Bosznia orosz gázzal fűt az ottani horvátok politikai ambíciói miatt

Gázpolitika boszniai módra: miért nem halad a Déli Gázösszeköttetés?

A görög fővárosban, Athénban tartották meg a Transzatlanti Energetikai Partnerség (P-TEC) miniszteri találkozóját, amelynek margóján sor került egy egyeztetésre is Vedran Lakić, Bosznia-Hercegovina szövetségi energia-, bányászati és ipari minisztere, Ante Šušnjar, horvát gazdasági miniszter, valamint két magas rangú amerikai tisztségviselő – Chris Wright, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere és Doug Burgum, belügyminiszter és a National Energy Dominance Council elnöke részvételével. A találkozóhoz telefonon kapcsolódott Elmedin Konaković, Bosznia-Hercegovina külügyminisztere is.

Holnap és tegnap viszonya

Mint az ilyen eseményeken rendszerint történni szokott, a boszniai tisztségviselők ezúttal is ugyanazt ígérték meg, amit az elmúlt két és fél év során többször is: hogy a Déli Gázösszeköttetés (Južna interkonekcija) projektje „holnap” elindul.

Ennek alapján a Föderáció valójában a „holnapban él”, miközben a Déli Gázösszeköttetés a „tegnapban” rekedt meg.

A Déli Gázösszeköttetés projektjének balkáni módra történő elhúzódása azt az üzenetet hordozza magában, hogy Bosznia-Hercegovina bosnyák–horvát entitásának, vagyis a Föderációnak (FBiH) vezetése immár több mint két éve folyamatosan ígéri a projekt elindítását – de ez mindig „holnap” történik meg.

Ante Šušnjar, horvát gazdasági miniszter a P-TEC üzleti fórumon hangsúlyozta a déli gázösszeköttetés fontosságát, amely Bosznia-Hercegovina új ellátási útvonalát jelenti, és szerinte a regionális szolidaritás és stratégiai együttműködés szimbólumaként szolgál. Hozzátette, hogy a Három Tenger Kezdeményezés és a P-TEC közötti partnerség ezt a jövőképét konkrét projektek és beruházások formájában valósítja meg a régióban (Forrás: Screenshot, X platform)

Az athéni találkozó résztvevői emlékeztettek rá, hogy Antony Blinken volt amerikai külügyminiszter korábban két alkalommal is figyelmeztette a boszniai vezetőket, akik mindkétszer megerősítették: a projekt indulása „holnap” várható. Ez a „holnap” azonban már két és fél éve tart.

Ezzel szemben a projekt valójában a „tegnapban” létezik, vagyis megrekedt, nem halad, és érdemi intézkedés nem történt január óta.

A Južna interkonekcija gázvezetékre vonatkozó törvényt 2025 januárjában ugyan elfogadták, a bizottság tagjait a kantonok áprilisban valóban kijelölték, de a Föderáció kormánya soha nem küldte el ezeket a neveket parlamenti megerősítésre. Így – mutattak rá – a projekt meg sem indulhatott.

Bizottság nélkül pedig nincs urbanisztikai engedély, anélkül viszont a projekt fizikailag nem kezdhető el, ráadásul az eddig megszerzett hozzájárulások is lejártak.

A jelenlegi állapot szerint tehát a projekt 180 kilométeres boszniai része teljesen blokkolt, és az év eleje óta nem történt érdemi előrelépés, hiába ígérték annak felgyorsítását.

Külön aggodalmat jelent, hogy időközben a beruházás értéke elérte a mintegy 180 millió eurót, korábban viszont csak 100 millióba került volna.

Korábbi cikkünk

Bosznia-Hercegovina déli részén megszűnik az orosz függőség

Ante Šušnjar horvát gazdasági miniszter Athénban arról számolt be, hogy a horvátországi szakasz – amely 74 kilométer hosszú – 169 millió euróba fog kerülni, és minden engedély rendelkezésre áll, így a munkálatok akár azonnal megkezdhetők.

Boszniai vélemények szerint a projekt akadályozása mögött nem szakmai, hanem politikai indokok állnak: a Föderáció és a központi vezetés inkább a hazugság útját választotta, semhogy nyíltan szembeszálljon Dragan Čović hercegovinai horvát vezető (HDZ BiH) politikai törekvéseivel – és ennek ára egy jelentősen megdrágult és évekkel eltolódó beruházás lesz.

