Belgrádi ukrán nagykövet: Oroszország olajjal és gázzal zsarolja Szerbiát

Belgrádi orosz nagykövet: Oroszország nem használ ilyen eszközöket a politikában

Ukrajna belgrádi nagykövete a Danas független/ellenzéki hírportálnak nyilatkozva kijelentette, hogy Oroszország „olajjal és gázzal zsarolja Szerbiát”, ahogyan egykor Ukrajnát is tette. Volodimir Tolkacs szerint Oroszország nem akarja eladni részesedését a NIS-ben, mert ezzel elveszítené a nyomásgyakorlás mechanizmusát Szerbiára és a Balkánra.

Orosz politikai nyomás

A nagykövet szerint a Gazpromhoz tartozó NIS-részesedésnek nincs túl nagy gazdasági jelentősége – ez Moszkva politikai nyomásának a része, Oroszország azonban nem akarja feladni befolyását a Balkánon.

– A NIS-részesedés eladása levenné a kérdést napirendről, és megszüntetné az Egyesült Államok és Ukrajna által kirótt szankciókat a szerb olajcégre. Oroszország azonban nem akarja elveszíteni a nyomásgyakorlás mechanizmusát Szerbiára – jelentette ki Tolkacs, aki szerint Moszkva számára elsősorban a politikai nyomás fontos, ehhez van szüksége a Szerbiára gyakorolt gazdasági nyomásra, amely csak másodlagos.

– Ha eladja a részesedését a NIS-ben, akkor elveszíti a hatalmát, hogy terjessze a propagandát, és általában is elveszíti a befolyását Szerbiára – hangsúlyozta Tolkacs.

Az ukrán nagykövet szerint, ha Oroszország eladja a szerb olajcégben szerzett részesedését, elveszíti befolyását Szerbia felett (Forrás: Danas)

Szavai szerint ugyanez történik a gázellátási megállapodás esetében is, amelyet a három évre tervezett aláírás helyett az oroszok elhalasztottak, bár a szerb elnök azt reméli, hogy az év végéig aláírásra kerül.

– Ez olyan, mint egy „déjà vu”, az energetikai zsarolás, amit mi a magunk idejében Ukrajnában tapasztaltunk, most Szerbia esetében történik. Ezek a módszerek ismerősek az ukránok számára – vont párhuzamot az ukrán nagykövet.

– Nem írják alá, és folyamatosan halasztják a hosszú távú megállapodások aláírását, különböző kifogásokra hivatkozva – amíg nem érkezik el az az időszak, amikor beköszönt a tél. Mi IS átmentünk ezen – tette még hozzá.

Minden a gazdasági zsarolással kezdődött

Tolkacs azzal folytatta, hogy Szerbiában, akárcsak Ukrajnában, mindenki a saját állampolgáraira gondol, hogy miként segíthetne nekik a tél átvészelésében.

– Oroszország évekig bizonytalanságban tartja a partnereit, követelve, hogy kövessék politikai érdekeit. És mindezt képmutatás kíséri a testvéri népekről szóló nyilatkozatokkal – tette hozzá Ukrajna belgrádi nagykövete.

Az ukrán diplomata úgy fogalmazott, hogy az ő esetükben minden a gazdasági zsarolással kezdődött, ami a gázlopásokon keresztül történt – ez talán ebben az esetben nem fordulhat elő, mert Szerbia távol van Oroszországtól, bár nem elképzelhetetlen.

– Nem szeretnék jósolni – nálunk ez háborúval végződött, amit semmiképpen sem kívánok Szerbiának – mondta Tolkacs.

Az orosz nagykövet elutasította ezt az állítást

Alekszandr Bocan-Harcsenko orosz nagykövet elutasította Tolkacs állítását, miszerint Moszkva a gázmegállapodás halogatásával „rövid pórázon” tartja Szerbiát, szerinte ugyanis „Oroszország nem használ ilyen eszközöket a politikában”.

Az orosz nagykövet a kormányközeli Večernje novostinak adott interjúban azt mondta, hogy Oroszország azt szeretné, ha Szerbia „gázellátása stabil maradna a lehető legjobb áron”, és személyesen meg van győződve arról, hogy Moszkva a gázszerződést kizárólag „kereskedelmi és technikai okokból” hosszabbította meg csak az év végéig, és ennek semmi köze sincs a politikához”.

Ez az orosz nagykövet kedvenc interjúadó helye, a háttérben egy díszkötésű sorozat, előtérben egy Szerbiáról szóló orosz nyelvű kiadvány. Szereti az állandóságot (Forrás: Vecernji novosti)

– Nem értem, honnan ez a nagy aggodalom és feszültség a szerződés időtartama miatt, mintha felmerülne a gyanú, hogy Oroszország egy nap azt mondja, hogy nem hosszabbítja meg – mondta Bocan-Harcsenko, ezzel tagadva, hogy a jelenlegi döntéssel Oroszország „rövid pórázon tartja” Szerbiát.

Arra a kérdésre, hogy esetleg nacionalizálják-e a céget, az orosz nagykövet azt mondta, hogy ha ez lenne a válasz a „jogtalan szankciók bevezetésére”, és ha a tulajdonosi hányad megváltoztatása kölcsönös beleegyezés nélkül történne – vagyis ha valaki elvenne valamit –, az ellentétes lenne a korábbi szerződésekkel.

Kapcsolódó cikk

Szerbia visszavásárolná a NIS-t, majd újra eladná az oroszoknak…

– Másrészt, ami az amerikai szankciókat illeti a NIS-re, a dolgokat a nevükön kell nevezni – ezek csapást jelentenek Szerbiára, és amerikai részről valószínűleg azért rendelték el őket, mert Belgrád nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, és mert Szerbia és Oroszország továbbra is együttműködik – mondta Bocan-Harcsenko.

Az orosz nagykövet tehát tagadja a politikai indítékokat, és kereskedelmi racionalitást hangoztat. Ám ez az érvelés kevéssé meggyőző, amikor a hosszú távú szerződések helyett ideiglenes megállapodások születnek, pontosan a fűtési szezon közeledtével.

A NIS szimbólummá vált – ha ezt kevesen is értik Szerbiában. A kérdés ugyanis az, hogy kié a befolyás az országban? Ki határozza meg, hogy Szerbia mennyire lehet önálló külpolitikai szereplő, és milyen pozícióból tárgyalhat: meg tudja-e védeni Szerbia saját szuverenitását Oroszországtól?