Vajdasági Magyar Plénum: Jelezni kellett, hogy a magyar közösség egy része kiáll az egyetemisták mellett

A VMP-nek már saját honlapja is van, egy hónappal a bejegyzés után pályázatot írt ki „Cinkos, aki néma” címmel és terveik szerint a kisebbségi önkormányzati választáson is indulnának, vagyis szeretnének bekerülni a Magyar Nemzeti Tanácsba.

– Az újonnan bejegyzett Vajdasági Magyar Plénum (VMP) a polgárok független, nonprofit és pártokon kívüli civil szervezete, amely alulról szerveződő mozgalomként indult 2025 május elején az egyetemista tüntetések által kiváltott társadalmi változások hatására, írja a szervezet bemutatkozó szövegében.

Surányi Zoltán, a Vajdasági Magyar Plénum elnöke, a Vajdasági Rádió és Televízió producere volt több mint negyven éven át. Amikor arról kérdeztem: mikor érezték azt, hogy szükség van egy ilyen civil szervezet létrehozására, mintegy jelezve, hogy a vajdasági magyar közösség egy része igenis támogatja az egyetemi hallgatók követeléseit és törekvéseit egy demokratikusabb állam létrehozásáért, azt mondta, hogy májusban ültek össze először az emberek, mert késztetést éreztek, hogy valamit tenni kellene.

Intézményesen is ki kellett fejezni, hogy a vajdasági magyarok egy része az egyetemisták mellett áll

– Személyesen nem voltam jelen az első kezdeményezéseknél, de tudom, hogy az volt az első motiváció, hogy a vajdasági magyarságnak meg kellene mutatnia, hogy nem egyértelműen áll a hatalom mellett, mint ahogy ezt az “érdekképviselet” teszi. Fontos volt jelezni: annak ellenére, hogy a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar az egyedüli magyar felsőoktatási intézményként nem vett részt a blokádokban, a vajdasági magyarság nagy része úgy gondolja, hogy az egyetemista megmozdulásoknak van létjogosultságuk. Hogy a diákok igaz ügyért harcolnak, és hogy valamilyen módon ezt nekünk ki kellene intézményesen is fejezni – magyarázta Surányi a BALK-nak.

Ezzel kapcsoltban azt mondta, hogy úgy érezték: nem elég, hogy az egyének részt vesznek a tüntetéseken, és ott megjelennek, az egyetemisták, a szervezők, az ügyelők között, akik koordinálják ezeket a tüntetéseket, láttunk vajdasági magyar fiatalokat is.

Májusban kezdődtek el az első beszélgetések, és akkor össze is jött a magva ennek a kezdeményezésnek. Július 3-án jegyezték be a szervezetet, így az most már teljesen hivatalosan működik.

Nem könnyű megalakulási folyamat

Surányi azt mondta, hogy jellemző a passzivitás a vajdasági magyarságra. Az a berögződés, hogy túlságosan is kevesen vannak ahhoz, hogy beleszóljunk a nagypolitikába, hogy ne ugráljunk, mert még majd bajunk lesz belőle, hogy nem rajtunk múlik, hogy nem a mi ügyünk…, most is megmutatkozott.

– Június végén Zentán volt egy nagyobb, 30-40 fős társaság, akik beszélgettek a plénum megalakulásának fontosságáról. Azon a megbeszélésen elég gyorsan kiderült, hogy kik a téglák. Erre ugyan nincs bizonyítékunk, de nagyon egyértelmű volt, kik azok, akiket azért küldtek oda, hogy ne történjen semmi. Akik állandóan valamiféle kifogásokat kerestek, hogy hát ezt nem így kellene, ezt nem úgy kellene.

Surányi Zoltán, a VMP elnöke (Fotó: Vajdasági RTV, Napjaink, Screenshot)

Egyértelmű volt, hogy félnek attól valahol, hogy itt valami történjen, valami megalakuljon, és mindent meg fognak tenni azért, hogy ne történjen semmi. De mindennek ellenére egy kezdeményező bizottsággal bejegyeztettük ezt a szervezetet, és elindult a tagtoborzás – magyarázta az elnök.

A megalakulás után rögtön lett honlap és Facebook-oldal is, ezeken már van tagtoborzás, bármikor lehet csatlakozni.

– Tagszámról én még nem beszélnék, mert az folyamatosan változik és most a szabadságok ideje van. Persze az emberek bizonytalanok, mert ugyan szeretnének tenni valamit, de felmerül bennük, hogy belépjenek-e, jó lesz-e ez nekik, mert már volt olyan esetünk, hogy valaki elveszítette az állását azért, mert elterjedt róla, hogy a vezetőség tagja – mondta Surányi, majd még hozzátette:

– Nincs rá konkrét bizonyítékunk, nem ilyen megindoklással kapnak felmondást az emberek, de érezzük, hogy nem látnak bennünket bizonyos helyeken szívesen, és ez árt is a tagtoborzásnak. Azért látható, hogy az emberek felszabadultak és nem félnek kinyilvánítani a véleményüket, egyre többen fejezik ki az elégedetlenségüket a jelenlegi helyzettel kapcsolatban.

Lesz ellenfele a VMSZ-nek? Indulnának a nemzeti tanácsi választásokon

A Vajdasági Magyar Plénum egy polgári szerveződés, egy független non-profit, pártokon kívüli civil szervezet. Elsődlegesen azért alakult, hogy az egyetemista tüntetéseket megtámogassák akár részvétellel, akár közleményekkel, akár különféle kutatások szervezésével, amely ezekkel a politikai témákkal foglalkozna.

