Kurti útja az újabb mandátum felé: népakarat vagy autoritarizmus?

Kurti újabb győzelme stabilizálja Koszovót, vagy még mélyebbre löki a politikai megosztottság felé?

A 2025. december 28-i parlamenti választásokat követően Koszovó politikai térképe szinte teljesen szinte teljesen bíborvörösbe borult: az Önrendelkezés Mozgalom (Vetëvendosje, VV) ugyanis ismét győzelmet aratott, jelentős előnnyel minden más párt előtt. Albin Kurti pártja 24 albán többségű önkormányzatban szerzett vezető pozíciót – köztük olyan körzetekben is, amelyeket eddig az ellenzéki pártok fellegvárainak tartottak.

Mandátumok és politikai újrarendeződés

A Vetëvendosje a szavazatok több mint 49 százalékát szerezte meg, ami 56 mandátumot jelent a 120 tagú koszovói parlamentben – ez 8 mandátummal több, mint a februári választásokon szerzett 48 hely.

A második helyre a Koszovói Demokrata Párt (PDK) került 21 százalékkal és 23 mandátummal, csupán egyetlen helyet veszítve. A Koszovói Demokrata Liga (LDK) viszont történelmi mélypontra zuhant: mindössze 13,6 százalékot ért el, és ezzel 15 mandátumot szerzett, szemben a korábbi 20 helyével – egyetlen önkormányzatban sem végzett az élen.

A Koszovó Jövőjéért Szövetség (AAK) 5,7 százalékot kapott, amely 6 helyet jelent a parlamentben. A fennmaradó 20 mandátum a kisebbségi közösségeket illeti: ebből 10 a szerb nemzeti kisebbségnek jár, míg a többi 10 más nem albán etnikai csoportoknak jut.

A Szerb Lista (Srpska Lista) a szerbek lakta önkormányzatokban abszolút többséget szerzett, így 10 mandátumot kapott.

A parlamenti többséghez minimum 61 szavazat szükséges, így a Vetëvendosje önmagában nem képes kormányt alakítani. Egyelőre nem világos, hogy Albin Kurti miként teremthet többséget – az egyik lehetőség a nem szerb kisebbségi képviselők támogatásának megszerzése.

A parlament elnökének megválasztásához is legalább 61 szavazat szükséges, így a házelnöki szavazás várhatóan első tesztje lesz annak, hogy Kurti valóban megszilárdította-e többségét.

Ők azok, akik a mérleg nyelveként támogatják Kurtit (Forrás: RKS)

Több kisebbségi párt vezetője vagy képviselője máris jelezte, hogy készek támogatni a harmadik Kurti-kormány megalakítását. Erről nyilatkozott Emilija Rexhepi, a bosnyák közösség képviselője, Nenad Rashiq, a Szabadságért, Igazságért és Túlélésért Párt nevű koszovói szerb politikai tömörülés vezetője, Fikrim Damka, a Koszovói Török Demokratikus Párt elnöke, valamint Artan Asllani, az Ashkali Integrációs Párt képviselője

Nemzetközi reakciók: EU-támogatás és diplomáciai elvárások

A Koha hírportál brüsszeli tudósítása szerint, bár egyes nemzetközi szereplők korábban nehézségeket tapasztaltak a Kurtival való kommunikáció során, nincs egyértelmű nemzetközi preferencia az új vezető személyét illetően.

Kapcsolódó cikk

Visszatért a Szerb Lista: Vučić ünnepel, Kurtinak elúszhat a kormányzás?

Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője és Marta Kos bővítési biztos közös közleményt adott ki, amely szerint a választások lebonyolításának módja „a demokratikus elvek iránti elkötelezettséget” tükrözte.

Az EU részéről megkönnyebbülést jelenthet az eredmény, amely kivezetheti Koszovót a csaknem egy éve fennálló politikai patthelyzetből. Marta Kos látogatását többször elhalasztották, gyakori érvként hangoztatva: „nincs kivel találkozni Koszovóban, mert nincs legitim kormány.”

