Saját bejáratú diktatúrák: Szerbia és a színes forradalmak

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Az oroszok már nem a spájzban vannak, hanem az olyan üdülőfalvakban, mint amilyen a Sunčana Reka etno falu a Drina szerbiai oldalán, Banja Koviljačában, hogy színes forradalmak helyett diverzáns akciókat készítsenek elő.

Mára már köztudott, hogy az oroszok jó ideje Szerbiában tevékenykednek, és saját embereket képeznek ki arra, hogy más országokban „virágos” (cvetnaja), vagyis színes forradalmakat szervezzenek – éppúgy, mint ahogy azt a világ nyugati nagyhatalmai is teszik/tették a belgrádi CANVAS (Alkalmazott Erőszakmentes Akciók és Stratégiák Központja) segítségével.

Úgy látszik, a világ mindkét fele felforgatásra használja fel a szerbek egy részét, ami nem éppen nagy dicsőség, de talán nem nemzeti sajátosság, viszont megkerülhetetlen tény.

Most csak a szerb elnök által oly gyakran emlegetett nyugati eredetű színes forradalmakat térképezzük fel, de egy következő cikkben visszatérünk az oroszok által mostanában Európába importált hasonló akciókra, elemezve a hasonlóságokat és eltéréseket.

Цветные революции

Az orosz „Цветные революции” kifejezés az orosz politikai és médiadiskurzusokban pejoratív értelemben jelenik meg, különösen azokra a nyugatbarátnak tekintett rendszerváltásokra utalva, amelyek a posztszovjet térségben és másutt történtek, pl. Grúziában, Ukrajnában vagy az Arab Világban.

A bevezetőben említett Centre for Applied Nonviolent Action and Strategies (CANVAS) egy szerbiai civil szervezet, amely a belgrádi Otpor! mozgalomból nőtt ki, és a nem erőszakos ellenállás lehetőségével foglalkozik. Ennek érdekében aktivisták képzését végezte, és talán végzi még ma is különféle országokban.

Kapcsolódó cikk

Kikerül a forgalomból a színes forradalmakat generáló NED is?

Saját megítélése szerint a szervezet célja nem az, hogy „forradalmakat exportáljon”, hanem hogy – igény szerint – módszereket, képzéseket és tanácsadást nyújtson azoknak az aktivistáknak és mozgalmaknak, akik és amelyek változásokat akarnak elérni nem erőszakos eszközökkel. Igény pedig volt/van rá bőven, főleg washingtoni felkérésre.

A CANVAS alapítói között szerepel Srđa Popović és Slobodan Đinović, akik korábban az Otpor! nevű szerb ellenállási mozgalom tagjai voltak – ez a csoport kulcsszerepet játszott Milošević rezsimjének megdöntésében 2000-ben, ennek huszonötödik évfordulóját ma ünneplik Szerbiában azok, akik a nyugati demokráciákra esküsznek.

A Nyugat tehát olyan ellenzéki csoportokat támogat(ott), amelyek meg akarták dönteni az aktuális, általában oroszbarát rendszereket. Ezzel szemben az oroszok most olyan csoportokat képeznek ki, amelyek nem a belső ellenállást szítják a hatalom és az ellenérdekeltek helyi csoportjai, esetleg a fellázadt nép között. Moszkva inkább gerillákat képez ki, és belső feszültségeket idéz elő szerb segédlettel különböző európai országokban, amit a francia példa jól szemléltet.

A grúz és az ukrán forradalom

A 2003-as grúz „Rózsák Forradalma” során a tömegtüntetések Eduard Shevardnadze elnök lemondásához vezettek. A Shevardnadzét megdöntő mozgalomnak a Kmara nevű ifjúsági szervezet is része volt, amely fiatalokat mozgósított a „politikai reformért”.

Egy festett arcú nő a grúziai Kmara mozgalomból egy demokráciát követelő tüntetés során (Forrás: pixnio)

A Kmara részben az Otpor! (a szerb mozgalom) mintájára jött létre – közvetlen kapcsolatot is tartott fenn a szerbiai szervezettel, az Otpor! tagjai ugyanis tréningeken okították a grúz diákokat a hatalom, a diktatúra megdöntésére, és konkrét tanácsokat is adtak nekik.

