Koszovó
Visszatért a Szerb Lista: Vučić ünnepel, Kurtinak elúszhat a kormányzás?
A koszovói helyhatósági választások első fordulója erős visszatérést hozott a Szerb Lista számára, amely jelentős győzelmeket aratott a szerb többségű önkormányzatokban. A voksolás politikai fordulatot jelezhet Belgrád számára is, miután a korábbi bojkottstratégia kudarcát követően újra megnyílt az út a szerb részvétel előtt a koszovói intézményrendszerben. A második forduló tétje az albán politikai közösségben viszont már országos jelentőségű: a politikai koalíciók alakulása akár a központi kormány összetételét is befolyásolhatja
A Szerb Lista nagyarányú győzelmét hozta a koszovói helyhatósági választások első fordulója a szerbek által lakott északi területeken, amivel a koszovói szerbek „kijavították” a belgrádi vezetés szinte végzetes hibáját, amelyet három évvel ezelőtt azzal követett el, hogy a koszovói szerbeket visszavonta a helyi közintézményekből, utána pedig nem engedte meg a részvételüket az előző koszovói helyhatósági választásokon.
A koszovói szerbek akkor belgrádi nyomásra kiengedték a kezükből a lehetőséget, hogy bekerüljenek az ottani közigazgatásba, amivel megágyaztak a háromszázalékos koszovói albán polgármestereknek. A „pofára esés” azért volt különösen nagy, mert nemzetközi szinten is érvényesnek tekintették a választási eredményeket.
A Szerb Lista győzött Északon
Koszovóban, vagy ahogy a szerbek mondják, Koszovó és Metóhiában október 12-én tartották meg a helyi önkormányzati választásokat, amelyeken 38 település új vezetéséről döntöttek a szavazók.
A Központi Választási Bizottság előzetes adatai szerint a részvételi arány 40,1 százalék volt, de a szerb többségű településeken ennél jóval magasabb – például Zubin Potokban 61,95%, Zvečanban 59,75%, Gračanicában pedig 47,14% volt a részvétel.
Az első fordulóban 21 koszovói település választott polgármestert, míg a fennmaradó 17-ben november 9-én tartják a második fordulót.
A választási bizottság szerint a Belgrád által támogatott Szerb lista kilenc szerb többségű önkormányzatban aratott első fordulós győzelmet, míg Klokotban második fordulóra lesz szükség, ahol jelöltjük 41,62 százalékot ért el.
A szerbiai politikai vezetés egybehangzóan úgy értékelte az eredményeket, hogy a szerb közösség Koszovóban „visszatért a politikai életbe”.
Ezzel a nyilatkozattal Szerbia gyakorlatilag maga is beismerte, hogy téves volt az előző időszak politikája, bár ez konkrétan nem került kimondásra, és aligha létezik az az erő, ami ennek a megállapításnak az elfogadására késztetné a belgrádi politikai vezetést.
Ezek az eredmények ugyan nem azt jelzik, hogy csökkenne a feszültség a koszovói albánok és az ottani szerbek között, hanem inkább azt, hogy a politika az úttorlaszokról talán visszakerül az intézményi rendszerbe.
Anyaországi támogatás
Petar Petković, a szerb kormány Koszovóval foglalkozó irodájának igazgatója azt mondta, hogy a győzelem a szerb nép egységének, valamint az anyaországi támogatásnak köszönhető.
Szerinte a választások eredménye azt mutatja, hogy egy új korszak kezdődhet Koszovón a szerbek számára, amely a szabadságról, nem pedig az üldöztetésről, letartóztatásokról és infrastrukturális akadályoztatásról szól majd.
Kijelentette, hogy a Srpska lista győzelme „megalázó vereséget” jelentett „Kurti Gauleitereinek”, akik szerinte legitimitás nélkül hoztak szerbellenes döntéseket az elmúlt években.
Ez a nyilatkozat burkolt fasiztázást jelent – már megint! – a Gauleiterek ugyanis párttartományi vezetők voltak, akik a Hitler által vezetett Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei, NSDAP) nagyhatalmú helyi megbízottjaként teljhatalmat gyakoroltak a rájuk bízott területen.
A koszovói választási eredmények alapján a Szerb Lista jelöltjei jelentős arányban nyertek több kulcsfontosságú önkormányzatban, például a magyarok számára tragikus eseményeket produkáló Zvečanban Dragiša Milović 86,66%-ot szerzett, míg Zoran Todić Leposavićban 70,35%-ot, Novak Živić Gračanicában 62,54%-ot, míg Miloš Perović Zubin Potokban 70,99%-ot mondhat magáénak.
