Šutanovac fő feladata Trump Szerbiába csábítása

Dragan Šutanovac, Szerbia új amerikai nagykövete a Fehér Házban átadta megbízólevelét Donald Trump elnöknek, és ezzel hivatalosan is megkezdte megbízatását az Egyesült Államokban. Šutanovac az egyik legnagyobb átálló a szerb politikai színtéren, 2007 és 2012 között védelmi miniszter, 2016 és 2018 között pedig a Demokrata Párt elnöke volt.

Trump becserkészése

Aleksandar Vučić szerb elnök szinte megszállottként vágyik arra, hogy Donald Trumpot Szerbiába csalogassa, és ezzel megkoronázza politikai működését, ezzel a BALK-on többször is foglalkoztunk. Ennek szellemében érthető, hogy Šutanovac legfőbb feladata az amerikai elnök „becserkészése” lesz, ez a megbízólevél átadásakor is különös hangsúlyt kapott.

Szerbiai médiajelentések szerint az akkreditáció átadásakor barátságos és építő jellegű beszélgetés folyt, amely során szó esett a szerb–amerikai kapcsolatok helyzetéről.

Šutanovac emlékeztette Trump elnököt arra, hogy 1980 óta egyetlen amerikai elnök sem látogatott Szerbiába – és meghívta őt, hogy elsőként változtasson ezen a történelmi tényen.

Kapcsolódó cikk

Fizetett-e Vučić azért, hogy találkozzon Trumppal?

Ezt nemcsak a szerbiai médiajelentésekből tudjuk, hanem Šutanovac internetes bejegyzéséből is, amelyet az X platformon tett közzé, ugyanis a nagykövet külön megemlékezik erről.

Az új nagykövet azt írta az X platformon, hogy a megbeszélés üzenete egyértelmű volt: 🇷🇸🤝🇺🇸 „Tegyük újra naggyá a szerb–amerikai stratégiai partnerséget!”

A szerbiai állami televízió (RTS) beszámolója szerint a nagykövet kiemelte, hogy Szerbia és az Egyesült Államok több stratégiai jelentőségű területen vizsgálja az együttműködés lehetőségeit – így az energetika, a mesterséges intelligencia, az infrastrukturális fejlesztések és a védelem területén.

Ezek az ágazatok jelentős potenciált rejtenek magukban a konkrét beruházások, a tudáscsere és a technológiai fejlődés szempontjából, de lehetőséget teremtenek az intézmények és vállalatok közötti további kapcsolatok kiépítésére is.

A történelmi tényszerűséghez ugyanakkor hozzátartozik, hogy a nyolcvanas években Belgrádba látogató amerikai elnökök nem Szerbiát, hanem Jugoszláviát keresték fel, ami persze Vučićot és körét egyáltalán nem zavarja.

Kennedy, aki fogadta Titót, nem tudott időt szakítani arra, hogy felkeresse Jugoszláviát, így elsőként Nixon utazott Belgrádba (Forrás: RTS)

Az már csak „hab a diplomácián”, hogy a második világháború után elsőként Jugoszláviába látogató Richard Nixon felkereste Tito kumroveci szülőházát, és ellátogatott Zágrábba is, ahol a feljegyzések szerint azt mondta, hogy „Zágráb szelleme, Horvátország szelleme soha nem semmisült meg, és soha nem került leigázásra”, amihez hozzátette, hogy „Horvátország mindig élni fog”, végül pedig „szerbhorvát nyelven” azt kiáltotta, hogy „Éljen Horvátország! Éljen Jugoszlávia!”.

Szerbia ebben a kontextusban nem került említésre.

Amerikai elnökök Jugoszláviában

A nyolcvanas években három amerikai elnök kereste fel Jugoszláviát – ezt fontos még egyszer hangsúlyozni – mert egyikük sem azt tűzte ki célul, hogy Szerbiába utazzon, tehát az akkori látogatások nem Szerbiának, hanem Jugoszláviának szóltak, ezt abban az időben mindkét oldalon így is kezelték. A szerb elnök mostani „apró csúsztatása” a szerb narratíva erősítését szolgálja, ma ettől hangos a szerb média, ezt még a szerb ellenzéki portálok és televíziók is „benyalták”.

