Újabb földgáz-lelőhely az Adrián

Most már csak a foci VB-t kellene megnyerni

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Az Észak-Adria kitermelési mezőn végzett fúrás részeként az INA megerősítette az új földgázkészleteket, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak ennek az energiaforrásnak a hazai kitermeléséhez – jelentette be szerdán a vállalat. A közlemény szerint, a Crosco fúróplatformja, a Labin két új fejlesztési kutat fúrt le a meglévő IKA-A platformról.

Földgáz-mezők az Adrián

Az IKA A-1 R DIR furatának beüzemeltetése befejeződött, és december elején megkezdődtek a tesztek, amelyek során hidrodinamikai méréseket végeznek és meghatározzák a tényleges termelési potenciált.

A teszttermelés két hónappal a tervezett idő előtt kezdődött, a napi termelés 120 000 köbméter földgázt tett ki, ami megerősítette, hogy az IKA A-1 R DIR Horvátország második legtermelékenyebb gázfurata.

A tesztelés során előállított gázt a meglévő termelési rendszeren keresztül a horvát energetikai hálózatba juttatják.

Az előrejelzések szerint az új földgáz tartalékok lehetővé teszik majd, hogy az ország szükségleteinek mintegy negyede helyett, a közeljövőben 40 százalékát tudják hazai forrásból kielégíteni (Forrás: INA)

A becslések szerint a tartalékok körülbelül 220 millió köbméter földgázra tehetők, ami körülbelül 1,3 millió hordó olajekvivalensnek felel meg. (Hogy jobban képben legyünk, Kazahsztán napi olajtermelése olyan 1,8 millió hordó.)

Az INA Olaj- és Gázkutatási és Termelési Műveleti igazgatója, Josip Bubnić rámutatott, hogy az északi Adriai-tengeren történő fúrás olyan projekt, amely jelentősen hozzájárulhat a horvát földgáztermeléshez.

– A hazai erőforrások fejlesztésére irányuló beruházások fontosak az energiapiac globális változásainak időszakában. A projekt tükrözi az INA folyamatos tevékenységét, amelyek a hazai termelési kapacitás növelésére irányul – mondta Bubnić a horvát nemzeti hírügynökségnek, a HINA-nak.

Jelenleg a második furaton, az IKA A-4 R DIR-en folyik a munka, amely a közeljövőben ér véget, hogy valószínűleg 2026 első negyedévében kezdjék meg a kitermelést.

Az előrejelzések szerint az új földgáz tartalékok lehetővé teszik majd, hogy az ország szükségleteinek mintegy negyede helyett, a közeljövőben ennek 40 százalékát tudják hazai forrásból kielégíteni.

A dél-adriai olajkincs legendája

Egyik régebbi keletű kocsmai heccelődés értelmében – azokból az időkből, amikor még jártam kocsmába – a horvát nemzet teljes boldogságához két dologra van szükséges: hogy kőolajat találjanak az Adria alatt, és hogy megnyerjék a foci vb-t.

Az Adriai-tenger horvát részén végzett kutatás még Jugoszlávia idejére nyúlik vissza, pontosabban 1966-ra, amikor engedélyt adtak az Adriai-tengeren végzett kutatásra.

Az engedélyt 17 településre adták ki az egész horvát tengerpart mentén, Umagtól Spliten és Bračon át Dubrovnikig.

Kapcsolódó cikk

Megkezdődött az Ivana D tengeri gázfurat szanálása, a Greenpeace háborog

Az első és azóta is legnagyobb gázmezőt, az Ivanát, 1973-ban fedezték fel.

1982-ben a Chevron, Texaco, Agip és Hispanoil, a világ legnagyobb olajtársaságai, szerződést írtak alá az INA-val a középső és dél Adriai-tenger közös feltárására, amelynek értéke 170 millió dollár volt. (Ma ez majdnem fél milliárd dollárnak felelne meg.)

Akkoriban nem találtak kereskedelmi szempontból fenntartható forrásokat, ezért a kutatást 1987-ben megszüntették. Ide tartozik, hogy az olaj ára akkor jóval alacsonyabb volt, mint ma, hordónként 15 és 35 dollár között mozgott.

A 2011-es olajárak jelentős emelkedése miatt felmerültek az ötletek az Adriai-tengeri olajkutatásáról. A technológia a 80-as évek óta fejlődött, az ár emelkedett, így a kereskedelmi szempontból érdektelen leletek is jövedelmezővé váltak.

A norvég Spectrum cég 2013 szeptemberében kezdte meg a horvát oldal alatti felszín 2D képalkotását. A feltérképezés költségeit 12 millió dollárra becsülték.

A következő évben megalakult a Szénhidrogén Ügynökség, és a gazdasági minisztérium, amelyet akkor Ivan Vrdoljak vezetett, pályázatot hirdetett szeizmikus kutatásra, azaz feltáró kutak fúrására. A minisztérium és a Szénhidrogén Ügynökség akkori közleményei szerint, ez hatalmas érdeklődés volt a globális olajvállalatok részéről.

Az egyébként megveszekedett magyarellenességéről emlékezetes Vrdoljak – valamelyik ügyes magyar gyerek elszerette a babáját, vagy kapott egy-két pofont Jóskától, Pistától az eszéki Rétfalu valamelyik csapszékében, ki tudja ennek valós okát? – annakidején annak a derűlátó véleményének adott hangot, hogy „Horvátország már a közeljövőben gázexportőrré válhat”.

A Data Room titkai

Érdekességként megemlítjük, hogy annak idején a norvég Spektrum és a korábbi INA kutatások alapján, amelyeket 1970 és 1990 között gyűjtöttek, és az úgynevezett Adatszobában – Data Room – tároltak, ahol a tengeri és szárazföldi geológiai adatok találhatók.

Az adatokhoz való hozzáférési díj 5000 euró, ami 16 órát biztosít a számítógéppel ellátott adatteremben.

Ez nem elég ahhoz, hogy az érdeklődő fél minden szükséges adatot megjegyezzen a kutatáshoz, mivel fényképek készítése vagy az adatok másolása szigorúan tilos. Viszont arra bőven elég, hogy értékeljék az adatok vásárlásának jövedelmezőségét. Ezekért kilométerenként 100–500 eurót kérnek, míg a létező, feltárt kutak adatai 1000 euróba kerülnek.

De 2013-ban az olaj ára hirtelen visszaesett, hordónként 110 dollárról 60 dollárra. Ezzel a befektetők érdeklődése is elillant.

Ugyanakkor Horvátországban, de Európában is a zöldek nagy ellenállást mutattak az Adriai-tengeren történő olajkutatás ellen. Még Bécsben is tüntettek ellene, és három nemzetközi petíciót indítottak a feltáró fúrások megakadályozására.

Persze ez úgy hülyeség ahogy van, mert az olasz oldalon egymást érik a tengeri platformok, de még az albánok is kőolajat és földgázt termelnék az Otrantói-szorosnál, úgy, hogy a pár horvát létesítmény már igazán nem oszt és nem szoroz, de ilyenek voltak a divatok.

Szinte biztosra vehető, hogy valamicske szénhidrogén akad a dél-adriai partoknál is, s valószínűnek tűnik, hogy a jelenlegi geopolitikai és energetikai helyzetben valaki megkockáztatja a beruházást.

Most már csak azt a fránya foci vb-t kellene ügyesen megnyerni.