Példátlan hőség a Balkánon, a törököknél 50,5 °C-os rekord

A térség meteorológiai szolgálatai és híroldalai arról számoltak be, hogy a Balkán-félsziget és Délkelet-Európa olyan rendkívüli hőhullámmal néz szembe, amelyet a meteorológiai szakértők a térség történetének egyik legsúlyosabb időjárási kríziseként jellemeznek.

A hőmérsékletek több országban meghaladták a 45 °C-ot, míg Törökország délkeleti részén történelmi csúcsot, 50,5 °C-ot regisztráltak. A hosszan tartó szárazság következtében kiterjedt erdőtüzek alakultak ki Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában is, veszélyeztetve természetvédelmi területeket, lakóövezeteket és az infrastruktúrát.

Közben nyugat felől megérkeztek a viharok, a rossz időjárási körülmények egyelőre nehezítik az oltást, a helikoptereket ugyanis – például Montenegró egyes részein – vissza kellett vonni.

Törökország – Történelmi rekord Silopiban

A Török Meteorológiai Szolgálat tájékoztatása szerint idén július 25-én a délkeleti Silopi térségében 50,5 °C-os maximális hőmérsékletet mértek, ezzel megdöntve az eddigi nemzeti rekordot. A helyszín Irak és Szíria határához közel fekszik, amelyet gyakran érintenek rendkívül meleg, sivatagi eredetű légtömegek.

A rekordhőmérsékletet még nem hitelesítették hivatalosan, de ha beigazolódik, a korábbi, 2021-es 49,5 °C-os csúcsot fogja felülmúlni, amelyet Jizrében rögzítettek.

Törökországban a nagy hőség miatt tragikus fordulatot vett a 2025-ös nyár: a múlt héten tíz ember vesztette életét, amikor óriási erdőtűz csapott le az Eskişehir tartományban fekvő erdős területekre. Az áldozatok többsége erdészeti dolgozó és önkéntes tűzoltó volt, akiket a lángok bekerítettek, miközben a tűz megfékezésén dolgoztak.

Törökországban július 25-én Silopiban 50m5 fokkal megdőlt az országos rekordhőmérséklet. Ugyanezen a napon a hőmérsékletmérést végző állomások közül 132 helyszínen jegyezték fel minden idők legmagasabb júliusi hőmérsékletét

İbrahim Yumaklı, a török mezőgazdasági és erdészeti miniszter hivatalos nyilatkozatban erősítette meg a 10 halálos áldozatot, és hozzátette, hogy összesen 24 személy – köztük 19 erdészeti alkalmazott – került közvetlenül a tűzvész által sújtott zónába.

A tűz a jelentések szerint kedd reggel tört ki a Büyükyayla és Fethiye falvak melletti erdőségekben, majd az erős szél és a szárazság hatására átterjedt a szomszédos Afyonkarahisar tartományra is.

A helyszínen százak dolgoztak a lángok megfékezésén: légijárművek és földi egységek közösen próbálták megfékezni a tűz továbbterjedését, rendkívül nehéz körülmények között.

A tragédia az elmúlt évek egyik legsúlyosabb erdőtűz-katasztrófája Törökországban, a hatóságok egyelőre azonban nem közölték, hogy mi okozta a tüzet.

Görögország – 45,8 °C és országos hőségriasztás

A görög időjárási jelentések szerint 2025. július 25-én Skala Messinias térségében 45,8 °C-ot mértek. Az ország lakosságának 85%-a olyan régiókban él, ahol aznap 39 °C feletti hőmérsékletet rögzítettek. Az Attika régióban és Athénban is elérték a 42 °C-ot. Több régészeti helyszínt lezártak, és korlátozták a kültéri munkavégzést.

Közben a görög hatóságok szombaton hivatalos úton sürgős segítségért fordultak az Európai Unióhoz, miután a több régióban is pusztító erdőtüzek már meghaladták a helyi erők kapacitásait. A tüzeket a hosszan tartó hőhullám – amelynek során a hőmérséklet 45 °C fölé emelkedett – és az erős szél kombinációja táplálja.

