A tiltakozások évada Romániában – reform vagy államcsőd?

Fájni fog – mondta Daniel Daianu közgazdász, a Költségvetési Tanács elnöke, aki szerint „az a korrekció, amelyet a román kormánynak alkalmaznia kell, olyan mélyreható, hogy a fájdalmat senkinek nem lehet elkerülni”. A jeles közgazdász pontosan fogalmaz, nem stiláris baki a germanizmus, nem úgy igaz a szentencia, hogy mindenkinek fájni fog a reform, hanem így: azt senkinek – sem gazdagnak, sem szegénynek, sem a kormánynak nem lehet elkerülni. Két szóban: vagy fájó reformok, vagy államcsőd.

A költségvetési hiány 2024-re elérte a GDP 9,3%-át, az Európai Bizottság pedig figyelmeztette Romániát, hogy 2030-ra a deficitet 2,8%-ra kell csökkentenie. Ennek elmulasztása szigorú szankciókat vonhat maga után, köztük az uniós források zárolását is.

És amitől még jobban retteg a kormány: a magasabb hitelfelvételi költségek réme, az ország leminősítése junk, azaz senkinek sem ajánlott szemét kategóriába. Ha így lesz, a nyugdíjrendszer összeomlik, az állami alkalmazottak bérének folyósítása is kétségessé válik.

Tétova próbálkozások

Több mint egy hónapja tárgyalnak a pártok a hiánycsökkentés módjáról. A tét óriási: el kellene kerülni az ország hitelképességének visszaminősítését szemétre, és az európai alapok kifizetésének felfüggesztését. Rossz hír, hogy ez csak gyökeres reformok árán érhető el, s a sikeres reformok a társadalmi és politikai költségei is ugyanolyan magasra rúghatnak, mint ma az államháztartási hiány.

A tervezett intézkedések között szerepel a közalkalmazottak számának 20%-os csökkentése – ez több mint 160 000 ember elbocsájtást jelenthetné –, az áfakulcs emelése, valamint új adók és illetékek bevezetése.

Tervezik a nyereség- és osztalékadó 10%-ról 16%-ra történő emelését, valamint a kedvezményes 5 illetve 9 százalékos áfa-kulcs felsrófolását a 19%-os mértékre. Ha ez sem lenne elegendő, az általános áfakulcs októberi 2 százalékpontos emeléséről is beszélnek.

A kormány tervei között szerepel az állami beruházások felülvizsgálata, a támogatások szűkítése úgy, hogy csak azok az állami szubvenciók folytatódjanak vagy kezdődjenek el, amelyek növelhetik az exportot, csökkenthetik az importot vagy hozzáadott értéket teremtenek a gazdaságban.

Ezek azonban csak tervek. Hosszú hónap után a kormánykoalíció pártjai nem tudnak megegyezni a reformlépésekben. A reformintézkedések bejelentését a kormányfő, Ilie Bolojan e hét folyamán ígérte.

A lehetetlennél is nehezebb

A négypárti kormány élén Ilie Bolojannak nem lesz könnyű dolga. Romániában nem volt, és nem is teremtődött meg a koalíciós kormányzás jó hagyománya.

A pártok titokban most is úszítják a különböző társadalmi és szakmai csoportokat saját kormányuk ellen, remélve, hogy így pluszpontokat gyűjthetnek a következő parlamenti választásokra.

A kormány alkalmazottai máris tiltakoznak a végrehajtó hatalom azon szándéka ellen, hogy a különleges munkakörülményekért járó juttatásokat csökkentsék. S a koalíció máris megtorpant: az intézkedéseket a kétoldalú tárgyalásokig elhalasztották.

Az országos szakszervezetek is tárgyalásokat követelnek, máris kétségbe vonják a reformok szükségességét. Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség vezetői sürgős találkozót kérnek: a miniszterelnökkel és az államfővel a kormány tervezett megszorító intézkedéseiről kívánnak tárgyalni.

Bogdan Hossu a szakszervezeti tömörülés elnöke elmondta, ha a kormány július 15-e környékén parlament előtti felelősségvállalással fogadtatja el a megszorító csomagot, akkor a törvénytervezet tartalmának függvényében a parlament elé vonulnak tüntetni.

A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége is elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak, és felszólította a kormányt, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést ne terjessze ki a nagyobb nyugdíjakra.

A diákok a tervezett ösztöndíj-csökkentés ellen tiltakoznak.

Bizalmi deficit

Elemzők figyelmeztetnek, ha a Bolojan-kormány csak a kisemberrel kívánja megfizettetni az előző kormányzások bűneit, kudarcra van ítélve. Az intézkedések rendkívül népszerűtlenek lesznek, és elutasításra találnak, ha nem járnak együtt a kiváltságok – köztük a különleges nyugdíjak – csökkentésével.

Az emberek ez esetben dühösek lesznek, és a következő választásokon keményen büntetni fogják az européer pártokat, a radikális populizmus erősödni fog, aminek jelei már most is mutatkoznak, a szuverenista párt, ha vasárnap lennének a választások, 50 százalék fölötti eredményt könyvelhetne el.

A gazdasági elemzők szerint problémát jelent a koalíció hitelessége is: hogyan lehet eladni a megszorításokat, amikor ugyanazok a politikai aktorok, akik a korábbi évek hiánynövekedéséért felelősek, ismét a választók elé állnak és bizalmat kérnek?

Killer, a megmentő

Sokak bizalma egyedül a miniszterelnökben van. Ilie Bolojan hatékony adminisztrátorként szerzett hírnevet nagyváradi hivatali ideje alatt, amikor átszervezte a helyi önkormányzatokat és csökkentette a költségeket.

Siegfried Mureșan liberális képviselő „igazi reformerként” jellemzi őt, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke pedig jó Killernek, azaz korrupció és bürokrácia ölőnek nevezte Bolojant.

Kapcsolódó cikk

Romániában sem lehet más a politika – minden marad a régiben

Hétfő késő délután rendkívüli kormányülésen a miniszterelnök érvényesítette akaratát. A munkaügyi minisztérium holnapján múlt héten közzétett sürgősségirendelet-tervezet szerint havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.

A jogszabályjavaslat előírja azt is, hogy a nehéz, ártalmas vagy veszélyes munkakörülmények között dolgozó közalkalmazottak évente 1-3 napos fizetett pótszabadságra jogosultak. Becslések szerint a sürgősségi rendelet hatálybalépése ebben az évben 1,345 milliárd lejes megtakarítást eredményez. A kormányülésen a tiltakozások, fenyegetések ellenére elfogadták a tervezetet.

A remény tehát él, csak az áldozati kormány élje túl a tiltakozások évadát.