Európai Unió
Az EU ismét az életünkre tör! Jön a digitális diktatúra
Miközben az Európai Unió a gyermekek védelmére hivatkozva készül egy új rendelet elfogadására, a „Chat Control” néven ismert javaslat valójában példátlan tömeges megfigyelést vezetne be. Ha életbe lép, az üzenetküldők, e-mailek és titkosított beszélgetések sem maradnának biztonságban – ugyanakkor a politikusokat a „szakmai titoktartás” ürügyén mentesítik a tömeges megfigyelés alól!
Jön a digitális diktatúra!? Miután Horvátországban a nap híre az, hogy egy idős új-zélandi turistával Zágrábban egy taxis hiéna 1506 eurót fizettetett olyan egy kilométer-forma túráért, ezért most ismét közérdekű technológiai témával foglalkozunk, annál is inkább mert vérlázító, amit az EU bürokratái terveznek – a nemzeti kormányok hozzájárulásával.
Chat controll? Nein danke
A szóbanforgó rendelet a gyermekek internetes szexuális zaklatásának megelőzéséről és leküzdéséről szól – ez a hivatalos neve annak az európai rendeletjavaslatnak, amelyet először az Európai Bizottság 2022 májusában terjesztett elő.
A kollokviálisan Chat Controllnak nevezett javaslat bár lassan, de egyre közelebb kerül az Európai Parlament hivatalos szavazásához, és ahogy ez közeledik, ennek a nagyon ellentmondásos dokumentumnak az ellenzői szerencsére egyre hangosabbak.
Attól függetlenül, hogy a rendelettervezetnek, amelyet köznyelven „csevegésellenőrzésnek” (Chat Controll) neveznek, nemes szándéka van – megvédeni a gyermekeket az interneten történő szexuális visszaélésektől, a gyakorlatban azonban egyenes utat jelent a „digitális diktatúrába”, hiszen a javasolt módszerek az európai polgárok kommunikációjának példátlan tömeges megfigyelését eredményeznék.
A rendelet egyik kulcsfontosságú rendelkezése arra kötelezné az internetes kommunikációs szolgáltatókat, mint például a WhatsApp, a Signal, a Telegram, de az e-mail szolgáltatókat is, hogy a felhasználók összes magánjellegű üzenetét, fényképét és fájlját átvizsgálják a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagok után kutatva.
Néhány évvel ezelőtt az Apple egyoldalúan be akart vezetni egy ilyen rezsimet az operációs rendszereibe, ám az ötlet hírhedten kudarcot vallott, amikor a nyilvánosság fellázadt az összes magánkommunikációs csatorna tömeges proaktív megfigyelése ellen.
Most azonban az európai elitek ugyanezt gondolják. Ami a javaslatot különösen ellentmondásossá teszi, az a követelmény, hogy még a végpontok közötti titkosított kommunikációt is ellenőrizni kell, azokat, amelyeket eredendően titkosítás véd, és amelyek tartalmát csak a feladók és a címzettek láthatják.
A megfigyelés európai elképzelésének gyakorlati megvalósítása érdekében szükség lenne a titkosítás „feloldására”, és minden tartalomhoz hozzáférést biztosítani egy harmadik fél számára.
Miért gond ez, illetve miért közveszélyes?
A jelenleg elnöklő Dánia nagyon nyomja a rendelet elfogadását, és pillanatnyilag a helyzet a következő: Bulgária, Horvátország, Ciprus, Dánia, Franciaország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Málta, Portugál, Szlovákia, Spanyolország és Svédország támogatják a javaslatot, Ausztria, Hollandia és Lengyelország viszont ellenzi, Belgium, Csehország, Észtország, Finnország, Németország, Görögország, Luxemburg, Románia és Szlovénia viszont még nem döntött.
Nota bene, a döntések kormányzati szinten születtek, bennünket nem kérdezett meg senki.

A politikusok mentesülnek a megfigyelés alól (Karikatúra: BALK Magazin)
Még gyanúsabbá teszi az egészet, hogy a tagállamok alkotmányai, köztük az Emberi Jogok Európai Chartája garantálja a túlzott felügyelettől való mentességet.
A politikusok tájékozatlansága segíti az ilyen és efféle kezdeményezéseket. Pedig az Egyesült Államok példája is megmutatja – ahol már létezik hasonló rendszer a felhasználói tartalmak szkennelésére – az ilyen megközelítés minden gyengeségét.
Ott a rendszer automatikusan több mint 65 millió bejelentést osztályozott, de ezeknek a jelentéseknek a 80% hibás volt. Bár csak kis számú üzenet éri el azt a szintet, hogy rendőri intézkedést igényel, hatalmas mennyiségű személyes adat már áthaladt a vállalatok és a kormányzati szervek szűrőin.
A probléma az, hogy ezek az információk olyan rendszerekbe kerülnek, amelyek érzékenyek az adatlopásra, az információszivárgásra vagy egyszerűen rossz kezekbe kerülnek lehetővé téve mindenféle visszaélést.
Ha a Bizottság javaslatát elfogadnák, az azt jelentené, hogy minden beszélgetésünket, üzenetünket és e-mailünket automatikusan átvizsgálhatják, engedélyünk illetve bírósági felhatalmazás nélkül.
Ha az algoritmus felismer valamilyen „gyanús” tartalmat, azt továbbítja az illetékes hatóságoknak – bár senki sem tudja pontosan, hogy kik ezek a hatóságok. Mi történik például, ha egy személyes fénykép egy tisztviselő nem védett számítógépére kerül? Ki garantálja, hogy ezekkel az információkkal nem élnek vissza, nem adják el vagy cserélik ki?
A digitális diktatúra
Bár már jelenleg is jócskán be vagyunk zárva a digitális ketrecbe – dokumentumaink biometriai adatokat tartalmaznak, a térfigyelő kamerák vagy alkalmaznak arcfelismerő rendszereket, vagy nem, a világhálón való csavargásunk, a közösségi hálózatokon való vitézkedésünk erős megfigyelés alatt áll, a készpénzfizetés visszaszorítása könnyen követhető, áttekinthető adatokat szolgáltat.

Tessék erőteljesen tiltakozni! Tizenöt ország – köztük Magyarország is – támogatja a magánbeszélgetések ellenőrzését, beleértve a titkosított üzeneteket és fényképeket is. Ez veszélyezteti minden uniós állampolgár alapvető jogát a magánélethez és a digitális biztonsághoz
A magánjellegű levelezésünk, véleménycserénk ellenőrzése szinte teljessé tenné szabadságunk megvonását, a gyermekek védelmét pedig alig erősítené valamicskét.
És nem, nem látok rémeket, nem dőlök be az összeesküvés elméleteknek. Ez egyértelműen egyéni szabadságaink elleni támadás, a jövendőbeli cenzúra és gondolatbűnök ellenőrzésének előkészítése.
Ha ez nem lett volna elég: a tervezet kimondja, hogy a politikusokat a „szakmai titoktartás” ürügyén mentesítik a tömeges megfigyelés alól.
Tehát irány a Fight Chat Control, és tessék szenvedélyesen tiltakozni!

