Bosznia
Plenković mint a villám: hol itt csap le, hol ottZijad Krnjić aknamunkája miatt meghiúsult a gradiškai határátkelő megnyitása
Rendkívül sűrű diplomáciai időszakon van túl a horvát kormányfő, aki legutóbb Banja Lukában tűnt fel – demonstratív látogatása, és a hivatalosan még meg sem nyitott határátkelő igénybevétele egyértelmű üzenetet küld Szarajevónak a horvát külpolitika új irányairól
A horvát miniszterelnök igencsak mozgalmas időszakot él: az elmúlt időszakban kétszer is járt Olaszországban – egyszer Giorgia Meloni olasz miniszterelnöknél, egyszer a Szentatyánál -, megjárta Franciaországot és Németországot, a németektől 44 Leopard 2A8 tankot szerzett be csütörtökön pedig Banja Lukát, a bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság „fővárosában” jelent meg.
Ez utóbbi meglehetősen cifra történet, mert lényegében válaszlépésként értelmezhető arra, hogy a bosnyák-muzulmán többségű föderáció képviselője kedden megtorpedózta az új, Nova Gradiška-i határátkelőhely átadási ceremóniáját. Ez a legrosszabbkor történt, karácsony és újév előtt, amikor Gradiškában általában közlekedési kollapszus van.
Zijad ismét botot dugott a küllők közé
Az Indirekt Adózási Hatóság (Uprava za indirektno oporezivanje, UIO), ahogy a Vámhivatalt Bosznia-Hercegovinában nevezik, igazgatótanácsának keddi ülésén a testület tagjai nem jutottak megállapodásra a belső szervezeti szabálykönyv módosításairól, így nem teljesültek az új határátkelő, amelynek megnyitására évek óta vártak, vámellenőrzési rendszerének hivatalos előfeltételei.
A Bosznia-Hercegovina szerb származású pénzügyminisztere, Srđan Amidžić Banja Lukában újságíróknak elmondta, hogy a bosnyák Zijad Krnjić, akit az UNO igazgatósági szakértőjeként neveztek ki a Föderáció nevében, ismét megakadályozta a határátkelőhely megnyitását Bosznia-Hercegovina és Horvátország határán.

Az új határátkelő, amelynek a megnyitása bizonytalan volt, és még most is várat magára (Forrás: Screenshot, Euronews)
Krnjić ahhoz a feltételhez kötötte beleegyezését, hogy egyúttal döntést hoznak azon együtthatók megváltoztatásáról is, amelyek alapján az UNO által begyűjtött ÁFA összegeket osztják el.
Krnjić azt állítja, hogy a Föderációt eddig több mint 50 millió euróval károsították meg az igazságtalan elosztás miatt, és azzal vádolta Amidžić pénzügyminisztert, hogy szándékosan akadályozta a probléma megvitatását, vagyis az együtthatók megváltoztatását.
Az ügy érdekessége, hogy Krnjić lépésétől elhatárolódott Nermin Nikšić, a Föderáció miniszterelnöke, a boszniai Szociáldemokrata Párt elnöke is, aki „úgynevezett szakértőnek” nevezete Zijadunkat.
Plenković tüntetőleg az új határátkelőhelyet vette igénybe utazásához
Bár eredetileg azt tervezték, hogy a horvát miniszterelnök és Bosznia-Hercegovina minisztertanácsának elnöke, Borjana Krišto csütörtökön hivatalosan is megnyitja az új határátkelőhelyet Horvátország és Bosznia-Hercegovina közötti Gradiškában, erre azonban Zijad Krnjić aknamunkája miatt nem került sor.
A boszniai sajtó nem említi az etnikai identitását, ami Boszniában általában szokatlan — ha valaki egyértelműen szerb vagy horvát, azt a média rendszerint jelzi. A Krnjić vezetéknév többségében a horvátoknál fordul elő, főleg Bosznia-Hercegovina és Horvátország határvidékén, ritkábban a bosnyákok esetében is használatos, a vezetéknév tehát nem kizárólag bosnyák, hanem vegyesen jelenik meg a térségben.
A Zijad név kizárólag bosnyák/muszlim körökben használatos Boszniában. A szerbeknél és a horvátoknál gyakorlatilag nem fordul elő, ami erős jelzés ugyan, de önmagában nem bizonyíték.
Ilyenkor érdemes megnézni a politikai kapcsolatrendszert (pl. mely pártok támogatták), ami Boszniában gyakran árulkodó.