Ezek azok a települések, ahol a koszovói szerb ellenállás a legerősebb, és ahol esetleg újabb összecsapások történhetnek, ha a szerb politika megint kijön az intézményekből az utcákra.
Vučićból megint előjött a szurkoló
Aleksandar Vučić szerb elnök telefonon úgy nyilatkozott, hogy a választásokon 57.786 szerb szavazó vett részt, ami legalább háromezerrel több, mint az idei parlamenti választásokon.
Az államfő hangsúlyozta, hogy különösen büszke (a kolostoráról híres) Gračanica szerb közösségére, ahol szerinte albán részről kísérlet történt a névjegyzék manipulálására, a Szerb Lista jelöltje mégis győzni tudott.
A Srpska lista jelöltjének győzelmét Gračanicában tűzijátékkal ünnepelték. Novak Živić, a frissen megválasztott polgármester köszönetet mondott minden szavazónak és aktivistának, és kijelentette, hogy a jövőben a szerb állam még erősebben lesz jelen Koszovóban és Gračanicában.
Vučić azt mondta, hogy ez a győzelem értékesebb, mint bármely sporteseményen elért siker, és hozzátette, hogy az albán politikai vezetés – különösen Albin Kurti – vereséget szenvedett szinte minden jelentős déli önkormányzatban. Ez utalás a világbajnoki selejtezők során hétvégén Albániától elszenvedett szégyenletes vereségre, ami miatt a szövetségi kapitánynak mennie kellett.
Egyébként ami Pristinából nézve észak, az Szerbiából vizsgálva déli terület, ennek is jelzésértéke van, ami a szerbek számára azt sugallja, hogy Szerbia továbbra sem mond le Koszovóról.
A Szerb Lista elnöke, Zlatan Elek úgy nyilatkozott, hogy a győzelem nem csupán pártpolitikai, hanem nemzeti jelentőségű is: Elek szerint ugyanis az eredmény a szerb egység, hűség és közösségi szolidaritás diadalát jelenti.
Elek ezt azzal támasztotta alá, hogy a választás napján számos kihívással kellett szembenézni, többek között adminisztratív nehézségekkel, például a szavazói listákról törölt nevek kérdésével, de „a választók és a bizottságok tagjai példásan helytálltak”.
Kiemelte, hogy a koszovói kormányzat különösen Észak-Mitrovicában gyakorolt nyomást a választókra, de ez sem tudta megtörni a szerb közösség eltökéltségét. A koszovói Mitrovica északi (hegyoldali) részét szerbek lakják, az Ibartól délre eső részben élnek az albánok.
Kormányalakítási teszt
A koszovói helyhatósági választások első fordulója után a politikai térkép átrendeződni látszik a többségi albán területeken is, különösen az előttünk álló második forduló fényében, amelyben 17 önkormányzat sorsa dől el.
Politikai elemzők szerint a pártok közötti együttműködés és a potenciális koalíciók nemcsak helyi szinten lesznek meghatározók, hanem komoly befolyással lehetnek az országos szintű kormányalakítási tárgyalásokra is.
Mint emlékezetes, Vjosa Osmani koszovói elnök éppen a helyhatósági választások előestéjén bízta meg kormányalakítással Albin Kurti volt miniszterelnököt, akinek nincs meg a szükséges többsége ahhoz, hogy egyedül alakítson kormányt.
A szakértők úgy látják, hogy a második forduló nem pusztán helyi erőpróba, hanem egyben teszt is lesz arra, hogy országos szinten létrejöhet-e egy stabil kormánykoalíció.
A koszovói albán politikai pártok ennek megfelelően már elkezdték a számítgatásokat, és bár a helyhatósági választások eredményei még nem véglegesek, máris nyilvánvaló, hogy új politikai szövetségek jöhetnek létre a koszovói albán pártok között, és szoros verseny várható a második fordulóban.
Kihívások a második fordulóban
Az Önrendelkezés Mozgalom (Vetëvendosje, LVV) 20 önkormányzat közül 12-ben jutott a második fordulóba az előzetes eredmények szerint. Közvetlen győzelmet aratott Kamenicában, Podujevëban és Shtimeben, míg több más településen – például Gjilanban és Fushë Kosovëban (Kosovo Polje, vagyis a történelmi Rigómező) – az első helyen végzett. A mozgalom második helyen folytatja a versenyt Mitrovicában, Obiliqban, Pristinában, Prizrenben, Pejëben és Vushtrriban is.
