Horvátország
Stadion a libalegelő mellett a horvátországi Várdarócon
A futballfinanszírozáson keresztül a magyar kormány egyfajta „soft power” eszközt alkalmaz: kulturális és politikai kötődést épít a határon túli magyar közösségekkel. Orbán Viktor a labdarúgást a nemzeti ébredés és politikai egyesítés szimbólumaként használja. A sportberuházások révén védelmező és mecénás képet épít ki magáról, miközben ezzel politikai tőkét is kovácsol Magyarország határain belül – írja egy horvát lap a várdaróci stadionnal kapcsolatban
Közös horvát-magyar finanszírozásban stadioncsoda vagy csodastadion épült egy kelet-horvátországi faluban, Várdarócon, amelynek mind az 500 lakosa beférne az arénába a ma született csecsemőtől a legöregebb aggastyánig, ha mind focirajongó lenne. A falucska immár olyan arénával büszkélkedhet, amilyen egyes első osztályú csapatoknak sincs Horvátországban. De nyugalom, lesz futballakadémia is!
Stadion a libalegelő mellett
Az utóbbi évtizedekben Baranya nevét leginkább kiváló halételeiről, különösen a híres halpaprikásról (fiš) és borairól ismerték az emberek, de mostantól a falu arénája is felkerült a térképre.
A horvátországi Baranya régióban, a mindössze 504 fős (2011-es népszámlálási adat, 30% a magyarok aránya, ami kb. 150 magyart jelent) Várdaróc faluban valódi sportcsoda született. Az ottani új stadion nemcsak látványával, hanem technikai paramétereivel is lenyűgözi a szakértőket – rendelkezik ugyanis az UEFA hivatalos licencével, amit még több első ligás klub sem mondhat el magáról.

Jankovics Róbert, aki felvállalta az ötletgazda szerepét, és megideologizálta a történetet. Háttérben a stadion (Forrás: Nova.hr)
Jankovics Róbert, a projekt szellemi atyja, aki a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, 2016-tól a horvát szábor (parlament) magyar nemzetiséget képviselő tagja, arról számolt be a gol.hr-nek, hogy az ötlet még 2019-ben született, amikor a helyi fiatalokat – az általános iskola alsó tagozatosait – kérdezték meg arról, milyen sportágat választanának, ha adottak lennének a körülmények.
– A cél az volt, hogy az egyre fogyatkozó gyermeklétszám ellenére is adjunk a fiataloknak olyan tartalmat, amihez kötődhetnek, amiért maradnának. Számunkra ez a sportág – mondta Jankovics – a labdarúgás lett.
Stadion, amelynek befogadóképessége vetekszik a falu lakosságának számával
A beruházást a horvát és a magyar kormány közösen finanszírozta, eddig mintegy 7,3 millió euró értékben, fele-fele alapon. Az aréna lelátóján csaknem annyi ülőhely található, mint ahányan a faluban élnek.
– Ez egy hatalmas álom számunkra, és óriási motivációt jelent a további munkához – nyilatkozta Dario Kiš, az NK Vardarac klub ügyvezető elnöke. Hozzátette: a stadion teljes mértékben megfelel az utánpótlás-válogatott mérkőzések kritériumának.

Teljesült Dario Kišnek, az NK Vardarac (Várdaróc) klub ügyvezető elnökének is az álma (Forrás: Nova.hr)
A tervek szerint a stadionhoz kapcsolódó futballakadémia is kiépül, amelyhez mellékpályák és edzőközpont is tartozna, ám jelenleg jogi- és tulajdonjogi akadályok gátolják ennek teljes befejezését – panaszolta Jankovics.
A létesítmény azonban így is rendkívül modern: a játékosok számára szauna, miniuszoda és szabadtéri konditerem áll majd rendelkezésre – utóbbi közvetlen kilátással a pályára.
Műszaki bravúr a falu határában
A stadion legnagyobb technikai érdekessége kétségtelenül a tetőszerkezet. Mivel az építkezés instabil talajon történt, a tartóoszlopokat 18 méter mélyre kellett süllyeszteni, mert maga a tető 58 tonnát nyom.