Zijad Krnjić az Indirekt Adózási Hatóság (UIO) igazgató bizottságának a tagja a Föderáció kvótájából. A Föderációból három nép közül delegál tagokat, de őt az Avaz napilap szerint Fadil Novalić nevezte ki, aki a SDA (bosnyák nemzeti párt) miniszterelnöke volt. Ez egyértelmű jelzés.
További árulkodó jel, hogy a boszniai sajtó szerint a szerb (SNSD) és horvát (HDZ BiH) pártok kritizálják, ez tipikusan akkor történik meg, amikor valaki bosnyák politikai háttérrel kerül pozícióba.
Krnjić tehát vagy vegyesházasságból (ami valószínűbb), vagy tisztán bosnyák családból származik, de miután a bosnyák nemzeti párt megbízottja, így a bosnyák érdekeket képviseli, tehát lehet őt bosnyák szakértőnek/politikusnak tekinteni.
Ennek ellenére a miniszterelnök hivatalosan is ellátogatott a határátkelőhöz. Kifejezte azt a várakozást, hogy a határátkelőhely megnyitásával kapcsolatos „formalitásokat” megoldják, ami megkönnyítené az emberek és áruk mozgását Bosznia-Hercegovinából Horvátországba, majd tovább az EU-ba.
Plenković elmondta, hogy ma szándékosan lépett be Boszniába az új határátkelőn, vagyis Gradiškán keresztül.
– Látni akartam, milyen a helyzet. Ez lesz a legnagyobb határátkelőhely BiH és Horvátország között – hangsúlyozta Plenković, amint ezt a Republika Srpska Televíziója jelentette.
A miniszterelnök csütörtökön Banja Lukában találkozott a boszniai szerb közigazgatású város horvát püspökével, Mons. Željko Majićtyal és megtekintette a Marija Zvijezda apátság kincstárában található szakrális művészeti kiállítást.
Ugyanakkor részt vett a Petrićevacban található Diák- és Kulturális Pasztoriális Központ alapkövének letétele alkalmából rendezett ceremónián, Banja Luka közelében. Az eseményen megjelent a boszniai Szerb Köztársaság informális vezetője, Milorad Dodik, valamint Banja Luka polgármestere, Draško Stanivuković is.
A horvát miniszterelnök alkalmi beszédében rámutatott, hogy ez a látogatás „együttműködés és tisztelet üzenetét” küldi Majić püspöknek és minden hívőnek, valamint Bosznia-Hercegovinának, amelyet szomszédos és barátságos országnak nevezett.
Mindenféle üzenetek
A horvát kormányfő beszédében több üzenetet is megfogalmazott úgy a Föderáció, mint a Szerb Köztársaság felé.
– A nemrég lezajlott három nagy külpolitikai látogatásunk során – XIV. Leó pápánl, a francia elnöknél és a német kancellárnál – igyekeztünk támogatni Bosznia-Hercegovinát is. Ezzel is bizonyítva, hogy mindig szem előtt tartjuk Bosznia-Hercegovina érdekeit és európai útjának felgyorsítása iránti elkötelezettségünket – mondta Plenković.
Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a horvát kormány továbbra is ugyanezt teszi, mert úgy tartja, hogy Horvátország felelőssége is, hogy kiálljon minden állampolgára, de mindhárom bosznia-hercegovinai államalkotó nemzet jólétéért is.
– Természetesen mindig különös gondot fordítunk a boszniai horvátok érdekeire, mert ez egyben alkotmányos kötelezettségünk is – jegyezte meg a horvát miniszterelnök.
Hozzátette, hogy a Diákközpont építésének támogatásával Horvátország felelősséget mutat a Republika Srpskában élő horvátok iránt. Kijelentette, hogy Horvátország „erősen támogatja az összes ott élő nemzeti kisebbséget, és így természetesen a szerb nemzeti kisebbség projektjeit is.
– Azt szeretnénk, hogy mindenki, aki Horvátországban él, jól érezze magát, és képes legyen ápolni saját kultúráját, identitását, szokásait és vallását – mutatott rá.
Mindazonáltal, véleményünk szerint a legfontosabb az a burkolt üzenet volt, amit Szarajevó felé intézett Banja Lukában való megjelenésével.
Mindenki számára világos, hogy a Zágráb és Banja Luka közötti, az eddiginél erőteljesebb együttműködés igen kellemetlen perceket szerezhet a bosnyák/muzulmán félnek.
Ez jelenleg még csak figyelmeztetés, de ha Szarajevó továbbra is feszíti a húrt, a konkrét következmények nem váratnak sokáig magukra.
