A brit baloldal történelmi fordulata a migráció kérdésében

A Munkáspárt azonban nem a magyar, hanem a dán példa iránt érdeklődik

A francia Charlie Hebdo a brit Blue Labourről írva nemrégiben megállapította, hogy a brit baloldal történelmi fordulóponthoz érkezett, miután az egyre növekvő migráció miatt az Egyesült Királyság legszigorúbb bevándorlási reformját kezdte előkészíteni.

A lap szerint a Munkáspárt vezetése úgy vélte, hogy az ország politikai realitása immár nem teszi lehetővé a korábbi, liberálisabb megközelítést, és a szélsőjobboldal előretörését csak úgy lehet megfékezni, ha a baloldal maga is belép arra a területre, amelyet eddig ellenfelei uraltak. A cikk úgy fogalmazott, hogy a brit baloldal ezzel „átlépi a Rubicont”, és olyan irányba fordul, amely korábban elképzelhetetlen lett volna.

Az Új Vaslady

A lap arról számolt be, hogy a brit kormány egy hivatalos delegációt küldött Dániába, mert a Munkáspárt vezetői úgy gondolták, hogy a dán bevándorlási modell szolgálhat mintaként a saját reformjaikhoz.

A delegáció állítólag két területet vizsgált különösen nagy érdeklődéssel: egyrészt a dán családegyesítési szabályokat, amelyek Európa legszigorúbbjai közé tartoznak, másrészt azt a rendszert, amely lehetővé teszi a bevándorlók visszaküldését, amint származási országukat a hatóságok ismét „biztonságosnak” minősítik.

A Charlie Hebdo szerint ez a misszió nem pusztán technikai jellegű volt, hanem egyértelműen politikai, és Shabana Mahmood belügyminiszter felügyelete alatt zajlott.

A lap kiemelte, hogy Mahmood különös politikai paradoxont testesít meg. Azt írták róla, hogy profilja alapján akár a francia radikális baloldal ikonja is lehetne: pakisztáni bevándorlók gyermeke, muszlimként határozza meg magát, és időnként fejkendőt visel.

Shabana Mahmood brit belügyminiszter személye különös politikai paradoxont testesít meg: pakisztáni bevándorlók gyermeke, muszlimként határozza meg magát, és időnként fejkendőt is visel miközben a migráció ellen érvel (Forrás: X platform)

Érdekes politikai kontraszt, hogy miközben az Egyesült Királyság tizenéves lányokat szexuálisan zaklató pakisztáni bandákkal (grooming gangs) néz szembe, a kormány mégis éppen őt nevezte ki belügyminiszternek, hogy felügyelje a bevándorlást, a határbiztonságot és a rendőrséget. Egyik támogatója az X platformon röviden így jellemezte: She is British.

A Charlie Hebdo mindezekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az ellentétek nem akadályozták meg Mahmoodot abban, hogy a brit baloldal történetének egyik legkeményebb bevándorlási szigorítását készítse elő. A lap idézte is a Spectator megjegyzését, amely a belügyminisztert „új vasladynek” nevezte.

A Blue Labour

A cikk szerint a készülő reformcsomag valóban drákói elemeket tartalmaz. A brit kormány azt tervezi, hogy megszünteti az automatikus anyagi támogatást a menedékkérők számára, és megvonja a szociális juttatásokat azoktól a bevándorlóktól, akik dolgozhatnának, de nem teszik.

A tervek között szerepel az is, hogy a vagyonosabb bevándorlók kötelesek legyenek hozzájárulni saját tartózkodásuk költségeihez, a menekültstátusz pedig ideiglenessé válna, és a tartós letelepedéshez szükséges időt is emelnék.

A tervek szerint a menekülteknek húsz évet kellene várniuk, szemben a jelenlegi öt évvel, hogy állandó tartózkodási engedélyt kérhessenek.

Kapcsolódó cikk

Nigel Farage sokallja, hogy egy év alatt több, mint 3000 albán gyermek született Nagy-Britanniában

Shabana Mahmood felidézte, hogy a saját családját negyven évvel ezelőtt befogadták, de ma már ahhoz, hogy az Egyesült Királyság továbbra is nyitott maradjon, kontrollra van szükség.

A CH azt is hangsúlyozta, hogy a brit baloldal fordulata nem egyik napról a másikra következett be. A cikk szerint a háttérben a Blue Labour nevű ideológiai irányzat áll, amely a baloldali konzervativizmus és a közösségelvű politika keverékét képviseli.

A Charlie Hebdo szerint Morgan McSweeney – a Munkáspárt tanácsadója – fokozatosan térítette le Keir Starmert a liberális migrációs politika útjáról.

A lap szerint McSweeney, aki Keir Starmer miniszterelnök kabinetfőnöke 2024 októbere óta, úgy gondolta, hogy a Blue Labour csak akkor lehet sikeres, ha talál egy olyan vezetőt, aki képes választást nyerni, és Starmer volt az alkalmas jelölt.

A szélsőjobbtól való félelem formálja a politikát

A cikk kitért arra is, hogy Starmer a bevándorlási helyzet romlásáért a konzervatívokat tette felelőssé. A brit miniszterelnök a liberális jobboldalt vádolja a migrációs beáramlás robbanásszerű növekedésének előidézésével, ami a piaci dereguláció következménye.

Ez a dereguláció könnyen számszerűsíthető: 2024-ben az Egyesült Királyságban 18%-kal nőtt a menedékjog iránti kérelmek száma, míg ugyanebben az időszakban az Európai Unió egészében 13%-kal csökkent. 2021 óta több mint 400 000 kérelmet regisztráltak, szemben a 2011 és 2015 közötti 150 000-rel.

2023-ban az ország közel 1,2 millió embert fogadott be: ez a konzervatív gazdasági modell „szándékos” eredménye, hangsúlyozza a munkáspárti miniszterelnök, aki szerint a jobboldal inkább olcsó munkaerőt hozott be külföldről, mintsem a saját lakosságába fektetett volna, és elvégezte volna „a szakképzés nehéz munkáját, és a szociális rendszer reformját”.

Az új irányt választási kényszer diktálja: a közvélemény-kutatások szerint Nigel Farage és pártja, a Reform UK komoly fenyegetést jelent a Munkáspártra. A szélsőjobb évek óta tematizálja a migráció kérdését, amit csak most kezd behozni a baloldal.

A brit baloldal most bevándorlásellenes kommunikációval próbálja megfékezni a szélsőjobb előretörését, miközben balról is támadják őket, különösen a Corbyn-szárny támogatói.

Elemzők szerint a „harmadik baloldal” politikai stratégiája – amely a Blue Labour eszméjén alapszik – kétségtelenül kockázatos. Mégis, a jelenlegi brit politikai helyzetben ez lehet az egyetlen út, amely a 2026-os helyhatósági választásokon való sikerhez vezethet, különösen a Reform UK erősödésének árnyékában.