Bosznia jegyzéket küldött Magyarországnak, Dodik nem megfelelő bemutatása miatt

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Bosznia-Hercegovina külügyminisztériuma pénteken tiltakozó jegyzéket intézett Magyarországhoz, miután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Milorad Dodik budapesti látogatása alkalmával úgy mutatta be vendégét, mint a boszniai Szerb Köztársaság elnökét, noha a boszniai bíróságok Dodikot megfosztották ettől a mandátumától.

A boszniai antagonizmus exportja

A boszniai Fellebbviteli Bíróság idén februárban egyéves börtönbüntetést és hatéves közhivataltól történő tilalmat szabott ki Dodikra. A döntést követően a Bosznia-Hercegovinai Központi Választási Bizottság visszavonta a politikus elnöki mandátumát, és időközi választást írt ki november 23-ra a szerb entitásban.

Dodik a határozatokat nem fogadta el, a szerb entitás parlamentje pedig népszavazást kezdeményezett az állami intézmények döntéseinek el nem ismeréséről, holott a boszniai Alkotmánybíróság már korábban kimondta, hogy az entitásoknak nincs joguk ilyen referendumok kiírására.

Kapcsolódó cikk

A NATO nem engedi, hogy biztonsági vákuum alakuljon ki Boszniában (?)

Ennek ellenére Dodik csütörtökön Budapestre látogatott, ahol Szijjártó Péter „a szerb entitás elnökeként” mutatta be őt. A magyar miniszter kijelentette, hogy Magyarország tiszteletben tartja „a választók akaratát”, és hozzátette: „sem Brüsszelnek, sem másoknak nincs joguk meghatározni a boszniai Szerb Köztársaság jövőjét”.

A boszniai külügyminisztérium a szarajevói magyar nagykövetségnek küldött tiltakozó jegyzékben azt sérelmezte, hogy Dodik a találkozó során a Bosznia-Hercegovina területi integritását fenyegető kijelentéseket is tett, Szijjártó Péter pedig mindezt reakció nélkül hagyta.

A szarajevói külügyi tárca szerint ez ellentétes a nemzetközi diplomáciai gyakorlattal, sérti Bosznia-Hercegovina állami intézményeinek döntéseit, valamint a boszniai polgárok önérzetét, és egyúttal bizalmatlanságot kelt Magyarország politikai céljaival szemben.

A szarajevói tiltakozás újabb jele annak, hogy Bosznia és Magyarország kapcsolatát Dodik szerepe továbbra is terheli, a diplomáciai hullámok pedig még messze nem csillapodtak le.

Budapest Dodikra tett

Magyarország az utóbbi években szoros kapcsolatokat ápol Dodikkal, és többször is megakadályozta, hogy az Európai Unió szankciókat vezessen be ellene.

Kapcsolódó cikk

Dodik Moszkvába készül, az EUFOR Althea kipaterolását követeli

Egy hónappal ezelőtt Dodik Budapesten Orbán Viktor miniszterelnökkel is találkozott – akkor már jogerős bírósági ítélet volt ellene, de a választási bizottság még nem vonta vissza a mandátumát. Orbán Viktor akkor kijelentette, hogy „nem ismeri el” a boszniai bíróság döntését.

A gazdasági kapcsolatok közben jelentősek: a boszniai pénzügyminisztérium hivatalos adatai szerint a boszniai Szerb Köztársaság 2022-ben mintegy 110 millió euró hitelt vett fel a magyar EXIM Banktól, 2025 áprilisának végén pedig az entitás 112 millió euróval tartozott a magyar állami pénzintézetnek.

A szarajevói diplomácia összegzése szerint Magyarország lépései sérülékennyé teszik Bosznia-Hercegovina stabilitását, és azt a látszatot keltik, mintha Budapest támogatná a boszniai állami intézmények döntéseinek nyílt megkérdőjelezését.