Richard Nixon volt az első amerikai elnök, aki hivatalos látogatást tett Jugoszláviában – 1970. szeptember 30-án Belgrádban személyesen találkozott Josip Broz Titóval. Gerald Ford 1975-ben kereste fel Jugoszláviát. Jimmy Carter pedig 1980. június 24–án és 25-én hivatalos út keretében járt Belgrádban, és találkozott az akkori jugoszláv elnökkel, Cvijetin Mijatovićtyal.

Ő volt tehát az utolsó USA-elnök, aki hivatalos elnöki látogatást tett Jugoszláviában, amelynek akkor még Szerbia az egyik tagköztársasága volt csak.

Érdemes felidézni azokat a történelmi körülményeket, amelyekre Nixon jugoszláviai látogatása során került sor.

A Közel-Keleten 1967-ben kitört a hatnapos háború Egyiptom és Izrael között, egy évvel később pedig a Varsói Szerződés csapatai bevonultak Csehszlovákiába, ami kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy hasonló események bekövetkezhetnek-e Romániában vagy Jugoszláviában is.

Kapcsolódó cikk

Figyelemre méltó vezetőből keményvonalas diktátor

Nixon elnök 1969-es beiktatása után maga küldött levelet Titónak, amelyben kifejezte szándékát, hogy hivatalos látogatást tegyen Jugoszláviában.

Az amerikai kezdeményezésre gyorsan megérkezett a pozitív válasz, amely tartalmazta azt az óhajt, hogy a látogatásra a lehető leghamarabb sor kerüljön. Nixon azonban előbb Romániát kereste fel, még 1969 nyarán.

Ez volt az első hivatalos látogatás egy kelet-európai országban 1945 és a hidegháború kezdete óta, ami jelezte Románia akkori geopolitikai jelentőségét. Ez annak is szólt, hogy Románia nem szakította meg diplomáciai kapcsolatait Izraellel az 1967-es háború során, ellentétben Jugoszláviával, így bizonyos értelemben közelebb állt az amerikai álláspontokhoz, mint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság.

Dragan Šutanovac kinevezésének körülményei

Az amerikai nagyköveti poszt azt követően üresedett meg, hogy külügyminiszternek hazahívták Washingtonból az általunk igencsak idétlennek, de annál inkább rezsimhűnek tekinthető Marko Đurićot, akinek sikerült „bedolgoznia magát” Richard Grenellnél, de jobban nem tudott Trump közelébe férkőzni.

Szerbiára általában jellemző a pártszédelgés, sokan állnak át az éppen nyertes párthoz, ezeket az embereket arrafelé pejoratív gyűjtőnéven „preletač” néven szokás emlegetni, Šutanovac erre az egyik legjobb példa.

Kinevezése régóta nyílt titok volt, hivatalos megerősítés sokáig nem történt, noha a kormányhoz és Vučić lelkéhez közeli médiumok beszámoltak a döntésről.

Bár korábban élesen kritizálta a Szerb Haladó Pártot, 2024 júniusában – ugyanabban az időszakban, amikor felröppent a kinevezése – meg nem erősített hírek szerint Šutanovac állítólag hivatalosan is csatlakozott a Szerb Haladó Párthoz.

Kapcsolódó cikk

Az Informer szerint a szerb elnök az európai vezetők közül elsőként gratulált Trumpnak

Ezért fordulhatott elő, hogy a „preletač” Šutanovac kinevezése éles kritikákat váltott ki, különösen az úgynevezett „lojalista” vonalon, amelynek élén Aleksandar Vulin, a szerb kormány egykori alelnöke állt.

A ruszofil Aleksandar Vulin az elsők között reagált a hírre, szerinte „Dragan Šutanovac mindent meg fog tenni azért, hogy Washingtonban bebizonyítsa, Szerbia 1999-es bombázása indokolt és szükséges volt, és hogy rágalmazzon mindenkit, aki ellenzi a NATO-t.”

Vulin még hozzátette, hogy ahogyan minden politikai átpártoló, úgy ő is abban reménykedik, hogy a jelenlegi kormány megbukik, és ő a következő hatalom szolgálatába állhat majd – tette hozzá Vulin, emlékeztetve arra is, hogy Šutanovac nem az első politikai átálló a Demokrata Párt soraiból.

Itt nyilván az újvidéki tragédiáért felelős Goran Vesićre kell gondolni, aki 1994 és 1997 között a Demokrata Párt elnökének, a 2003-ban meggyilkolt Zoran Đinđićnek a kabinetfőnöke volt, de ez már más téma.