Szerbiai árstop: a kereskedelmi láncok nem tartják be teljesen

Jagoda Lazarević, szerbiai bel- és külkereskedelmi miniszter bejelentette, hogy a piaci felügyelet a szerbiai árstop keretében a múlt péntektől megkezdte a kereskedelmi láncok ellenőrzését annak érdekében, hogy megvizsgálják, betartják-e az új rendeletet, amely 2025. szeptember 1-jén lépett életbe. A szerb elnök által előterjesztett intézkedések értelmében a kereskedelmi árréseket legfeljebb 20 százalékra korlátozták 23 termékcsoport esetében. Az intézkedés nem vonatkozik a kisboltokra, Aleksandar Vučić véleménye szerint ugyanis a kisvállalkozások nem bírnák a versenyt a nagy, főleg külföldi tulajdonban lévő kiskereskedelmi cégekkel.

Betartják is, meg nem is a szerbiai árstopot

Lazarević szerint egyes kereskedelmi láncok betartják a rendeletet, míg mások betartják ugyan a rendeletet, de megszüntették az akciós árakat, megint mások viszont egyáltalán nem hajtják végre az előírásokat.

A miniszterasszony a Pink Televíziónak adott nyilatkozatában közölte, hogy a tárca figyelemmel kíséri az árak alakulását, és nyitott a párbeszédre, de emellett mérlegeli a rendelet esetleges módosítását is, amennyiben az szükségessé válik.

Elmondása szerint a kormány intézkedéscsomagja célul tűzte ki a lakosság életszínvonalának javítását és a vásárlóerő növelését, amit a nyugdíjak emelésével, a minimálbér növelésével, valamint az alapvető termékek árának stabilizálásával kívánnak elérni.

Kapcsolódó cikk

Vučić gazdaságpolitikai intézkedéscsomagot jelentett be, egy hónapon belül megnyitná a Belgrád-Szabadka közötti vasutat

Lazarević hangsúlyozta, hogy nem luxuscikkekről van szó, hanem olyan alapvető dolgokról, amelyeknek mindenki számára elérhetőnek kell lenniük.

A miniszter elismerte, hogy a rendelet alkalmazása összetett folyamat, és hozzátette, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít a hazai termelők védelmére is.

Szerinte történtek próbálkozások arra, hogy a kereskedelmi láncok nyomást gyakoroljanak a beszállítókra, de a rendeletet ennek megfelelően módosították, és egyértelművé tették a korábban háttérbe szorult, ám jelentős terhet jelentő visszatérítési rendszerek (rabatrendszer) fogalmát is.

Ami az intézkedés bolti hatásait illeti, Lazarević szerint az árakban bekövetkező első valós változások két-három héten belül várhatók.

A minisztérium közlése szerint az ellenőrzések a következő napokban is folytatódnak, miközben párhuzamosan egyeztetések zajlanak a kereskedelmi láncokkal, gyártókkal és forgalmazókkal.

Miniszteri akció a televíziókban

Mintha a miniszterek „pártfeladatban” kapták volna, hogy mit kell kommunikálni a televíziókban, megszólalt Siniša Mali pénzügyminiszter is, aki megerősítette, hogy a piaci felügyelet megkezdte a kiskereskedelmi árrés korlátozásáról szóló rendelet alkalmazásának ellenőrzését a kiskereskedelmi egységekben, és hangsúlyozta, hogy folyamatos párbeszéd zajlik a kereskedelmi láncokkal az árak csökkentéséről.

Egy másik kormányközeli televízióban, a Happyben Mali azt mondta, hogy eddig időt biztosítottak az üzletláncoknak arra, hogy rendszereiket összehangolják, és kijavítsák az esetleges szabálytalanságokat.

Mali arra kérte az állampolgárokat, hogy segítsenek, ha olyasmit tapasztalnak, amit a kormányzat nem lát, mert ahol csak tudják, oda irányítják az ellenőröket – természetesen a visszaélések kizárásával.

Mali a bel- és külkereskedelmi miniszternél optimistábbra hangolta a mondandóját, és hangsúlyozta, hogy már hét nappal az intézkedések bevezetése után pozitív hatás látható a polgárok életszínvonalában.

A miniszter bejelentette továbbá, hogy az év során módosítják a kereskedelmi törvényt, a fogyasztóvédelmi törvényt, valamint a tisztességtelen piaci gyakorlatok elleni törvényt – ezeknek a jogszabályoknak a módosítása révén ugyanis rendszerszinten kívánják rendezni a kiskereskedelmi árképzés kérdését.

Az életszínvonal emelése a cél

A pénzügyminiszter elmondása szerint a kormány gazdaságpolitikája az elmúlt évtizedben mindig is azt célozta, hogy az állampolgárok jobban éljenek, és hogy érezhető legyen az irántuk tanúsított gondoskodás.

Kiemelte, hogy az új gazdasági intézkedések két fő irányban hatnak: egyrészt csökkentik azoknak a termékeknek az árát, amelyek esetében az árrés meghaladta a 20 százalékot, másrészt csökkentik a fogyasztási és lakáshitelek kamatát, valamint az áram díját a leginkább rászorulók esetében.

A szerb pénzügyminiszter szombaton egy nyugdíjas házaspárt keresett fel, és ebből az alkalomból rámutatott, hogy az állam intézkedésekkel reagált a magas termékárakra, és hogy ez jó eredményeket hozott. Szerinte mindent, amit az állam megtakarít, azt a nyugdíjak és a fizetések emelése révén a polgárokhoz juttatja el. A jóságos szerb állam… (Forrás: Happy TV)

Mali szerint az életszínvonal emelése közvetlenül is megvalósul a bérek, nyugdíjak és minimálbérek emelésével – az utóbbi október 1-jétől 500 euró, január 1-jétől pedig 550 euró lesz, szerinte ezek „komoly előrelépések”, és ide tartozik az is, hogy a nyugdíjak három éve folyamatosan kétszámjegyű mértékben emelkednek.

Miután Mali már tapasztaltabb „harcos”, mint minisztertársa, ő arról is beszélt, hogy mindez kinek köszönhető, emlékeztetett ugyanis arra, hogy 2019-ben Vučić elnök azt ígérte, hogy 2025 decemberére az átlagfizetés eléri az 1000 dollárt – amit kevesen hittek, de szerinte három hónap múlva ez is meglesz.

Siniša Mali az optimizmus jegyében azt is közölte, hogy két és fél éven belül a szerbiai átlagbér eléri az 1400 eurót, az átlagnyugdíj és a minimálbér pedig egyaránt 650 euró lesz.

A pénzügyminiszter szerint ők nyíltan, átláthatóan, őszintén kommunikálnak, és amit ígértek, azt teljesítik is az emberek javára, ami pedig közvetlenül tükröződik az életszínvonalukon.

Mintha Szerbiában is választásokra készülnének – bár ami a kormányzati kommunikációt illeti, ott folyamatosan „választási készenlét” van.