Connect with us

Szerbia

Eurómizéria vagy pánikkeltés – miért nincs deviza a szerbiai pénzváltókban?
Szerbia euróra vált – kormányközeli szakértők szerint majd a Gastarbeiterek megmentik az országot

Eltűnő eurók, növekvő aggodalom: pánikhangulat uralkodik a szerbiai pénzváltók körül, miközben a Szerbiai Nemzeti Bank nyugalomra int – az ünnepek előtti időszakban tapasztalható készpénzhiányt viszont sokan már a szankciók hatásának tekintik

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

Szerbiai pénzváltó, amely más pénzügyi tranzakciókat is végez
Szerbiai pénzváltó, amely más pénzügyi tranzakciókat is végez (Forrás: Screenshot, YouTube)
Cikk meghallgatása

Nincs, vagy csak kevés euró van a pénzváltókban az utóbbi napokban Szerbiában. A lakosság egymás között már azt beszéli, hogy a bankokból sem lehet kivenni a megtakarított eurót, a pénzváltókat üzemeltetők viszont azt mondják, hogy ez csak pánikkeltés, volt már ilyen, néhány hétig tart, aztán helyreáll a rend. Azok, akik még emlékeznek a készpénzhiányos és inflációs időkre könnyen megijednek, de ők vannak már kevesebben. A mostani fiatal és középgeneráció nem ijed meg olyan könnyen.

Nőtt a kereslet, de az ebben az időszakban egyébként is normális a pénzváltók szerint

A fővárosi pénzváltókban, de a vajdasági városokban is tarka a jelenlegi helyzet. Van, ahol van elég euró, és azt állítják, hogy nem tapasztaltak semmi különöset, míg máshol bevallják, nőtt a kereslet, s bizony olyan is volt, hogy deviza nélkül maradtak, várólistát kellett készíteni.


Hozzáteszik viszont, hogy év végén, az ünnepek környékén egyébként is nagy a kereslet.

A Szabad Magyar Szó portálnak nyilatkozó óbecsei pénzváltótulajdonos ugyanakkor elmagyarázta: a váltóirodák annyi eurót vehetnek, amennyit csak akarnak a Szerb Nemzeti Banktól.

Azt viszont nem mondják el a nyilvánosságnak, hogy ugyanazt a mennyiségű valutát egy hét múlva vissza kell adniuk. A váltók ezért azt a pénzt adják el, amit megvesznek a polgároktól.

– A nép veszi ki a bankokból a devizát és a dinárt is, mert ha a Szerb Nemzeti Bank megkapja a másodlagos szankciókat, akkor minden le lesz blokkolva, az katasztrófa lesz – mondta az óbecsei pénzváltó tulajdonosa.

Hasonló helyzetet tapasztalni más váltókban is, ahol azt mondják, nem tudni, hogy az emberek a Szerbiai Kőolajipari Vállalat, vagyis a NIS elleni szankciók miatt, vagy esetleg azért vásárolnak devizát, mert félnek, hogy gyengülni fog a dinár, nem tudni.

Tény viszont, hogy az emberek többet vásárolnak, mint amennyit eladnak, és ez okozza, hogy egyes váltókban némileg módosult az árfolyam.

A Szerbiai Nemzeti Bank szerint semmi ok az aggodalomra

A Szerbiai Nemzeti Bank kijelentette, nincs probléma a valutákkal töténő ellátás terén, stabil a devizapiac. A bankrendszerben és a Szerb Nemzeti Banknál is elegendő mennyiségű külföldi készpénz áll rendelkezésre, és a bankok külföldi készpénzzel való ellátása zavartalanul működik.

– Az a tény, hogy egyes pénzváltóknál nincs elegendő külföldi készpénz, ez annak a következménye, hogy nem szerzik be azt a bankoktól. A korábbi hasonló időszakok tapasztalatai azt mutatják, hogy az engedéllyel rendelkező pénzváltók ezt az ellátási csatornát a bankok felé kevésbé használják, illetve inkább egymás között próbálnak készpénzhez jutni, és amikor a lakossági kereslet megnövekszik – részletezik.

A Szerbiai Nemzeti Bank állítja, hogy a dinár euróhoz viszonyított árfolyama nincs és nem is lesz veszélyben.

Tiszta pszichológia: Ha bejelentik, hogy hiány van, méginkább megnő a kereslet

– Tény, hogy az elmúlt napokban tapasztalható volt hiány, de ez nem devizatartalékok országos hiányának a következménye, hanem kizárólag a lakosság rövid idő alatt megnövekedett keresletének az eredménye.

[TS_Poll id=”84″]

A pénzváltók korlátozott napi mennyiségekkel rendelkeznek, így amikor a kereslet hirtelen megugrik – ahogyan most is történt –, előfordul, hogy egyes értékesítési pontok ideiglenesen kifogynak az euróból– magyarázta Vladimir Vasić banki tanácsadó a Danas napilapnak.

Szerinte a fokozott keresletnek több oka is van: a Szerbiai Kőolajipari Vállalat körüli bizonytalanság egyes embereket arra késztet, hogy devizatartalékkal biztosítsák magukat, noha erre nem volt szükség.

A másik ok a médiajelentések és a közösségi hálózatok pszichológiai hatása – amikor felröppen egy hír egy „esetleges hiányról”, az a keresletet önmagát sokszorozza meg.
Harmadrészt pedig itt van a szezonális tényező: az év vége felé hagyományosan megnő a deviza iránti igény az utazások és a külföldi kifizetések miatt.

Vasić szavai szerint ez inkább a megnövekedett kereslet rövid távú „logisztikai hatása”, és nem valamiféle alapvető kockázat mutatója. A szakértők szerint a média indokolatlan pánikkeltése hatalmas kárt okoz, a gazdaságnak, s egyesek szerint ez árulásnak minősül.

Veljko Mijušković, a Belgrádi Közgazdasági Kar professzora általában a rezsimhű médiában és podcastekben jelenik meg. Szerbián az Euronews is ilyennek számít

Veljko Mijušković, a Belgrádi Közgazdasági Kar professzora általában a rezsimhű médiában és podcastekben jelenik meg. Szerbián az Euronews is többé-kevésbé ilyennek számít (Forrás: YouTube, Euronews)

Veljko Mijušković, a Belgrádi Közgazdasági Kar professzora – aki általában a kormányközeli csatornákon és podcastekben tűnik fel – elmondta, hogy hamarosan megérkeznek a vendégmunkások is, akik nagyobb mennyiségű eurót hoznak magukkal: így a hiány kiegyenlítődik, visszaáll az egyensúly, lenyugszik a piac és az emberek is.





HOZZÁSZÓLÁS : Facebook

Magyarország

B.A. Balkanac

Balkanac

Szerbia

Horvátország

Bosznia

Montenegró

Koszovó

Szlovákia

Románia

BALK Magazin
.
sitemap