ÚJRACSOMAGOLÁS: a MOL veheti meg a NIS 11,3 százalékát

A tárgyalások Orbán Viktor washingtoni látogatása után vettek új lendületet

Intenzív tárgyalások folynak a szerb olajipari részvények egy részének eladásáról, és a jelenlegi állás szerint a válság november 25-ig megoldódhat. Valójában a tulajdonosi struktúra újracsomagolása folyik, amiből Magyarország is kiveszi a részét. Az oroszok bíznak a magyar MOL-ban, azaz Orbán Viktor miniszterelnökben, és a jelenlegi terv szerint a magyarok lehetnek a vevők a NIS részvényeinek 11,3 százalékára.

A belgrádi NIN hetilap értesülései szerint ennek a tervnek a pontosítására november közepén kerülhet sor, amikor egy moszkvai küldöttségnek kellene Budapestre érkeznie. Az oroszok azonban nem teszik az összes zsetont a potenciális magyar partnerre, miután az Arab Emírségekkel is folynak a tárgyalások.

Az oroszok úgy vélik, hogy a NIS tulajdonosi struktúrájából való kilépési szándék önmagában elegendő ahhoz, hogy az Egyesült Államok Idegen Vagyont Ellenőrző Hivatala (OFAC) a jövő héten felfüggessze a szankciókat.

Az amerikaiak támogatják a magyarok belépését

A moszkvai küldöttek és a belgrádi hatóságok közötti első találkozók és a meglehetősen lassú tárgyalások után, körülbelül két héttel ezelőtt, az oroszok és a potenciális vevők közötti egyeztetések drasztikusan felgyorsultak, ami alapján az oroszok az amerikai OFAC-hoz fordultak az engedély meghosszabbításáért.

A hivatalos kérelem előtt Moszkva már pozitív jelzéseket kapott az amerikai hatóságoktól, miszerint a magyarok belépését a tulajdonosi struktúrába Washington támogatja és elfogadhatónak tartja.

Kapcsolódó cikk

Fordított diverzifikáció, Szerbia Magyarországon keresztül juthat orosz kőolajhoz

Az, hogy a magyarok valóban megveszik-e a NIS részvényeinek 11,3 százalékát, még nem teljesen eldöntött tény, mert a tárgyalások még folyamatban vannak. A NIN tudomása szerint az oroszok úgy vélik – és elvi visszajelzést is kaptak –, hogy az az üzenet, miszerint készek lemondani a tulajdon egy részéről, és hogy komoly tárgyalások folynak, elegendő a szankciók bizonyos időre történő feloldásához.

Azt az elkövetkező hónapok mutatják majd meg, hogy a fennmaradó tulajdonrészt az oroszok valamikor eladják-e, ahogy Moszkva arról biztosította az OFAC-ot, vagy csak időt nyernek egy szélesebb körű megállapodásig Oroszország és Amerika között.

Diplomáciai körökben megjelent nem hivatalos jelentések szerint a Kreml úgy véli, hogy az ukrajnai háború 2026 tavaszán véget érhet, ezért nem állnak készen olyan engedményekre, amelyekre jelenleg nincs szükségük. Ha azonban az orosz fél valóban azt kívánja tenni, amit amerikai partnereinek ígér, és a többségi rész eladása folytatódik, az oroszok az Abu-Dzabiból származó sejket tartják a következő vevőnek.

Ez az utalás MBZ sejkre, azaz Mohamed bin Zayed Al Nahyanra, az Egyesült Arab Emírségek elnökére és Abu-Dzabi uralkodójára vonatkozik. MBZ sejk rendszeresen egyeztet Vlagyimir Putyinnal, ennek köszönhetően az Emírségek és Oroszország között jelentős kereskedelmi és befektetési együttműködés zajlik, különösen az energiaipar, a mezőgazdaság és a turizmus területén.

MBZ sejk szoros kapcsolatokat ápol Aleksandar Vučić szerb elnökkel is.