A legsúlyosabb helyzet Athéntól mintegy 30 km-re északra alakult ki, ahol Drosopigi faluban a lángok több lakóházat is elértek, ezért kényszerű evakuálást kellett elrendelni. A tűz tovább terjedt Kryoneri felé is, ahol további házak gyulladtak ki. A helyi hatóságok a helyzetet „nehéznek és kiszámíthatatlannak” nevezték.

A tüzek a Peloponnészoszi-félszigeten, Krétán, Euboia szigetén és Kithirán is pusztítanak. Kithirán a parti őrségnek és magáncsónakoknak kellett tucatnyi embert kimenteniük a tengerpartról, míg Euboia szigetén két tűzoltóautó megsemmisült, és két tűzoltó könnyebb sérülést szenvedett. Chalcis térségében egy kerületi polgármester „felmérhetetlen pusztításról” számolt be: a lángok állattartó telepeket, köztük sertésfarmokat is elértek.

A görög tűzoltóság szóvivője elmondta, hogy az elmúlt 24 órában 52 tűzesetet regisztráltak, amelyből 44-et sikerült gyorsan megfékezni, de a tűz a többi helyszínen továbbra is aktív. Több régió a legmagasabb riasztási szintre, azaz vörös, 5-ös kategóriába került a forró, száraz időjárási körülmények miatt.

A görög kormány aktiválta az EU RescEU mechanizmusát, és hat további tűzoltó repülőgépet kért sürgősséggel. Cseh tűzoltóegységek már megkezdték a munkát Görögország területén.

A július 21-e óta tartó hőhullám várhatóan hétfőig (július 28.) folytatódik, miközben Messiniában 45,8 °C, Amfilochiában 45,2 °C hőmérsékletet mértek az elmúlt napokban. A legveszélyeztetettebb térségekben – például Messinia megyében – továbbra is evakuálják a lakosságot, mivel a tűzfront rendkívüli veszélyt jelent.

Montenegró – a Lovćen hegység térsége „tűz alatt”

Lovćen Nemzeti Parkja, amely ökológiai és kulturális szempontból is különösen jelentős, továbbra is súlyos erdőtűz sújtotta terület. A helyi hatóság szóvivője elmondta, hogy a tűzoltók és a lakosság közösen megfékeztek egy jelentős tüzet a Bileća–Gacko útvonal közelében, amelyet korábban a sűrű füst miatt lezártak.

Közben hatalmas kiterjedésű erdőtűz ütött ki a Szerbia és Montenegró közötti hegyvidék nehezen megközelíthető részein, Kamena Gora környékén. A montenegrói hatóságok közlése szerint a lángok az erős szél hatására gyorsan terjednek, miközben a meredek, sziklás terep miatt az oltás kizárólag a levegőből lehetséges.

Bogdan Bojović, a pljevljai tűzoltó- és mentőszolgálat parancsnoka elmondta, hogy bár jelenleg nem tartózkodnak a térségben, készenlétben állnak, és azonnal mozgósítják egységeiket, amennyiben a tűz leér a lakóövezetekhez.

– Ez egy rendkívül kiterjedt tűz, de a terep megközelíthetetlensége miatt nem tudunk közvetlenül beavatkozni. Ha a lángok lejjebb ereszkednek, azonnal reagálunk – mondta Bojović.

A helyi hatóságok szerint a tűz terjedésének katasztrofális következményekkel járhat, mivel a térség biológiai sokfélesége és táji szerkezete olyan mértékben sérülhet, amit szinte lehetetlen lenne helyreállítani.

A térségben már rendkívüli állapotot hirdettek ki. A helyszínen tartózkodó prijepoljei polgármester ugyanakkor arról számolt be, hogy a belügyminisztérium két helikopteres egysége megkezdte az oltást, ám a kedvezőtlen meteorológiai előrejelzések miatt vissza kellett vonniuk őket.