Feltételezések szerint ha a bizottság összetételét most rögtön jóváhagyná a Föderáció parlamentje, akkor is biztosra vehető, hogy a projekt legkorábban 2029-ben indulhatna el, ezért Bosznia mindaddig orosz gázt vásárol, amely – ahogy az egyik amerikai résztvevő fogalmazott – „orosz malignus befolyás alatt áll”.

A boszniai horvát gázcég koncepciója

A Južna interkonekcija célja, hogy Bosznia-Hercegovina Horvátországon keresztül alternatív gázforráshoz jusson, például a Krk szigeti LNG-terminálon keresztül. A projekt technikai részleteivel nincs gond, viszont politikai vita alakult ki arról, hogy ki irányítsa a vezetéket.

Dragan Čović, a Horvát Demokratikus Közösség bosznia-hercegovinai helytartója és az ottani Horvát Nemzeti Gyűlés (Hrvatski narodni sabor BiH, HNS) azt javasolja, hogy a vezetéket ne a szarajevói BH-Gas kezelje, hanem egy új cég, amelynek székhelye Mostarban lenne, és amelyben a horvátok is képviselve lennének, vagyis főleg ők irányítanának.

A bosznia-hercegovinai horvátok vezetője szerint törvénymódosításra van szükség, de két héten belül leülnek tárgyalni. Dragan Čović ezt április 17-én mondta, a törvényt januárban fogadta el a bosznia-hercegovinai Föderáció parlamentje, lásd a fenti korábbi cikket (Forrás: Screensot)

Felvetésüket azzal indokolják, hogy a jelenlegi szolgáltatóban nincs horvát képviselet, ami szerintük elfogadhatatlan egy ilyen stratégiai infrastruktúra esetében.

A bosnyák politikai vezetés és az amerikai diplomácia ellenzi a projekt blokkolását, és úgy látja, hogy Čović ezzel akadályozza az ország energiafüggetlenségét.

Az amerikai külügyminisztérium közvetlenül és a szarajevói nagykövetség által is nyomást gyakorol Čovićra, hogy ne hátráltassa a projektet, mivel az az orosz gázfüggőség csökkentését szolgálná.

Ráadásul ez Horvátország gazdasági érdeke is, az új gázvezeték ugyanis lehetőséget kínálna a cseppfolyósított, nem orosz gáz szállítására és kereskedelmére Bosznia-Hercegovinában, de az ott élő horvátok számára a Déli Gázösszeköttetés nem gazdasági, hanem inkább politikai kérdés.

A konfliktus a Bosznia-Hercegovina és azon belül a Föderáció szervezeti felépítése miatt alakult ki, mert ha a főleg az amerikai demokraták által támogatott polgári törekvések győznek, akkor az a gyakorlatban majorizációhoz vezethet, annak során pedig a többségi bosnyákok a horvát kisebbség akarata ellenére hoznák meg a döntéseket, pusztán számbeli fölényükre támaszkodva.

A másik lehetőség, hogy Bosznia és a Föderáció a három egyenlő államalkotó nemzet uniója lesz/marad, ennek viszont meg kell megmutatkoznia az állami vállalatok irányításában is.

Kapcsolódó cikk

Mi lesz a horvát gázvezeték déli leágazásával?

Ezért nem meglepő, hogy Dragan Čović és a HNS a térség kulcsfontosságú energetikai ütőerét saját politikai ellenőrzése alá próbálják vonni, így még sokáig fennmarad a kettőség, amely szerint Horvátország határozottan támogatja Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborúban, miközben a boszniai horvát nemzettársak Oroszország malmára hajtják a vizet a Déli Gázösszeköttetés akadályozásával.

Ne legyenek illúzióink, nem ezen múlik, hogy ki győz Ukrajnában, de azért az elvek, azok elvek, amelyek a horvát népesség esetében nem egységesek, a zágrábi irányelvek ugyanis a jelek szerint nem vonatkoznak a szomszédos Bosznia-Hercegovinában élő nemzettársakra, akikre jelentős felelősség hárul a Déli Gázösszeköttetés megépítésének elhúzódása, vagy esetleges elmaradása miatt.

A projekt akadályozásával a boszniai horvátok túszként tartják, és Milorad Dodik boszniai szerb vezér karjai közé lökik a Föderációban élő bosnyákokat is, és megnehezítik Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozási törekvéseit, bár egyelőre ezek semmiféle veszélyt nem jelentenek Brüsszelre, Bosznia-Hercegovina ugyanis nem dörömböl az Európai Unió kapuján, mert csak hetedik a csatlakozási listán, amelyen csak Koszovót, Törökországot és Grúziát utasítja maga mögé.