegy 113 kilométeres szakaszon.

„Arra számítunk, hogy a munkálatok idén nyár közepén vagy kora ősszel megkezdődnek, és körülbelül 18 hónap elteltével biztosak lehetünk abban, hogy a projekt szerbiai része befejeződik” – mondta Đedović Handanović.

Emlékeztetett arra is, hogy Szerbia és Magyarország átfogó együttműködést folytat a gázszektorban: Szerbia tranzitországként szolgál Magyarország, Szlovákia és más közép-európai országok ellátásában, miközben Szerbia magyarországi gáztárolókat vesz igénybe.

Mióta tartanak a szankciók?

A Szerbiai Kőolajipari Vállalat október óta az Egyesült Államok szankciói alatt áll, miután Washington elunta a szerbek sok halogatást, amivel az amerikai adminisztráció igyekszik megakadályozni, hogy Oroszország az energetikai bevételeket az ukrajnai háború finanszírozására használja.

Vajon ki ül a kormány mögé?

A szankciók feloldásához az amerikai adminisztráció azt követeli, hogy az orosz tulajdonosok vonuljanak ki a NIS-ből. Korábban a MOL Csoport a Szabad Európa Rádióval azt közölte, hogy „minden olyan lehetőséget mérlegelnek, ami lehetővé tenné, hogy közösen tovább erősítsük a régió ellátásbiztonságát”.

Időközben az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) külön engedélyt adott a NIS-nek az operatív működésre január 23-áig.

A pancsovai finomító számára a nyersolaj szállítása január 13-án indult újra az Adriai Kőolajvezetéken (Janaf) keresztül, miután a finomító leállt a egyetlen útvonalon érkező nyersolaj szállításának megszakadása miatt.

Az amerikai pénzügyminisztérium március 24-ig adott engedélyt a részvényeseknek és az érdekelt feleknek a tulajdonosi szerkezet megváltoztatásáról szóló tárgyalások lefolytatására. Az orosz állami Gazprom, annak leányvállalata, a Gazprom Nyeft, valamint a szentpétervári Intelligence részvénytársaság összesen 56,15 százalékos részesedéssel rendelkeznek a NIS-ben, Szerbia 29,87 százalékkal, míg valamivel kevesebb mint 14 százalék van kisrészvényesek kezében.

A kérdés most már csak az, mit tudott szerdán este Aleksandar Vučić, aki épp Abu Dzabiban tartózkodik? Érdekeltek-e az arabok is a Szerbiai Kőolajipari Vállalat megvásárlásában és az orosz fél kinek értékesíti „szívesebben” a tulajdoni hányadát.

Akár egyik, akár másik fél lesz a vevő, azt nem lehet egyértelműen kimondani, hogy az orosz befolyás ezáltal megszűnne a vállalatban. Érdekeltség minden bizonnyal marad, a kérdés már csak az, hogy ezzel elégedettek lesznek-e az amerikaiak.