A MOL beszáll a tulajdonosi struktúrába

A magyar MOL a részvényeknek azt a 11,3 százalékát kapná, amelyet szeptember közepén a szentpétervári Intelligence”részvénytársaság ingyenesen vett át a Gazpromtól. Ez a részvénytársaság a Gazprom Csoport tagja, és Vszevold Sztanyiszlavovics Vorobjov vezetése alatt áll. A részvények tulajdonjogát, és ezáltal a NIS tulajdonosi szerkezetét is a szeptemberi megállapodás változtatta meg, mielőtt a NIS az év eleje óta hetedszer kérte a szankciók bevezetésének elhalasztását.

Bár korábban mindenféle lehetőségről folytak megbeszélések, az orosz-magyar tárgyalások drasztikus felgyorsulása Orbán Viktor miniszterelnök amerikai látogatása után következett be. Donald Trump biztosítékai, miszerint Magyarország legalább egy évig mentesül az orosz olajra kivetett amerikai szankciók alól, megváltoztatták a lehetőségeket, de nem teljesen.

Orbán november 7-én beszélt Trumppal, és addig nem adott zöld utat az NIS-szel kapcsolatos orosz ajánlatra, mert úgy vélte, hogy az ilyen nagyszabású tranzakciók károsak lehetnek a számára legfontosabb, 2026 tavaszán várható parlamenti választások előtt.

De miután Trump garanciát vállalt arra, hogy Magyarországnak nem lesznek gondjai az olajszállítmányokkal, amíg ő vezeti az Egyesült Államokat, és így Magyarországon a közüzemi és egyéb szolgáltatások árai sem emelkednek, Orbánnak szélesebb lehetőségei nyíltak arra, hogy eleget tegyen Oroszországnak és Szerbiának.

Az USA garanciái és támogatása ellenére azonban a magyar miniszterelnök nem teljesen nyugodt a választási eredményekkel kapcsolatban. A korábbi közvélemény-kutatásokban Orbán versenytársa, Magyar Péter és a Tisza párt jelentős előnyre tett szert, neki pedig teljesen más a külpolitikája, mint Orbánnak, főleg ami az Európai Unióhoz való hozzáállást jelenti.

A napokban tárgyalnak

Hogy a MOL megvásárolhatja-e a részvényeket, az a hónap közepén, egészen pontosan a napokban derül ki. Nem hivatalos értesülések szerint az orosz és magyar képviselők találkozójára november 15-én, szombaton kerül sor. (Miközben Zoran Milanović horvát elnök is Magyarországon lebzsel.)

Ha a MOL valóban megszerzi a NIS részvényeket, akkor a három tulajdonos: a szerb állam (29,87 százalék), a kisrészvényesek (13,9 százalék) és a magyarok (11,3 százalék) többségi részesedéssel (55,07 százalék) rendelkezik majd a NIS-ben, szemben a Gazpromneft 44,93 százalékával.

Ez azonban csak kozmetikázás, és az teljesen egyértelmű, hogy a megújult tulajdonosi struktúrában is az oroszoké lesz az utolsó szó – de ezt csak mi tesszük hozzá, de kik vagyunk mi, hogy ilyen megállapításra ragadtassuk magunkat?

Mindenesetre a NIN is hasonló kérdést fogalmazott meg, a belgrádi hetilap szerint ugyanis nem világos, hogy az új tulajdonosi szerkezet a jelenlegi vezetésben is változást jelent-e, mert nem teljesen ismert, hogy az oroszok valójában milyen üzletet kötnek, és melyek az igazi szándékaik. A belgrádi hetilap szerint az egyetlen biztos dolognak az tűnik, hogy a tulajdonosi szerkezet „újracsomagolása” elegendő garanciát jelent az amerikaiak számára a szankciók felfüggesztésére. Szerintünk viszont nem, de ez majd kiderül.

