Szerbia második bombázása, ez a legnagyobb csapás 1999 óta

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Aleksandar Vučić csütörtökön kijelentette, hogy október 1-jétől amerikai szankciók lépnek életbe a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) ellen, és hozzátette, hogy a következő időszakban ugyan még lesznek tartalékok, azután azonban problémák várhatók a NIS alkalmazottainak kifizetésével és minden egyéb pénzügyi tranzakcióval kapcsolatban. Elmondása szerint egyik bank sem akar majd együttműködni egy olyan céggel, amely amerikai szankciók alatt áll.

Szerbiára nehéz tél vár

Washington eddig többször is meghosszabbította az orosz többségi tulajdonban lévő NIS szerbiai olajcég elleni szankciókat, az amerikaiak türelme azonban elfogyott, így ezúttal csak négynapos haladékot adtak, vagyis szeptember 27-től október 1-jéig hosszabbították meg a szankciók bevezetésének elhalasztását.

– Ez azt jelenti, hogy október 1-jétől a NIS szankciók alá kerül – nyilatkozta Vučić New Yorkban, majd keserűen állapította meg, hogy Szerbia az amerikai–nyugati–orosz viszony „járulékos károsultja”, vagyis kolaterális kárt kell elszenvednie.

Vučić szerint Szerbia nagy árat fog fizetni azért, mert a NIS többségi orosz tulajdonban van, majd hozzátette, hogy szerb részről rendkívül korrektek voltak a partnereikhez, és továbbra is igyekeznek korrektek maradni, de az embereknek tudniuk kell, hogy igen magas árat fognak fizetni érte.

– Nehéz idők és hideg tél vár ránk. Minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy a lakosság meleg otthonokban tölthesse a telet – ígérte a szerb elnök, aki nyugtatgatta az autósokat és a kamionosokat is, mert azon lesznek, hogy nekik ne kelljen aggódniuk az üzemanyag-ellátás miatt – de mint megjegyezte – minden más sokkal-sokkal nehezebb lesz.

Kapcsolódó cikk

Vučić nem két, hanem szerb széken ül, átalakítják a röszkei átkelőt

Vučić elmondta, hogy Szerbia jelenleg is dolgozik azon, hogy megoldást találjon a szankciók következményeire, ugyanakkor „nagyon alacsony a nemzetközi érdeklődés” az ország problémái iránt.

– Vizsgáljuk a lehetőségeket, de amikor azt látjuk, hogy bizonyos nemzetközi szereplők részéről nincs fogékonyság a gondjaink iránt – mit tehetnénk? Falba ütközünk. Bármerre próbálunk meg áttörni, csak beverjük a fejünket. Most azon dolgozunk, hogy valamilyen kiutat találjunk, anélkül hogy fejjel mennénk a falnak – mondta Vučić, aki a lakossághoz fordult segítségért, mert mint mondta, hazájában legalább hétmillió ember van, aki jobban tudja, hogy mit kellene tennie, mint ő.

Megjegyezte, hogy jelenleg nem lát konkrét megoldást, és felszólította a hazai szereplőket, hogy ha látnak kiutat, jelezzék. Elmondása szerint semmit sem sikerült elfogadtatni az orosz oldallal, ugyanakkor mindent, amit a szankciók elhalasztására javasoltak, az amerikaiak visszautasítottak.

Szerbia második amerikai bombázása

Október 1-jétől biztosan életbe lépnek az amerikai szankciók a NIS ellen. Ahogy a dolgok jelenleg állnak, az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma, pontosabban az OFAC (Office of Foreign Assets Control) kilenc hónapos halogatás után október 1-jén véglegesen szankciók alá helyezi a szerbiai olajcéget (NIS).

A szankciók alkalmazásának határidejét legutóbb szeptember 27-ről október 1-re tolták ki, ahogyan azt Aleksandar Vučić szerb elnök New Yorkból jelentette be az ország népének, miközben a többségi orosz tulajdonban lévő cég úgy nyilatkozott, hogy jelenleg elegendő nyersolaj-készlettel rendelkeznek a feldolgozáshoz és a piaci igények kielégítéséhez.

Hamarosan nagy lehet a forgalom a szerbiai banzinkutakon (Forrás: Radar)

– Benzinkútjainkon minden típusú üzemanyag elérhető, készen állunk a fogyasztók kiszolgálására – fogalmazott a cég. Szakértők ugyanakkor úgy vélik, hogy a most rendelkezésre álló készletek két-három hónapra elegendek, addig nem várható hiány vagy áremelkedés.