Jó egy évvel később az Otpor! hasonló módszert alkalmazott az ukrajnai „Narancsos Forradalom” idején is, amely 2004–2005 telén következett be, miután széles körű választási csalás gyanúja merült fel a 2004-es ukrajnai elnökválasztás második fordulójában.

Az ellenállásban jelentős szerep jutott a fiataloknak és ifjúsági mozgalmaknak – az egyik legismertebb ilyen mozgalom a PORA volt. A PORA-t részben az Otpor! inspirálta: az ukrán aktivisták tanultak a szerb mozgalomtól a módszerek és a stratégiák terén.

Számukra a CANVAS és az Otpor által kipróbált technikák segítettek a szervezésben: tömegmobilizációban, tiltakozások koordinálásában, stratégiai kommunikációban és a nem erőszakos elvek megtartásában. Egy 2011-es interjúban Popović is beszélt arról, hogy CANVAS-módszereket exportál Ukrajnába, és hogy a nem erőszakos harc útját hirdeti.

Az Arab Tavasz

A CANVAS fontos szerepet töltött be az Arab Tavasz kirobbantásában is: résztvevőket képzett ki ugyanis a Balkánon, de az sem elképzelhetetlen, hogy Közép-Európában – erre az utóbbira azonban nyilvánosan elérhető bizonyítékok nincsenek, az előbbire viszont igen. A rendelkezésre álló források szerint ugyanis az egyiptomi aktivisták egy részét Belgrádban képezték ki.

Az „Exporting Nonviolent Revolution, From Eastern Europe To The Middle East” című írás említi, hogy 2009 nyarán kb. 20 egyiptomi aktivistát vittek Belgrádba képzésre CANVAS-szervezésben.

Mohammed Adel, az egyiptomi „Április 6-a” Ifjúsági Mozgalom egyik vezetője kijelentette ugyanis, hogy 2009 nyarán Belgrádban részt vett egy ötnapos CANVAS-kurzuson, amelyen elsajátította a békés demonstrációk módszereit, a rendőrségi erőkkel szembeni fellépést, és azt is megtanulta, hogy miként kell másokat kiképezni.

Tüntető az Április 6. Ifjúsági Mozgalom zászlójával, amelyen az Otpor! emblémája szerepel, Kairóban, 2010 áprilisában (Forrás: Voxeurop)

– Igen, ez igaz. Kiképeztük az egyiptomi Április 6-a Ifjúsági Mozgalom tagjait – jegyezte meg Srdja Popović, aki a belgrádi Alkalmazott Erőszakmentes Akciók és Stratégiák Központját (CANVAS) vezeti/vezette, amelynek tagjai az Otpor! polgári ellenállási mozgalom veteránjai. Popović ezt 2011-ben nyilatkozta a Svenska Dagbladetnek, a cikk még ma is elérhető a VoxEurop oldalon.

Srdja Popović azonban nem akarta (jobban) magára vonni a figyelmet, és láthatóan bosszús lett, amikor megkérdezték tőle, hogy az Otpor! forradalmakat exportál-e.

– Nem szállunk le egy bőröndnyi forradalommal a különböző országokban. Ez az ő forradalmuk, és nem a külföldi tanácsadók érdeme. Ezek az emberek az életüket kockáztatják a szabadságért, és a győzelmük száz százalékban a saját érdemük. Ez nem kétséges! – mondta akkortájt a CANVAS vezetője, aki azt állította, hogy a „nép hatalma” a döntő tényező.

– Nincs két egyforma forradalom, de létezik egy eszközkészlet, amely mindenhol felhasználható – mondta a szerb „főaktivista”, aki szerint „minden rezsimet, még a legelnyomóbbakat is, erőszakmentes eszközökkel meg lehet dönteni.” A BALK részéről semmit sem állítunk konkrétan, de az a benyomásunk, hogy ami most Szerbiában játszódik le, az nem véletlenül történik, és nem véletlenül úgy, ahogy éppen történik. És még csomagolni sem kellett a bőröndbe, mert otthon is adott egy saját bejáratú diktatúra.