Az unió első hivatalos reakciójában kijelentette, hogy a lehető leghamarabb elvárja a kormányalakítást és a nemzetközi kapcsolatok újbóli felvételét. Szükség van a parlament mielőbbi megalakulására is, hogy ratifikálni lehessen a Növekedési Terv megállapodásait, hogy Koszovó a következő két évben részesülhessen az uniós forrásokból.

Lubonja: autoritarizmus árnya vetül a győzelemre

Fatos Lubonja, ismert albán közíró, emberi jogi aktivista és egykori politikai fogoly a Koha választási műsorában fejtette ki aggodalmait a Vetëvendosje Mozgalom eredményével kapcsolatban. Lubonja szerint a közel 50 százalékos győzelem az autoritarizmus veszélyét hordozza magában.

„Kétkedéssel szemlélem a Vetëvendosje győzelmét, noha nem vagyok az ellenzék pártfogója. Koszovónak demokráciára van szüksége, de Kurtiban az autoriter hajlam is megjelenik” – mondta Lubonja.

Szerinte Albin Kurti nem ugyanolyan, mint Edi Rama, albán miniszterelnök, de veszélyezteti a hatalommegosztás rendszerét. Ramát azzal vádolta meg, hogy oligarchikus rendszert hozott létre, amely gyakran a kábítószer-kereskedelemből származó piszkos pénzek tisztára mosására épült, és ez korrumpálta a politikai elitet, s gazdaságilag is elszegényítette az országot.

Kurti ezzel szemben inkább jóléti államépítőként tűnik fel, aki távol tartja magát az oligarchikus köröktől. Ugyanakkor Lubonja figyelmeztet: ha nem hajlandó a hatalom megosztására, az később veszélyes kompromisszumokat eredményezhet.

Az ellenzék válsága

Berim Ramosaj, a Koszovói Demokrata Liga (LDK) korábbi képviselője súlyos kritikával illette volt pártját és a Koszovói Demokrata Pártot (PDK) is. Szerinte egyik párt sem rendelkezik valódi vezetőkkel, csupán menedzserszemléletű politikusokkal.

„A valódi vezető inspirálni tud, követőket szerez. Az LDK Ibrahim Rugova (a koszovói Gandhi) halála óta szenved, mert nincs igazi vezetője. Azóta csak menedzserek jöttek, akik számolni tudnak, de víziójuk nincs.” – mondta Ramosaj.

Úgy látja, hogy az ellenzéki pártok elvesztették programalapú karakterüket, és beleestek Kurti politikai stratégiájának csapdájába. Kampányígéreteik anakronisztikussá váltak, és nem reagáltak a társadalmi igényekre.

Kurti szerbekkel szembeni politikája: egyoldalú, de hatékony?

Ramosaj ugyanakkor elismeréssel szólt Kurti kormányának határozott fellépéséről Észak-Mitrovicában, ahol a szerbellenes intézkedések nyomán több bűnszervezetet sikerült felszámolni.

„Három év alatt annyi történt, mint máskülönben húsz év párbeszéddel sem. Az intézkedéseknek következményei voltak, de az eredmények is kézzelfoghatók” – fogalmazott Ramosaj.

Lesz-e fenntartható többség?

Koszovó új kormánya alakulóban van. A Vetëvendosje megerősítette vezető szerepét, ám a politikai stabilitás és az intézményi legitimitás továbbra is kihívásokkal küzd. A nemzetközi közösség támogatása megvan, de figyelmeztető hangok is hallhatók – különösen az autoriter tendenciák és az ellenzék súlytalansága miatt.

A következő hetek fejleményei választ adhatnak arra, hogy Albin Kurti valóban képes-e fenntartható többséggel és kiegyensúlyozott politikával kormányozni, vagy Koszovó újabb politikai ingadozás elé néz.