A szakértők ugyanakkor megjegyezték, hogy ez a legnagyobb gazdasági csapás 1999 óta, és ha a helyzet elhúzódik, akkor üzemanyaghiány léphet fel, ami áremelkedést okozhat.

Branislav Jorgić a Danas lapnak/hírportálnak elmondta, hogy ha valóban életbe lépnek a szankciók a NIS ellen, ez lehet a legnagyobb gazdasági csapás a Szerbiára (Kis-Jugoszláviára) mért 1999-es NATO-bombázás óta.

A szakértő szerint a szerb államnak már rég stratégiát kellett volna kidolgoznia erre az esetre, négynapos halasztással aligha lehet már bármin is változtatni. Ez még veszélyesebb, mint az Egyesült Államok 35 százalékos vámszintje, amelyet nemrég vezettek be Szerbia ellen.

A szakértő szerint a NIS a hazai forrásokra alig támaszkodhat, mivel ezek csak a szükségletek 10–15%-át fedezik, de a régió finomítókapacitásai is korlátozottak, így kérdéses, hogy elegendő üzemanyagot tudnának-e biztosítani, ha a pancsovai finomító leáll.

Az EPS mellett a NIS az egyik legértékesebb cég. Ha maradnak a szankciók, akkor kezdetben stagnálás, majd a termeléscsökkenés és a finanszírozási gondok miatt fokozatos leépülés várható. Ráadásul a NIS az államkassza egyik legnagyobb befizetője, a szerb költségvetés 11 százalékát biztosítja, 2024-ben 244,7 milliárd dinárt fizetett be.

Mi lehet a megoldás?

Szerintünk semmi, jelenleg nincs olyan politikai felállás, amely javulást tudna elérni, legfeljebb „radikális” intézkedések képzelhetők el, amelyek a legjobb esetben nem érnek semmit, viszont rontanak a helyzeten.

Jorgić szerint, ha nem sikerül a szankciók alóli felmentést elérni, akkor olyan lehetőségek jöhetnek szóba, amelyek „nem fair-ek” az orosz befektetővel szemben, ha egy gyilkos háború árnyékában ilyesmiről egyáltalán lehet beszélni.

Kapcsolódó cikk

Vučić: Szerbia nem kobozza el senki tulajdonát sem

Az orosz fél nem akarja átadni a vállalatot, az amerikaiak pedig azt szeretnék, ha az oroszok kiszállnának. Így az állam radikális lépésekre szánhatja el magát: mint például a kényszerített részvényvisszavásárlás, amit akkor lehet alkalmazni, ha egy tulajdonos 90%-os részesedést szerez.

Az állam ugyanakkor nem többségi tulajdonos, de külön törvénnyel elrendelhetné az orosz részvények visszavásárlását, vagy nacionalizálhatná a jelenleg orosz többségi tulajdonban kévő céget.

Felvetődhet még az orosz részesedés 50% alá szorítása egy stratégiai partner bevonásával, egy másik lehetőség pedig a buyback opció, amelyben az oroszok a későbbiekben visszavásárolhatnák a részvényeiket. Ez mind kényszerintézkedés, és az oroszok is kellenek, vagyis kellenének hozzá.

Nenad Gujaničić tőzsdei szakértő szerint a NIS rövid ideig működhet zökkenőmentesen, de a pénzügyi problémák viszont az első naptól jelentkeznek.

Gujaničić szerint a NIS egy ideig belföldön még számíthat az állami bankokra, de a nemzetközi pénzforgalomban az amerikai szankciók kíméletlenek, és nem lehet őket kijátszani. Ezt betartják a nemzetközi és előbb-utóbb a hazai cégek is, mert senki nem akar az amerikai szankciók célkeresztjébe kerülni.

A szakértő szerint ez nyomásgyakorlás Szerbiára, amely feltehetően azért kapott négynapos haladékot, hogy meghozza a szükséges rendeleteket, vagy hogy végrehajtsa az adásvételt, bár a szerb szakértők nem hiszik, hogy az oroszok beleegyeznek, és ezzel – mint a szerb elnök kijelentéseiből kiderül – Aleksandar Vučić is tisztában van. Csak kicsit későn jött rá!