A megállapodás közeledtét a szerbiai belföldi feszültségek enyhülése is mutatja, az utóbbi napokban ugyanis szó sem esett az olajszármazékok importjának szükségességéről, amelyet eddig gyakran emlegetett az állami vezetés, ami alatt személy szerint Vučić elnököt kell érteni. A NIN azt várja, hogy ha Orbánt amerikai garanciákkal sikerül „megszabadítani a félelmeitől”, akkor a tulajdonosi struktúrába történő belépés a Magyarországot Pancsovával összekötő olajvezeték építésének felgyorsítását vonja maga után, amit mi korábban a BALK-on „fordított diverzifikációnak” neveztünk.

Kapcsolódó cikk

PÉNZ ÉS PUSKA: A szerbek olcsó hitelt kapnak az Emírségektől, miközben fegyverrel csencselnek velük

A NIN diplomáciai struktúrákban jártas, jól informált forrása szerint az egész munkának akkor van értelme, ha a vezeték a következő évben elkészül. Ellenkező esetben – feltéve, hogy az oroszok nem folytatják a NIS eladását (MBZ sejk felé), és nemzetközi szinten nem történnek változások az orosz tőke elleni szankciók terén – az amerikaiak legközelebb, a mostani feltételek lejárta után, visszavonják az összes most kinyilvánított jó szándékukat. És nem lesz apelláta.

Kitérőként megjegyezzük, hogy néhány év múlva, amikor valószínűleg ismét a demokraták veszik át a Fehér Házat, vagy ha a Fidesz jövőre nem nyeri meg a választásokat, a NIS körüli alkunak túl sok értelme nem lesz, mert a Magyarországnak – egészen pontosan az Orbánnak nyújtott amerikai garanciák – érvényüket veszítik, és jöhet a következő „újracsomagolás”, ezért az oroszok számára biztosabb megoldást jelentene MBZ sejk, elvégre ő egy uralkodó, nem csak egy miniszterelnök.

A NIN diplomáciai körökből úgy értesült, hogy komoly problémák voltak a Transnaftában (szerb Vezetékes Kőolajszállítási Részvénytársaság), miután az elmúlt években több szerb illetékes is ellenezte a Magyarországról induló olajvezeték építésének projektjét.

– Így veszett el az idő, és a lehetőség is arra, hogy mindent könnyen megoldjanak – mondta a NIN informátora, ami teljesen egybevág a szerb elnök álláspontjával, miszerint Szerbiának semmiféle gondja nem lenne, ha a magyar-szerb vezeték létezne, de mint tudjuk, nem létezik, ezen kár is rugózni. Ezt csak azért érdemes fejben tartani, hogy a szerb oldalon sem lelkesedett mindenki a „fordított diverzifikációért”.

Jól járhat-e a MOL?

Ha tényleges részvényeladás történik, és nem valamilyen belső megállapodás az oroszok és a magyarok között, ebbe Moszkva valószínűleg nem túl nagy lelkesedéssel megy bele. A helyzet az, hogy az oroszok nem akarják eladni a szerb olajcéget, és nem is akarnak teljesen kiszállni a tulajdonosi körből, ahogy nem akarnak komolyabb tranzakciót sem kötni a szerb állammal.

Az eladás halogatásának oka biztosan nem gazdasági, mivel a NIS nem hoz bevételt. A NIN korábban azt írta, hogy az egyik ok a NIS 2005-től kezdődő „papírmunkája”, az oroszok ugyanis a feltételezések szerint egyszerűen nem akarják, hogy bárki is betekintést nyerjen abba, hogy kihez került az összes pénz, amit a NIS-en keresztül folyattak át mind belföldön, mind külföldön.

De ez csak az egyik ok, politikai és geostratégiai vonatkozások is szerepet játszanak. Az olajszármazékok és a gáz, amelyek a Balkánon és Európában alárendelt helyzetben tartják az államot, mindig fontos tényezőnek számítanak. Különösen egy olyan országban, mint Szerbia, ahol a polgárok szimpatizálnak Oroszországgal és az orosz politikával.