– Amikor a tetőt emelték, az egész falu ott volt. Az egy különleges nap volt nekünk, helyieknek. Akkor értettük meg igazán, hogy minden, amit csinálunk, értelmet nyer. A legnagyobb büszkeségünk nem is az első csapat sikere, hanem az a mintegy 100 gyerek, akikkel nap mint nap foglalkozunk – mondta meghatottan Jankovics Róbert, horvátországi magyar politikus.
A nagy magyar lapát
A várdaróci stadiont elképesztő 7,5 millió eurós összegből építették fel, a beruházást közösen finanszírozta a horvát és a magyar kormány.
Az Express horvát portál szerint ez a módszer, amellyel a magyarok évek óta terjesztik befolyásukat a régióban, még akkor is, ha ennek gazdasági racionalitása nincs.
Úgy tűnik, hogy klubvásárlás és stadionépítés ott, ahol magyar közösségek élnek, valamiféle Orbán-stratégia. A magyarok stadiont építettek a szlovéniai Lendván, a szerbiai Topolyán (TSC), a szlovákiai Dunaszerdahelyen (DAC) és Komáromban, a romániai Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában is.
Várdaróchoz – amely Bellye községhez tartozik – közel fekszik Eszék, amelyet a magyarok megvásároltak és megmentettek a csődtől, sok nehézség árán felépítették ott Horvátország legmodernebb stadionját.
2023. július 22-én, öt év építkezés után nyílt meg az Opus Aréna, amely 13 000 néző befogadására alkalmas – egy gyönyörű stadion Eszék számára. Kissé drága volt – jegyezte meg a volt edző és sportigazgató Nenad Bjelica, aki nem éppen baráti módon vált el a klubtól.
A 24sata tudósítása szerint Bjelica egy alkalommal dühösen kijelentette, hogy a stadion költségei „felrobbantak”: 40 millió euróról 80 millióra emelkedtek. Ez az igazság. Már csak az hiányzott, hogy még én is feleljek érte… És erről senki nem beszél: hogy az ár megduplázódott, plusz még 10 millió euró a pálya!”
Minden Orbán jóváhagyásával történhetett
Az eszéki klub tulajdonosa, Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor régi barátja és üzlettársa, akit a leggazdagabb magyarként tartanak számon, 1,4 milliárd eurós vagyonával. Hogy a stadion 10 millió euróval többe került – neki ez valóban „szotyipénz”. Ő és Orbán gyerekkori barátok, ugyanabból a kis faluból, Felcsútról származnak, amely mintegy 40 km-re fekszik Budapesttől.
A „Stadiont építünk, ahol magyarok élnek a Balkánon” nevű projekt nem új keletű. 2016 decemberének végén az Orbán-kritikus Hungarian Spectrum portál „A Nagy-Magyarország futballbirodalma” címmel közölt cikket.
A ljubljanai Delo napilap pedig 2018-ban tett fel hasonló kérdést: vajon „Segítség a kisebbségnek, vagy a Nagy-Magyarország projektje?” – amikor elemzést készítettek arról, miért is támogatja a magyar kormány 6 millió euróval a lendvai stadion építését.
A Delo szerint a pénzt az Alapítvány a Szlovéniai Turizmusért nevű szervezeten keresztül juttatták el, amely a magyar állami MNV holding része volt, és amely abban az időben 48 milliárd eurós vagyonnal rendelkezett.
Ugyanebben az évben Orbán Viktor személyesen nyitotta meg a topolyai stadiont a Vajdaságban, az építkezést a magyar labdarúgó-szövetség finanszírozta, bár nyilvánvalóan minden Orbán jóváhagyásával történt. A beruházás értéke mintegy 9,5 millió euró volt.
Orbán: Tegyétek naggyá Szerbiát és Magyarországot! Hajrá!