A tűz jelenleg nem fenyeget közvetlenül lakóházakat, azonban az önkormányzat minden rendelkezésre álló erőt, beleértve a közművállalatokat is, mozgósított a védekezés és az előkészületek érdekében.

Bosznia-Hercegovina – Egyre több a tűzfészek délen

Bosznia-Hercegovina déli részén, különösen Trebinje, Dobromani és Mostar környékén a hatóságok több aktív tűzről számoltak be.

A helyi jelentések szerint a tüzek lakott területeket közelítettek meg, és bár eddig nem történt emberi sérülés, az oltási munkálatokat a domborzat és a széljárás jelentősen megnehezíti. A boszniai vasúti közlekedés több helyen biztonsági korlátozásokat vezetett be a hőség miatt, miután a vágányok deformációja is veszélyt jelent.

A tűzoltók nemzetközi támogatást is kaptak: Horvátország egy légi oltóegységet küldött, miközben az EU Civil Protection Mechanism keretében 22 repülőgépet és 650 tűzoltót mozgósítottak.

Szerbia – A szabadtéri tüzek száma meredeken nő

Szerbiában továbbra is tűzveszélyes területnek számít Niš, Vranje, Prijepolje, Mali Zvornik, Užice és Kruševac környéke, de a mačvai térség is, különösen Loznica térsége. Ivan Spajić, a szabácsi katasztrófavédelmi osztály vezetője szerint 2025 első hét hónapjában 209 tűzeset történt, ebből 75 szabadtéren, míg 2024 ugyanezen időszakában 177 tűz közül 85 szabadtéri volt. A tendencia növekvő: 2022-ben 145, 2023-ban 158, 2024-ben már 187 szabadtéri tűzről számoltak be.

Kapcsolódó cikk

Hogy éghetett le egy teljes falu Szerbiában?

A hatóságok szigorúan ellenőrzik a tűzvédelmi törvény betartását. A törvény tiltja a szármaradványok, növényi hulladék, szemét és erdő közelében történő tűzgyújtást, amiért a pénzbírság 10 000 és 50 000 dinár között mozog magánszemélyek esetében, míg jogi személyek számára akár 1 000 000 dinár is lehet.

Közben heves viharok érték el Szerbiát, a belgrádi belügyminisztérium újabb, sürgős SMS-figyelmeztetést küldött a lakosságnak. Az állampolgárokat arra kérik, hogy figyeljék a hivatalos szervek közleményeit, mivel viharos szél, jégeső és felhőszakadás várható.

A Republički Hidrometeorološki Zavod (RHMZ), azaz a Szerb Köztársasági Hidrometeorológiai Szolgálat korábban már figyelmeztetést adott ki a térséget sújtó viharos időjárás miatt. A figyelmeztetés szerint a viharok gyorsan alakulnak, és lefolyásuk is gyors lesz, különösen a július 27-éig tartó időszakban.

Kapcsolódó cikk

Markáns időjárási fordulat Horvátországban, 15 fokos lehűlés

A belügyminisztérium közölte, hogy a nemrégiben bevezetett SMS-riasztási rendszert most először élesben is alkalmazták, válaszul az előrejelzett szélsőséges időjárási jelenségekre. A riasztás, amely sokakat meglepetésszerűen ért, rövid és célzott információkat tartalmazott az időjárási eseményekről és a szükséges óvintézkedésekről.

A Katasztrófavédelmi Osztály operatív központjának vezetője szerint a rendszer úgy működik, hogy csak azoknak küldenek SMS-t, akik a veszélyeztetett térségben tartózkodnak. Hangsúlyozta, hogy nem az egész lakosság kap értesítést, hanem csak azok, akik a vihar zónájába esnek.

A természeti katasztrófák súlyossága és gyakorisága egyre növekszik, és a helyi kormányzatok mellett az Európai Unió is igyekszik támogatást nyújtani. Szakértők szerint a jövőben kulcsfontosságú lesz a megelőzés, az éghajlati alkalmazkodás és az ökológiai tudatosság erősítése a lakosság körében.