Kapcsolódó cikk

Pásztor Bálint szerint az anarchista plénumosoknak „nincs emberi arcuk”

Azt viszont, hogy indulnának a nemzeti tanácsi választásokon már egyértelműen kinyilvánították, mert civil szervezetként erre van lehetőségük. A nagypolitikában viszont, vagyis köztársasági szinten, nem szándékoznak részt venni.

– Eleve nem az a célunk, hogy önálló politikai erő legyünk. Elsősorban a kisebbségvédelem, a magyarság érdekvédelme érdekel bennünket, de úgy véljük, hogy a vajdasági magyarok nem burokban (felhőben) élnek, hanem a szerbiai társadalomnak, ennek az országnak az állampolgárai, és igenis joguk van artikulálni a véleményüket az itteni eseményekről, és beleszólni valamilyen módon a politikába, a különféle történésekbe. Az egyetemista listát biztos, hogy támogatni fogjuk, meggyőződésünk, hogy elfogadható lesz a számunkra – mondta az elnök.

Pályázatot hirdettek, beszélgetéseket szerveznének

Surányi kiemelte, hogy a tagság körében most zajlik egy felmérés, milyen tevékenységi formákat ajánlanak, mi az, amit meg tudnának valósítani. Közönségtalálkozókat terveznek, ahol elmondanák, hogy mik a céljaink, ahol az emberek láthatnák, hogy milyen irányban szeretne haladni a Vajdasági Magyar Plénum.

Most jelent meg egy politikai esszépályázat, a cél pedig, hogy ezzel is felmérjék, hogyan gondolkodik a vajdasági magyarság, másrészt, hogy kik azok, akiknek véleménye van arról, hogy milyen irányba halad ez a társadalom, és milyen irányba kellene, hogy haladjon.

Ezeket a véleményeket pedig beépítenék a programokba. Hozzátette, biztosak abban, hogy nem lesz könnyű dolguk ezek megszervezésével, mert tudják, hogy még az egyetemisták is zárt ajtókra találtak, de majd feltalálják magukat, mondta az elnök.

Nagyon nagy a pánik, ha már a 39 ezer fős szlovák kisebbségtől fél a hatalom

A VMP elnöke kitért a napi politikai eseményekre is. Kiemelte, az, hogy Petrőcön erőszakkal leszedtek egy kiállítást, amely bemutatta, hogy a szlovák településeken hogyan támogatták az egyetemista tüntetéseket, és a rendőrség ezt tétlenül nézte, végül pedig azokat tartóztatta le, akik a kiállítást védték, szépen mutatja, hogy a vajdasági kisebbségek nem egyértelműen a hatalom mellett állnak.

– A szlovákoknak volt erejük, hogy a Matica elnökségi választásán meggátolják, hogy a Szerb Haladó Párt jelöltjét tegyék meg a Szlovák Matica elnökének. Most itt szintén egyfajta kritikát fogalmaztak meg a kiállítással a rendszer ellen.

Kapcsolódó cikk

Bosszú Petrőcön – ismét támadás érte a szlovák közösséget

Surányi szerint nagyon nagy lehet a pánik, ha egy 39 ezer fős szlovák kisebbségtől fél a hatalom, majd emlékeztetett arra, hogy 2000október 5-én az egész vajdasági magyar kisebbség egyértelműen az ellenzék oldalán volt. De nemcsak a magyarok, hanem mindenki. Most pedig azoknak a levedlett radikálisoknak oldalán áll, akik annak idején Miloševićtyel vállvetve harcoltak.

– Elég nagy szégyen az, hogy a vajdasági kisebbségek most nem állnak ki egyértelműen az elnyomó rendszer ellen. Gondolom Kasza József forog a sírjában, hogy a VMSZ ilyen morálisan indokolatlan koalícióban van a kivetkőzött radikálisokkal, akik valami európai ünnepi ruhát próbáltak magukra húzni, valamiféle módon legalizálni Európa felé magukat, de tulajdonképpen a természetükből nem tudnak kivetkőzni – mondta Surányi.

Milošević is polgárháborúval fenyegetőzött, most sem kell ettől félni

– Milošević is állandóan azzal fenyegetőzött, hogy polgárháború lesz. Aztán végül mégiscsak a józan ész győzött, remélem, így lesz ez most is – mondta Surányi kérdésünkre válaszolva, miszerint szerinte meddig eszkalálódhat az erőszak.

– Az erőszakszervezetek egy idő után átállnak a nép oldalára, mert tudják a rendőrök is, akik esetleg tegnap még az egyetemistákat verték, hogy ezek az egyetemisták lesznek azok az orvosok, akiknek majd holnap őket kell gyógyítaniuk az egészségházakban, kórházakban, hogy ezek az egyetemisták lesznek azok a közgazdászok, gyárigazgatók, akik a gazdaságot irányítják majd, ezek a joghallgatók lesznek a jogászok, ügyvédek, bírók, akik valamikor nekik igazságot szolgáltatnak.

És szerinte ezek az egyetemisták lesznek azok a tanárok, akik majd az ő gyerekeiket tanítják.

Surányi mindezek után úgy vélte, hogy most is, amint 2000-ben is történt, a rendőrség, a hadsereg, és mindenki, átáll majd a tüntetők oldalára.