Orbán a Topolyai Sport Club sálját viselve a Délvidék Sport Akadémia avatásán így szólt a fiatalokhoz:
– Legyetek becsületesek, bátrak és erősek. Fussátok meg a saját pályátokat, hisz’ az élet fabatkát sem ér, ha nem kezdtek vele valamit. És ha eljön az idő, ne felejtsétek el majd viszonozni azt, amit a hazátok tett értetek. Mi bízunk bennetek, tegyétek naggyá Szerbiát és Magyarországot! Hajrá!” – számoltak be a magyar és szerbiai médiumok Orbán beszédéről.
Azóta a TSC kiválóan szerepel, az ország egyik legerősebb klubjává vált a Crvena zvezda és a Partizan mögött, és európai kupaszereplésre is jogosult. (A BALK véleménye szerint azonban soha nem lehet első a szerbiai bajnokságban – SuperLiga, ezt nem tudná elviselni Aleksandar Vučić lelke.)

Orbán a Topolyai Sport Club sálját viselte a Délvidék Sport Akadémia avatásán (Forrás: PannonRTV)
A magyar kormány 7–8 évvel ezelőtt finanszírozta egy stadion építését a szlovákiai Komáromban is, amely szintén közvetlenül a magyar határ mellett fekszik. A 5,9 millió eurós támogatást a magyar labdarúgó-szövetségen keresztül utalták a klubnak, amelyet 1900-ban Komáromi Labdarúgó Társaság néven alapítottak. A klubnak akkoriban mindössze 233 nézője volt mérkőzésenként. Komárom (Komarno) a Duna bal partján fekszik, amely a két ország határát is jelenti, és mintegy 37 ezer lakosa van – írta a Telegram 2018-ban.
A román Gazeta Sporturilor ugyanezen évben közölte, hogy Magyarország 3,2 millió euróval támogatott két erdélyi klubot: a csíkszeredai Csikszeredát és a Sepsit Sepsiszentgyörgyről, amely több mint 60 ezer lakosával jelentős magyar többségű település.
Az Associated Press arról számolt be, hogy csak Kárpátalján 2017-ig 60 millió dollárnyi magyar beruházás valósult meg, ott, ahol mintegy 120 ezer magyar él, és amely az első világháború előtt még Magyarországhoz tartozott.
Vissza Baranyába!
A magyar kormány több kulturális és művészeti egyesületet is támogat a várdaróci futballklubon és stadionon kívül. A stadion ügyében Jankovics Róbert, veterán horvátországi magyar politikus, a magyar kisebbség országgyűlési képviselője nyilatkozott a médiában – aki mellékesen szólva kulcsszerepet játszott az aktuális horvát kormány megalakulásában.
Abban az időben a HDZ-s (Horvát Demokratikus Közösség) Oleg Butković miniszter a Zoran Milanović államfővel szembeni vitájában azt állította: Milanović személyesen hívta fel Orbánt, hogy kérje Jankovics támogatását. Ezt nem kapta meg, Jankovics pedig tagadta is, hogy Orbán egyáltalán kereste volna emiatt – jóllehet egyértelmű, hogy Jankovics lépéseit Budapest (is) felügyeli.

A réti pálya
Világos tehát, hogy a futballfinanszírozáson keresztül a magyar kormány egyfajta „soft power” eszközt alkalmaz: kulturális és politikai kötődést épít a határon túli magyar közösségekkel. Erdélyben, különösen a Székelyföldön, ez kifejezetten látványos.
Orbán Viktor a labdarúgást a nemzeti ébredés és politikai egyesítés szimbólumaként használja. A sportberuházások révén védelmező és mecénás képet épít ki magáról, miközben politikai tőkét is kovácsol Magyarország határain belül.
Úgy tűnik, hogy a levélszavazatok tömege, amelyet a külhoni magyarok küldenek, rendszerint Orbán Fideszének javára szól minden választáson. Az AP szerint ez a stratégia bevált: a 2018-as választáson a levélben szavazók több mint 95%-a a Fidesz vezette koalíciót támogatta. És azóta is.