A Szerb Világ a Nagy-Szerbia projekt új neve

Egy etno-nacionalista, autoriter világkép rajzolódik ki

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A Nyugat-Balkán geopolitikai stabilitása ismét veszélybe került: Rumen Radev bolgár köztársasági elnök szerint a régiót egy új, burkolt területi terjeszkedés fenyegeti, amelyet a Szerb Világ néven ismertté vált projekt keretében hajtanának végre. Radev kijelentette, hogy Szerbia célja nem más, mint ellenőrzése alá vonni a szomszédos országok – Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Montenegró, Koszovó és Észak-Macedónia – egyes területeit.

Már nem elméleti konstrukció

A bolgár államfő úgy véli, hogy a projekt nem elméleti konstrukció, hanem szervezett politikai törekvés, amelynek végrehajtásához a szerb ortodox egyház szolgál fő eszközként. Figyelmeztetése szerint az EU-nak most cselekednie kell, mielőtt a Szerb Világ – ami a Nagy-Szerbia új neve – destabilizálná az egész régiót.

Kapcsolódó cikk

Az Orosz Külső Hírszerzés “irodát nyitott” Belgrádban

Radev ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy október 26-án Belgrádban megalakult az Orosz Történelmi Társaság szerbiai ága, amelynek vezetője Aleksandar Vulin lett, aki jelenleg az orosz gázt forgalmazó Srbijagas felügyelőbizottságának elnöke.

Vulin korábban belügyminiszter volt (egyebek között), majd a Biztonsági Információs Ügynökség (BIA) élén állt, a szervezet alakuló ülésén kijelentette: Szerbiára olyan államként tekintenek, amely „minden korlátozás nélkül harcol a Szerb Világ békés megteremtéséért”.

A bolgár elnök hangsúlyozta: elérkezett az idő, hogy az európai intézmények komolyan vegyék a Szerb Világ projekt által jelentett biztonságpolitikai fenyegetést.

Kapcsolódó cikk

A dinamikus duó: Milanović és Radev

Radev szerint a Nyugat-Balkán „kritikus ponttá” vált az EU biztonsági térképén, és különösen érzékeny területté Bulgária számára is, hiszen a projekt közvetlen hatással lehet a térség politikai egyensúlyára.

Radev figyelmeztetésének különös súlyt ad, hogy Horvátország, Albánia és Koszovó nemrég katonai együttműködést hozott létre, és ennek kapcsán Bulgária esetleges csatlakozása is felmerült.

A bolgár elnök nyilatkozata tehát nem puszta elővigyázatosság, hanem diplomáciai felszólítás is: az EU ne csupán figyelje, hanem kezelje is a szerb irredentizmus jeleit.

A Szerb Világ születése

A Szerb Világ koncepciója először Aleksandar Vulin szavaiban öltött testet, aki szoros politikai szövetségese Aleksandar Vučić szerb elnöknek.

Bár kezdetben csupán a szerbek közötti szorosabb kulturális egységet hirdette, mára világossá vált, hogy a koncepció politikai befolyásszerzést és területi revíziót is magában hordoz – amihez egyes értelmezések szerint Szerbia Oroszország és egyre inkább Kína segítségét is igénybe kívánja venni.

A projekt egyik korai gyakorlati megnyilvánulása volt az a 2017-es javaslat, amely területcserét vázolt fel Koszovó és Szerbia között, és amelyet Hashim Thaçi koszovói elnök és Aleksandar Vučić már majdnem véglegesített. Bár az EU hivatalosan sosem támogatta az ötletet, abban az időszakban számos nyugati tisztségviselő nyitottnak mutatkozott a terv iránt.

Ez a bátorítás lendületet adott Vučićnak: a „Szerb Világ” vízióját ettől kezdve nem katonai, hanem politikai és ideológiai eszközökkel kezdte érvényesíteni.

Az új koncepció központi célja, hogy a szerbek által lakott közösségeket – Montenegróban, Észak-Macedóniában, Koszovóban és Bosznia-Hercegovinában – politikailag Belgrádhoz igazítsa. Ennek eszközei a helyi szerb pártok, mozgalmak, egyházi hálózatok és médiacsatornák feletti hatalom megszerzése, amivel aztán a Szerbiához lojális politikai identitást próbálják megerősíteni az adott állami kereteken kívül.

AZ EGYHÁZAT IS BEVONJÁK: Nemzeti egyesülést terveznek, a képen Porfirije pátriárka, Aleksandar Vučić szerb államfő és Milorad Dodik, a Szerb Köztársaság (volt) elnöke (Forrás: szerb elnöki Instagram)

Az Összszerb Közgyűlés által elfogadott nyilatkozatok jól tükrözik ezt a politikai irányvonalat: ismételten kimondják például, hogy Koszovó Szerbia szerves része, ezt a szerbiai alkotmány is kiemelt helyen tartalmazza, előírják az állami intézmények számára, hogy kizárólag a „Koszovó és Metohija” megnevezést használják; valamint kijelentik, hogy a boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska) veszélyben van, Montenegróban pedig a szerbeknek arányos politikai képviseletet kell kapniuk.

A Balkán újra mozgásban van

A helyzet hátterét az is súlyosbítja, hogy Szerbia demokratikus mutatói történelmi mélypontra süllyedtek. A Freedom House legutóbbi jelentése szerint az ország 2023-ban súlyos demokratikus hanyatláson ment keresztül, a 2025-ös jelentés 56/100 pontot mutatott, amellyel Szerbia továbbra is a „részben szabad” kategóriába tartozik. A 2023. decemberi és 2024. júniusi választásokat a nemzetközi megfigyelők többsége is szabálytalannak, autoriter befolyásolás alatt állónak tartotta.

Miközben az európai integráció évtizedek óta lassú és inkonzisztens folyamat Szerbia esetében, Vučić ügyesen egyensúlyozott a nyugati gazdasági előnyök és az autoriter stabilitás között. Az Ukrajna elleni orosz háború azonban újraértelmezte az EU-integráció jelentőségét, és Szerbia elnöke nemigen fér már bele az értékalapú európai modellbe.

Kapcsolódó cikk

SZERB VILÁG: A szerbek megtették az első lépést a nemzeti egyesülés felé 🔞

Vučić ma szoros kapcsolatokat ápol Moszkvával és Vlagyimir Putyinnal. A „szerb világ” és az „orosz világ” ideológiai rokonságot mutat: egy etno-nacionalista, autoriter világkép rajzolódik ki, amely tagadja a nyugati demokrácia alapelveit.

A bolgár elnök figyelmeztetése tehát nem alaptalan: a Balkánon újra mozgásban van egy olyan ideológia, amely a ’90-es évek háborús logikáját kívánja a 21. század politikai stratégiájává tenni. Az Európai Uniónak most döntenie kell, hogy szembenéz-e ezzel a fenyegetéssel – vagy megvárja, míg újra a múlt kísértetei határozzák meg a Balkán jövőjét.