A szerb diákok emberrablásnak minősítik a tüntetők elhurcolását

Szerbia több nagyvárosában immár hatodik napja folytatódnak a közúti blokádok és tiltakozások, amelyeket a rendőrség által tanúsított erőszakos fellépések és a június 28-i nagyszabású kormányellenes tüntetés óta történt tömeges letartóztatások váltottak ki.

Július 4-ére a blokádban lévő egyetemisták teljes útzárat hirdettek Belgrádra, Újvidékre, Nišre és Kragujevácra, válaszul az általuk „emberrablásnak” nevezett rendőri akciókra.

Kora délutánig a rendőrség legalább 18 embert tartóztatott le, de ez valószínűleg nem a teljes szám, mert az emberek elhurcolásában civil ruhás – néha maszkot viselő – személyek is részt vesznek, akik vagy rendőrök, vagy nem: ezért minősítik a diákok emberrablásoknak ezeket az akciókat.

Emberrablások Szerbiában

A szerbiai diákok számos közleményben és közösségi médiás bejegyzésben hívták fel a figyelmet arra, hogy a hatóságok rendszeresen civil ruhás rendőröket alkalmaznak, akik gyakran jelöletlen járművekkel visznek el tüntetőket az utcáról.

A Belgrádi Szervezési Tudományok Karának hallgatói konkrét eseteket dokumentáltak, amelyek során néhány diákot – békés magatartásuk ellenére – ismeretlen személyek vezettek el, mindenféle hivatalos okmány felmutatása nélkül.

Ezeket az akciókat a diákok nyíltan „emberrablásnak” nevezték, hangsúlyozva, hogy ilyen eljárások nem férnek bele a demokratikus jogállam kereteibe.

A rendőrség fellépése több oktatót és közéleti szereplőt is érintett: Stevan Filipović filmrendezőt, a Drámai Művészetek Karának professzorát például akkor vették őrizetbe, amikor egy tüntetésen videóra vette a rendőri intézkedést.

Filipović azt mondta a rendőröknek, hogy őt is vigyék el, mert az ő helye az őrizetbe vett diákjaival van. Délután elengedték őt is és a diákjait is (Forrás: X platform)

Filipović saját letartóztatását a telefonjával rögzítette, és közzétette a közösségi oldalán. Az FDU dékánja, Miloš Pavlović tájékoztatása szerint négy diákot, egy oktatót és két egyetemi alkalmazottat is őrizetbe vettek ugyanezen a napon.

Válságtörzsek alakulnak

Az események hatására több felsőoktatási intézmény – például a Niši Bölcsészeti Kar – válságtörzset állított fel, hogy jogsegélyt és gyors reagálást biztosítsanak az elhurcolások esetén.

Ezzel párhuzamosan több városban – így Čačakban, Kragujevácban és Nišben – a helyi lakosok is blokádokat szerveztek, szolidaritást vállalva a diákok követeléseivel.

A civil társadalom egyes szervezetei, köztük a korábban a Szerb Haladó Párttal „közösen surranó” Cigány Párt (Romska Partija) – amely talán érzi a változás szelét – nemzetközi szinten is nyomást kíván gyakorolni a szerb kormányra.

A párt elnöke, Srđan Šajn felszólította a nemzetközi közösséget, hogy függessze fel a diplomáciai kapcsolatokat a szerb állammal mindaddig, amíg a fogva tartottakat nem bocsátják szabadon, és nem kerül sor rendkívüli parlamenti választások kiírására.

A főügyészség is reagált

A rendőrség álláspontja szerint a közlekedési blokádok akadályozzák a polgárok szabad mozgását, és veszélyeztetik a közrendet, ezért van szükség határozott fellépésre.

Kapcsolódó cikk

Vučić hazatér, hogy élvezhesse a rendcsinálást: száll a kakukk fészkére

A szerb elnök erős befolyása alatt álló Belgrádi Főügyészség felszólította a lakosságot, hogy tartózkodjanak a közterek blokádjától, és aláhúzta, hogy a rendőrség jogosult minden szükséges intézkedést megtenni a rend helyreállítása érdekében.

Bár az érintettek többségét később szabadon engedték – köztük a Belgrád városrészének számító Zvezdarán, a Vuk-emlékműnél és a Drámai Művészetek Kara (FDU) előtt őrizetbe vett személyeket is –, a helyzet továbbra is feszült.

A diákok folytatják a tiltakozásokat, és jelezték, hogy addig nem vonulnak vissza, amíg követeléseik – minden őrizetbe vett személy szabadon bocsátása és új választások kiírása – nem teljesülnek.