Albin Kurti, a Vetëvendosje vezetője újságírói kérdésre úgy válaszolt, hogy a második forduló előtt alapos elemzést végeznek az eddigi eredmények és a kampánystratégia összefüggéseiről. Elmondása szerint a párt fókuszában ezután is a koszovói állampolgár áll, és a további lépéseket szoros együttműködésben teszik meg az érintett jelöltekkel.
A volt miniszterelnök Hashim Thaçi pártja, a Koszovói Demokrata Párt (PDK) három önkormányzatban győzött az első fordulóban: Skenderajban (Srbica), Ferizajban (szerb változata: Uroševac) és az Észak-Macedónia határánál lévő Hani i Elezitben (szerb elnevezés: Đeneral Janković).
További hatban második fordulóra készül – többek között Kaçanikban, Prizrenben és Mitrovicában. A párt egyelőre nem nyilatkozott a koalíciós lehetőségekről, de jelöltjeik – például Mitrovicában Arian Tahiri – máris köszönetet mondtak a választóknak a támogatásért.
Az újkori államalapító, a néhai Ibrahim Rugova pártja, a Koszovói Demokrata Szövetség (Lidhja Demokratike e Kosovës, LDK) szintén nyert két önkormányzatban (Istog, Lipjan), és az első fordulóban több nagyvárosban is vezetett, így Pristinában, Obiliqban és Viti városában. Másodikként szerepel a második fordulóban Gjilanban, Fushë Kosovában és Suharekában.
A Ramush Haradinaj volt miniszterelnök vezette Koszovó Jövőjéért Szövetség (Aleanca për Ardhmërinë e Kosovës, AAK) győzelmet aratott Deçanban, és vezető helyen végzett Gjakovában, Rahovecben és Klina városában is. A második fordulóban versenyben maradt Junikban.
Drenasban (Glogovac) Ramiz Lladrovci – Koszovói Demokrata Párt (PDK) disszidense már az első fordulóban több mint 50 százalékot ért el, így győzött. A Szociáldemokrata Kezdeményezés (Nisma Socialdemokrate, Nisma) Malishevában, míg a Koszovói Török Demokrata Párt (Kosova Demokratik Türk Partisi, KDTP) Mamusában aratott győzelmet.
A koalíciók elkerülhetetlenek
A szakértők szerint a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a második fordulóban létrejövő koalíciók elkerülhetetlenek, még ha ezek némelyike csendben, nem transzparens módon is alakul. Mazllum Baraliu úgy véli, hogy az együttműködések nem tekinthetők negatívumnak, sőt, politikai stratégiaként értelmezendők.
Dritëro Arifi politológus és Donika Emini, a BiEPAG kutatója a Szabad Európa Rádiónak azt mondta, hogy a második forduló eredményei kulcsszerepet játszhatnak a központi kormánykoalíció kialakulásában. Arifi szerint vagy gyors egyezség születik egy nagy albán koalíció (Vetëvendosje–PDK–LDK) között, vagy új parlamenti választásokra kerül sor.
Emini viszont úgy látja, hogy a korábbi ellenzéki pártok nehezen fognak összeállni a Vetëvendosje mozgalommal, különösen olyan városokban, ahol most éles versenyben állnak vele, például magában a fővárosban, Pristinában.
De ha már a szerbekkel kapcsolatban fociról beszéltünk, végül meg kell említenünk, hogy az egész választási hacacárét elhomályosította a koszovói válogatott győzelme Svédország felett, amivel Koszovó megerősítette második helyét Svájc mögött a selejtező csoportjában.

Foci és politika, mi a nagyobb győzelem? A svédek elleni győzelem felkorbácsolta az albán nacionalista érzelmeket a közösségi médiában. A fenti képen megjelent az albán sasos „bemutogatós” szimbólum, amiért az UEFA büntetni szokott (Forrás: Kosovo Football)
A svédeknek még a két nagy sztár vagy agyonsztárolt focista – Viktor Gyökeres and Alexander Isak – sem segített, miután teljesítményük hatos alá volt.
Megjegyzendő még, hogy a svájci csapat három albán származású focistát vonultat fel, ezek közül kettő koszovói származású, így a Svájc-Koszovó összecsapás némi túlzással albán házibajnokságnak is tekinthető.

