Mi lesz a horvát gázvezeték déli leágazásával?

Bosznia-Hercegovina geoökonómiai helyzete olyan, hogy az országnak csak a török-balkáni vezetékkel van összeköttetése, ez azonban orosz gázt hoz Európába. Az Egyesült Államok és az Európai Unió érdeke ennek a monopóliumnak a megtörése, amerikai szempontból ezért kellene kiépíteni a horvát gázvezeték déli leágazását, Mostar irányában. Ez a fontos energetikai-, külpolitikai és gazdasági projekt megvalósítása azonban nem csak pénzkérdés, a déli gázösszeköttetés (Južna interkonekcija), kapcsán Bosznia-Hercegovina belpolitikai erőviszonyairól is beszélnünk kell. Erre a napokban Anthony Blinken amerikai külügyminiszter hívta fel ismételten a figyelmet, amikor levélben szólította fel a bosznia-hercegovinai politikusokat, hogy állapodjanak meg a projekt végrehajtásáról és irányításáról.

Az elhantolt eb, a leányzó fekvése és egyéb tanmesék

Mint erről már nem egyszer értekeztünk, Bosznia-Hercegovina domináns konfliktusa a bosznia-hercegovinai entitások szövetségének jellege körül folyik. Ha ez polgári lesz, ez a gyakorlatban a horvátok politikai kisebbségbe kerülését eredményezi. A horvát fél – Zágráb aktív támogatásával – ezért a mellett kardoskodik, hogy Bosznia-Hercegovinát, mint a három egyenlő államalkotó nép közösségét alakítsák ki, és tartsák fenn.

Ez a kérdés átterjed az ország állami vállalatainak vezetésével illetve ellenőrzésével kapcsolatos problematikára is. Az állami vállalatok ellenőrzése máshol is, de a Balkánon kifejezetten, első osztályú politikai kérdésnek számít. Bosznia-Hercegovinában, ezeket a cégeket a nemzeti elitek saját „kincsüknek” tekintik, amit a nemzetpolitikai célok és az egyéb érdekmozgalmak projektjeinek megvalósítására használnak fel.

A déli gázhálózati összeköttetés az egyetlen olyan projekt, amely alternatívát jelent a Szerbián keresztül Bosznia-Hercegovinába érkező orosz gázzal szemben (Forrás: Herceg-Bosna)

A hercegovinai horvátok nem meglepő módon, maguknak követelik a kulcsfontosságú gázvezeték bosznia-hercegovinai szakasza feletti ellenőrzést. Ez nem meglepő, ha figyelembe vesszük egyes politikai intézményeik beszüntetését, bankjaik erőszakos felszámolását és a pénzeszközeik rejtélyes eltűnését a páncéltermekből.

Kapcsolódó cikk

NAGYHATALMI JÁTSZMÁK: Amerikai-orosz energiaháború Európáért

Dragan Čović, a bosznia-hercegovinai HDZ elnöke és a hercegovinai horvát politikai testület egyfajta mentőövként látja a gázvezetéket, ami hozzásegítheti őket befolyásuk megőrzéséhez a Föderáción belül.

A bosnyák fél szerint ez zavarja az orosz gáztól való függőség csökkentésére irányuló amerikai projektet.

Szerintük ez egy olyan a forgatókönyv, amely alapján keleten Dodik, délen Čović tartják ellenőrzésük alatt az olaj- és kőolajtermék- vezetékeket, ezzel pedig Bosznia-Hercegovinát személyes érdekeik energetikai túszává teszik.

Az amerikaiak és a déli gázvezeték

Bár az amerikai kormányzat hat hónapon belül kétszer is bírálta Čovićot, amiért saját érdekeit a Föderáció lakóinak érdekei elé helyezte, és követelte, hogy a szarajevói BH-gáz helyett a horvát érdekeltségű posušjei Plinovod Déli Összeköttetés (Južna interkonekcija) vigye tovább a projektet.

Ez az amerikai figyelmeztetés – nyilván bosnyák befolyás alatt – a kettős gazdasági létesítmények létrehozását jelenti, ami veszélyeztetheti Bosznia-Hercegovina Európai Unióba vezető útját.

– Ahogyan létezik a BH Gas, úgy fog létrejönni a Déli Gáz Összekapcsolás is. Ez szintén a szövetségi kormány 100%-os tulajdonát fogja képezni, nekem ebben semmilyen magánérdekem sincs

– válaszolt a bírálatokra Čović.

A bosnyák fél szerint, amennyiben ez a posušjei ügynökség vagy intézmény létrejön, az mindenképpen annak a jele lesz, hogy Bosznia-Hercegovina háromoldalú felosztása megerősödik.

Ugyanakkor „horvát hivatalosan” a posušjei interkonnektor célja egy új ellátási útvonal kialakítása a meglévő és új bosznia-hercegovinai földgázfogyasztók számára, ami a mantra szerint megbízható és diverzifikált földgázellátást biztosít, növelve az ellátás biztonságát.

Mindenkinek megvan a maga baja

A határ túloldalán dúló csatározással szemben a horvát félnek, pontosabban a gázszállítással és ellátással megbízott Plinacro cégnek teljesen földhözragadt gondjai vannak. Nevezetesen az, hogy a horvát gázvezeték déli ága veszteségekkel működik.

Kapcsolódó cikk

Szijjártó programja borult a köd miatt, így Banja Lukába repült először

Miután a horvát tengerparton nincsenek nagy ipari fogyasztók, egyértelmű, hogy a Plinacro abban érdekelt, hogy a bosznia-hercegovinai kereslettel valahogy talpra állítsa a déli ágat.

Ezen felül, a Plinacro tárgyalásokat folytat a montenegrói, albániai és bosznia-hercegovinai működtetőkkel egy közös cég létrehozásával kapcsolatban.

Itt nyilván arra számítanak, hogy a Bosznia-Hercegovinába és a más országokba irányuló kereskedelem az Azerbajdzsánból érkező gázt szállító déli folyosó kiépülése után, a horvát vezeték déli ága nyereségessé, vagy legalábbis lényegesen jövedelmezőbbé válna.

Ugyanakkor a JANAF

Az Adriai Gázvezeték (JANAF) csütörtökön hírül adta, hogy szerdán egyetértési megállapodást kötött a kazahsztáni JSC NC KazMunayGas-szal az olaj és kőolajtermékek szállítása és tárolása területén lehetséges jövőbeli üzleti együttműködésről.

Kapcsolódó cikk

HÁROM TENGER KEZDEMÉNYEZÉS: Az élet piszkos kis történeteket ír

Az hogy mi nem hallottunk róla, nem jelenti azt, hogy a JSC NC KazMunayGas valamilyen jelentéktelen cégecske lenne.

A kazahsztáni olaj- és gázipar nemzeti üzemeltetőjét tisztelhetjük a furcsa nevű cégben, amely évente a kazahsztáni nyersolaj teljes mennyiségének egynegyedét termeli, a teljes szállított nyersolaj több mint felét szállítja, és az ország finomítói kapacitásának 82%-át kezeli.

Több mint 47 000 embert foglalkoztat, és 2022-ben 18,8 milliárd dollár forgalmat valósított meg, miközben 22 millió tonna nyersolajat termelt ki, közel 20 millió tonnát feldolgozott és 75 millió tonna olajat szállított fel és alá világszerte.