Hogy a NIS orosz szempontból nem gazdasági kérdés, azt az is magyarázza, hogy a cég jelenlegi vezetéséből egyetlen orosz tag sem vett részt a szerbiai olajiparról szóló belgrádi tárgyalásokon, és az sem ismert, hogy közülük hányat tájékoztattak a honfitársaik a tárgyalások tartalmáról és előrehaladásáról.

A fő üzeneteket Alekszandr Gyukov, a Gazpromneft igazgatója és Pavel Szorokin, energiaügyi miniszterhelyettes továbbítja. Bár magát a magyarokkal folytatott találkozót továbbra is titokban tartják, feltételezhető, hogy orosz részről ők ketten lesznek a fő küldöttek a budapesti tárgyalásokon is.

Kapcsolódó cikk

POLITIKAI CICAHARC: Az orosz külügyi szóvivő nekirontott a brit külügyminiszternek

A magyar MOL a belgrádi hatóságok számára a jelen körülmények között megfelelő partnernek számít, miután az oroszok teljes mértékben kizárták a szerb kormánynak azt a javaslatát, hogy a vevő a görög Hellenic Energy (korábban „Hellenic Petroleum”) legyen. Az egyik ok a britekkel ápolt szoros kapcsolat, és itt a NIN Szpirosz Laciszt említi, aki Janisz Lacis milliárdos fia, és aki a POIX Investments tulajdonosaként 45,47 százalékos részesedéssel rendelkezik a Hellenic Energy-ben.

Az ellenszenv abból ered, hogy az oroszok, illetve a jelenlegi orosz vezetés, zsigerből gyűlöli a briteket, meggyőződésük szerint ugyanis minden rossz tőlük származik. Erre utal Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő 2022-es Facebook-bejegyzése, miszerint „ha a Balkán történelmében létezett bármi is, ami a puskapornál és a gránátoknál pusztítóbb erejű lehetett, és halálosabb volt, mint a pestis, akkor az tiszta angolsággal beszélt”. Erről a szerbek valószínűleg megfeledkeztek, amikor a görög olajcéget ajánlották partnerként.

A NIS-nek vannak benzinkútjai Romániában, Bulgáriában és Bosznia-Hercegovinában, és ezek a vállalatok mind beszüntették működésüket a szankciók bevezetése óta. Romániában összesen 19, Bosznia-Hercegovinában 42, Bulgáriában pedig 23 benzinkút szűnt meg működni. Számláikat zárolták, és az üzemanyag-szállítást leállították.

Nyilvánosan elérhető adatok szerint a veszteség ebben a három országban eddig körülbelül 250 millió euró volt. Romániában a NIS 160, Bulgáriában pedig 90 millió eurós mínuszt könyvelt el.

Becslések szerint a jelenlegi üzleti blokkolás Romániában és Bulgáriában 30–35 millió eurós, Bosznia-Hercegovinában pedig akár 50 millió eurós veszteséget is jelenthet. A régi és az új veszteségekkel együtt a NIS üzleti hiánya körülbelül 350–360 millió euró lehet. Ezt a veszteséget a tulajdonosok osztják meg, mindegyikük a tulajdonosi struktúrában való részesedés arányában.

Vajon ebbe az osztozkodásba visszamenőleg bevonják-e a MOL-t is? Mert akkor nem biztos, hogy jó ötlet a kilencvenedik percben beszállni egy vesztes meccsbe, főleg, hogy ha a szerbek a görögöket, az oroszok pedig az Emírségeket tartják kívánatosabb partnernek. És ha csak újracsomagolásról van szó. Arról nem is beszélve, hogy a korábbi álláspontok szerint az amerikaiak nem akartak oroszokat látni a NIS-ben, ami további súlyosbító körülmény.